A Szív, 1960 (46. évfolyam, 7-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

A város szélén lévő plébánia anyagi nehézségekkel küszködött. Ezért a plébános bejelentette, hogy az egyházközség nagytermében megkezdik a bingót (főlegAmerikában elterjedt, kis összegekkel játszott szerencsejáték). A rákövetkező vasárnap a szomszédos baptista lelkész is a gyülekezet anyagi támogatásáról tartotta beszédét és Híradójában nagy betűkkel ékeskedett a cím: "NEKÜNK IS EL KELL KEZDENÜNK : VAGY A BINGOT , VAGY A TIZEDET !"

Mondanunk sem kell, hogy a baptisták, akik az Ószövetségi Szent- írásban 46-szor olvashattak a tizedről, nem abingó mellett döntöttek! Akatolikusok azonban kevésbé ismerik az Ószövetségnek ezt az előírását. Mivel külföldön nem kapható magyarnyelvű Ószövetségi Szentírás, hasznosnak tartjuk azért, hogy összefoglaljuk, amit abban erről olvashatunk.

Isten része

Mint az egész világnak és minden gazdagságának teljhatalmú Líra, Isten szabadon rendelkezhet az embernek nemcsak minden vagyonával, hanem még életével is. Ó azonban megelégedett azzal, hogy csak jövedelmük egytizedét kívánta meg a zsidóságtól, hódolatuk és elismerésük jeleként: "A föld minden tizede, akár a veteményből, a- kár a fák gyümölcséből való, az Urat illeti és szent neki." (Mózes 3. könyve 27, 30.)

Később, amikor papságot rendelt, hogy az Őt a népnél képviselje, a magának fenntartott tizedet papságának kezelésére bízta, és egyúttal ezzel biztosította a papok anyagi ellátását is: "Mondá továbbá az Ur Áronnak: Földükön semmi birtokot sem kaptok, s osztályrészetek nem leszen közöttük: én vagyok a te osztályrészed s örökséged Izrael fiai között. Lévi fiainak pedig Izrael minden tizedét adtam birtokul azért a szolgálatért, mellyel nekem a szövetség sátrában szolgálnak... Örök törvény legyen ez nemzedékeitek számára. Semmi más birtokot nem kapnak: elégedjenek meg a tized adományával,