A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)
1960-11-01 / 11. szám
17 Tanuljunk ellenségeinktől A kommunista sikerek titka a még le nem igázott országokban. AZ ÚR JÉZUS ismételten szeműnk elé állította a világ fiainak okosságát, leleményességét és szorgalmát, és arra buzdított minket, hogy mi is hasonló lelkesedéssel és fáradhatatlan kitartással dolgozzunk a földieknél összehasonlíthatatlanul értékesebb lelki javakért. Gondoljunk csak a kincset találó emberről, a gyöngykereskedőről, vagy a hamis sáfárról szóló példabeszédekre! (Máté 13,44, 45. Lukács 16,1-13.) Mennyire igazak ma is az Úr Jézus szavai:"Bi- zony a világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál!" A kommunisták tanultak az Egyháztól. A KOMMUNISTÁK nem restelték áttanulmányozni az Egyház szervezetét, sőt még az egyes szerzetesrendek szabályait sem, csakhogy elleshessenek tőlük mindent, amit saját céljaik megvalósítására felhasználhatnak. Talán ennek köszönhető nagy részben, hogy a kommunista rendszer és a katolikus vallás között oly sok hasonlatosság van! Felismerjük ezt a hasonlatosságot, ha az Isten helyébe a Párt fogalmát helyettesítjük be. A katolikus Egyház tanítása, hogy Isten a legfelsőbb lény, őt kell imádnunk és a lehető leghűségesebben szolgálnunk, szükség esetén életünk feláldozása árán is. Nemde ugyanilyen elismerést, imádatot, "tömjénezést" és minden áldozatot meghozó szolgálatot követel meg a Párt a maga számára? Ami azonban Isten esetében jogos, méltányos, s az ember részére felemelő, az a Párt részéről nemcsak jogtalan és méltánytalan követelés, hanem undorító és az emberi méltóságot lealacsonyító rabszolgasággá válik. / Isten teljhatalmú Ur az ember elete és minden vagyona fölött, minden jó végeredményben Tőle ered. A Párt ugyanilyen teljhatalmú Úrnak kiáltja ki magát, és kénye-kedve szerint gyilkolja halomra azokat, akik ellenszegülnek zsarnokságának. "Államosítja" a magánva- gyont, és minden életfenntartási lehetőségre ráteszi a kezét, hogy mindenki érezze: a kommunista államban minden földi jólét teljesen a Párttól függ. A nagy különbség természetesen megint az, hogy ami isten esetében teljesen jogos és igazságos, az a Párt részéről a legteljesebb jogtalanságot és égbekiáltó igazságtalanságot jelenti.
