A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-12-01 / 12. szám
36 A Szív (2. folyt.) tfq/sz* e szigeteken Miközben üldözői a szigethez közelednek, a katolikus pap nyugodtan beszél híveivel:- Gyermekeim - szól a tiszteletreméltó aggastyán a szemükkel rajta csüngő híveihez, amint a szentmise után letelepedtek a kunyhó padlójára kiterített gyékényfonatokra. - Nem soká maradhatok nálatok. Tovább kell mennem. Kiusu keresztényei nagyon szeretnének papot látni. - Pádre-számá, nagyon köszönjük, hogy nem feledkeztél meg rólunk és eljöttél hozzánk. Olyan régóta nem láttunk már papot. Az utolsó akkor járt erre, amikor Akira megszületett. Azóta pedig itt van a kishuga, Hana is. Ő is már négy éves, és meg sincs még keresztelve! - Kedves Tamás barátom! Holnap megkeresztelem a kis Hanát. Ágnes lesz a neve. Talán neki is egyszer oda kell majd áldoznia ifjú életét az Üdvözítőnek. De aztán azonnal megyek tovább. Más gyerekeim is várnak rám. - Pádre-számá - kérdezősködik tovább Tamás, - ugy-e Yama- gucsiból jöttél? Találkoztál a fiammal és féleségével? Mind a ketten fölmentek a városba. Mert mindenáron papot akartak megint látni, hogy az Urat szívükbe fogadhassák. - A te fiad küldött ide engem ... A pap kis szünetet tartott. így hallható volt Tamás sóhaja:- Nagyon jó gyerekek! -... De - folytatta az atya - Jakab és Lucia nem jöhettek vissza velem. Tamás, neked kell a két árváról gondoskodnod. Szüleik a jó Istennél vannak... - Elfogták őket? Kivégezték? ... - Igen. Tamás szeretne többet megtudni, de Nakaura leinti és így szól:
