A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
138 URAM, AKIT SZERETSZ, BETEG! zul meg az ember, s nem csupán a hit által... Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül... " (Jakab 2, 14-26.) Ennél világosabban senki se tudta volna megcáfolni a "hitújítók" vaskos tévedését, amelyet Szent Pál szavainak félreértése nyomán tanítottak, hogy ti. "A hit jócselekedetek nélkül is üdvözít. " Mi lehet ilyenkor egy kevély ember válasza, aki képtelenbelátni tévedését? Az, hogy kiszakítja a Szentírásból az ellene szóló lapokat, és lete- gadja, hogy azok szövege a Szentiélektől származik. Pontosan ez történt. Luther "szalmalevélnek" csúfolta Szent Jakab apostol levelét, és kitépte a Szentírásból. Azóta a protestánsok belátták már alapítóik végzetes tévedését, és a gyakorlatban inkább az ellenkező végletbe tértek át:buzgón gyakorolják a jócselekedeteket, azzal pedig, hogy ki mit hisz, nem sokat törődnek. Szerintük "minden vallás egyformán jó", bármily ellentmondásban vannak is egymással tanításaik. Szent Jakab levele is visszakerült a Szentírásba, sőt a második világháború után még a nagybetegek szentségének leírását is gondosan tanulmányozzák. Mivel azonban felekezeteikben nincs csalatkozhatatlan tanító tekintély, tovább bolyonganak az igazságok és tévelyek között. Újabban sok felekezet lelkészei meg vannak győződve arról, hogy a gyógyító hatalom (amelyet az Úr Jézus apostolainak és tanítványainak adott, hogy a kezdetben segítse őket az evangélium terjesztésében), minden lelkészt felhatalmaz a gyógyításra. Sok helyen megszerveztek a "gyógyító szolgálatot", amelyeken a közösség buzgó tagjai imádkoznak a betegekért, akik közbenjárásukat kérték, s a pap kézrátétel közben, vagy anélkül, szintén imádkozik értük. Isten a jóindulatú és jóhiszemű ember imáját mindig meghallgatja, ha lelke javára válik az, amit kér, s ennek következtében is, és a lélektani hatások következtében is, egyesek visszanyerik egészségüket. Mi csak örömmel nézhetjük a protestánsoknak ezt az igazságkeresését, s reméljük, hogy őszinte jóakaratuk egyszer valóban eljuttatja majd őket a teljes igazság ismeretére. Hiszen már közel járnak a nagybetegek szentségének felismeréséhez, és a szentek közbenjárását és a Szűzanyához intézett, közbenjárást kérő imák hatásosságát sem tagadhatják, miután azt tapasztalják, hogy még saját hitközösségük buzgóbb tagjainak imája is milyen hatásos lehet Istennél! Adjunk azonban hálát Istennek azért, hogy minket megkímélt ettől a hosszas bolyongástól, és hogy a katolikus Egyház a kezdettől fogva tisztán megőrizte az Úr Jézus tanítását a nagybétegek szentségéről is.
