A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
132 ISTEN IRGALMASSAGA Elégtétel Miután bűneink felsorolását befejeztük, jó ha világosan megmondjuk: "Egyéb bűnökre nem emlékszem". Így a gyóntató nem fogja azt gondolni, hogy esetleg még újabb bűnök után kutatunk lelkűnkben, s csak azért várunk. Bűneink felsorolása után, ha szükségesnek látja, a gyóntató kérdéseket tesz fel, hogy gyónásunk hiányait kiegészítse és hozzásegítsen minket az érvényes szentgyónáshoz. Helytelen volna azonban, ha valaki teljesen a gyórrtatóra hagyná a bűnök kifaggatását, és csak azzal térdelne be a gyóntatószékbe: "Kérdezzen, tisztelendő úr!" A lelkiismeretvizsgálat a gyónó kötelessége, nem a gyóntatóé, s ha valaki azzal ámítja magát, hogy elég azokat a bűnöket meggyónma, a- melyeket a gyóntató kihúz belőle, s így törekedne arra, hogy nagyon is tudatos bűneit elhallgassa, akkor kitenné magát az érvénytelen, szentségtörő gyónás veszélyének. Ha azonban valaki teljesen képtelen a lelkiismeretvizjgálatra, megkérheti a gyóntatót, hogy segítse őt ebben a gyónás közben. A gyóntató esetleg néhány tanáccsal, vagy rövid buzdítással segíti a gyónót a bűnök elleni harcban, valamint a bánat felindításában és az erős elhatározásban. Utána pedig kijelöli számára az elégtételt. Az elégtétel célja, hogy kárpótlást nyújtsunk Istennek a bűneink által rajta esett sérelemért, s egyúttal legalább némiképen letörlesz- szük a bűneinkért kijáró ideigtartó büntetést. De hogyan adhatunk elégtételt a végtelen felségű Istennek azért a végtelen sértésért, amit bűneinkkel elkövettünk? Hiszen még életünk feláldozása sem lenne méltó elégtétel,hogy képzelhetjük akkor, hogy néhány percig tartó imával, vagy egy kis áldozathozással kiengesztelhetjük Őt? Ezt kétségtelenül nem remélhetnénk, ha Krisztus Urunk eleget nem tett volna az egész emberiség bűneiért. Ezzel azonbannem szabadított fel minket az egyéni elégtétel alól, hanem azt kívánja, hogy azt. egyesítsük az Ó végtelen értékű elégtételével. Így alkalmazzuk magunkra a megváltás kegyelemkincseit. A súlyos bűnökért feladott elégtételt súlyos bűn terhe alatt vagyunk kötelesek elvégezni, a bocsánatos bűnökért feladott elégtétel elhanyagolásával azonban csak bocsánatos bűnt követünk el. Joga van a gyóntatónak ahhoz,hogy tekintetbe vegye a gyónó testi- és lelki állapotát, és ha szükségesnek látja, csökkentse az elégtételt,