A Szív, 1961 (47. évfolyam, 2-9. szám)
1961-02-01 / 2. szám
ló és tanúskodhatott, továbbá minden belügyminiszteri bürokrácia elkerülésével húsz éves korában Radics Adámból egyenest Tóth A- dámmá vedlett. Na már most: a világ fiai szerint ilyen a véletlen. Mondogatták is: A sors, milyen furcsa játékot űz néha az. emberrel... De a lőcsfalvi pap mélyebben látott az emberi sorsok kavargó örvényébe s a nevezetes esküvő után elgondolkozva a kavargó sorsörvény felett ott látta a Gondviselő Isten figyelő szemét, irányító kezét, az őrzőangyalok titokzatos repkedését és tanácskozását, a jó Pásztor botjának bökködését, ahogy az eltévedt bárányokat összeterelgeti, jelen esetben: az apát, anyát és a fiút... Fabiola vezeklése A nagyböjt időszakában minden egyes szentmise arra szólít fel minket, hogy térjünk meg bűneinkből. A megtérés azonban nem csupán a bűn elhagyását, megbánását jelenti, hanem az érte való vezeklést is. Őseink ebben a szent időben ma már csaknem elképzelhetetlen módon vezekeltek bűneik bocsánatáért. Egy ilyen ókori vezeklő megkapó arcképét Szent Jeromos rajzolta meg számunkra: megörökítette Fabiola, a gazdag római nő életét. Fabiola régi római nemzetségből származott. Mint fiatal asszony, 380 körül, elvált ledér életű férjétől. Fiatal volt és úgy vélte, hogy nem bírja megtartani az özvegyi életmódot. Jobbnak gondolván gyengeségének nyilvános megvallását, a római törvény szerint jogosan, az Evangélium törvénye szerint azonban jogtalanul, újra férjhezment. A szerencsétlen látszat-házasság elég hamar félbeszakadt a férfi váratlan halálával. Egész Róma láthatta ekkor Fabiola vezeklését. Szőrcsuhát öltött, hogy tévedését nyilvánosan megvalI ja. Az egész nagyböjti időszakban a lateráni bazilika pitvarában állt a többi nyilvános vezeklő között Húsvétkor, az egész gyülekezet színe előtt visszafogadták az Egyház közösségébe. Ez volt életének a legboldogabb napja. De ez korántsem feledtette el vele a régi rossz napokat. Bűnök helyettattól fogva jót akart tenni. Nagy vagyonát eladta és a pénzt a szegények eltartására fordította. O építtette Rómában az első kórházat. Évekig a szeretet angyalaként élt. "Elégszer dicsérjüka szüzességet, - írja Szent Jeromos,- a tiszta házasságot, azokat, akiknek köntöse mindig hófehér maradt. Egyszer hadd magasztal juk a tilosba tévedt báránykát, akit Krisztus saját isteni vállán vitt oda, ahol az Atya házában sok lakás vár mindenkire."
