A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

25 Dél - amerikai népmissziók DÉL-AMERIKA katolikusainak vallási életéről a hivatalos kimu­tatások megdöbbentő adatokat közölnek. A hajdan virágzó hitélet, ma óriási problémákkal küzd. A legégetőbb kérdések négy főpontban fog­lalhatók össze: 1. PAPHIANY. Dél-Amerikában 190 millió lakos közül 89. 4 %, vagyis kereken 170 millió a katolikus. Egész Dél-Amerikában össze­sen 32.000 papot találunk. Eszerint egy papra 5.000 hívő lelkigon­dozása esik. 2. A VALLÁSI TUDATLANSÁG. Dél-Amerikában a hitoktatás a katekéták (számuk megközelítően sem elegendő!) vagy a magánis­kolák kezében van. Ezek az iskolák azonban nagyon költségesek, s azért a szegényebbek csak a nyilvános iskolákba járathatják gyerme­keiket, ahol nincs hitoktatás. A szomorú következmény természete­sen az, hogy a gyermekek jórészének fogalma sincs a hit alapvető i- gazságairól. Ezt a hitbeli tájékozatlanságot aknázzák ki más vallás­felekezetek, híveik toborzására. így elsősorban a pr otes táns fe­lekezetek, amelyek az összlakosság 2 %-át teszik csak ki, mégis jő felkészültséggel, eredményesen működnek. Az utolsó 25 év alatt tíz­szeresére emelkedett követőiknek a száma.-A s z abadkőműves - s é g mindig is virágzott Dél-Amerikában. Ma 300.000 tagja van, és jelentős tényező a politikai életben. - A spiritizmus inkább az értelmiségiek körében hódít. Brazíliában pl. 1950-ben 824. 00Ö-en vallották magukat spiritisztáiknak. Mintegy öt millióra becsülik a spiritizmus követőinek számát Dél-Amerikában. 3. SZOCIÁLIS-GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK.Dél-Amerika lakosa­inak nagyobbik része szegény, főképpen a földművesek, akik az összlakosságnak kétharmad részét alkotják. A vagyon elosztása el­képesztően aránytalan. Chilében pl. aholhat millió lakos van, a föl­dek 68 %-a 1.500 földesúr birtokában van. Hasonló az arány a többi dél-amerikai államban is. így érthető a kiáltó különbség: kevés gaz­dag mellett milliók nélkülöznek. Nem csoda, ha ilyen gazdasági, szociális állapotok melegágyai a kommunizmusnak, mely főleg a munkásokat toborozza zászlaja alá, és a szegények jogvédőjeként tünteti fel magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom