A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
A BLNALKALOM KERÜLÉSE 127 meghatározott helyen, vagy egyéb sajátos körülmény között támad fel benne a kísértés. Egyes életkörülmények megválasztása nem tőlünk függ, vagy legalábbis nagy áldozatok nélkül nem változtathatunk rajtuk. Ilyen természetű bűnalkalom esetében szükséges bűnalkalomról beszélünk. Más körülmények megválasztása, vagy megváltoztatása viszont szabad akaratunktól függ és nagyobb áldozatokat sem kíván. E- zek szabad bűnalkalmul szolgálhatnak. Ha egy bűnalkalom következetesen, vagy majdnem mindig bűnbe visz minket, közeli bűnalkalomnak nevezzük, míg ha csak nagy ritkán okoz oly erős kísértést, hogy elbukunk benne, akkor távoli bűnalkalomról van szó. Ha valaki őszintén bánja bűnét, és erősen elhatározza, hogy azt a jövőben kerülni fogja, akkor magától értetődően a közeli szabad bűnalkalmakra is ki kell terjednie elhatározásának. Ha azokat nem kerüli, szándékosan kiteszi magát ismét a bűnveszélynek s elbukik. Az ilyenre állnak a Szentírás szavai: "aki a veszedelmet szereti, elvész abban". (Jézus Sirák fia, 3, 37.) Ha valakit a gyóntató felszólít arra, hogy hagyja el a közeli szabad bűnalkalmat, s ő vonakodik ezt megtenni, akkor nem kaphat feloldozást, vagy ha félrevezette gyóntatóját és kétszínű ígéretet tett, akkor érvénytelen a feloldozás és szentségtörő gyónást végzett. Ilyen közeli szabad bűnalkalom például az érvénytelen házasságban való együttélés. Sőt ebben az esetben a gyóntató puszta ígérettel nem is elégedhet meg, hanem követelnie kell, hogy előbb rendezzék ügyüket (esküdjenek meg, vagy váljanak el), s csak akkor jöjjenek vissza a gyóntatószékhez. A közeli szükséges bűnalkalom elhagyását nem kell megígérni, hiszen az fizikailag, vagy erkölcsileg lehetetlen számukra, de igenis meg kell Ígérniük, hogy a közeli bűnalkalmat lehetőleg távolivá változtatják. Ennek eszközei a gyakori buzgó ima, a szentsé- gek gyakori vétele és a külső és belső önmegtagadás buzgó gyakorlása. Ha azonban mindez nem segít, akkor ezeknek is meg kell hozniuk minden áldozatot, hogy lelkűk üdvösségét biztosítsák. Példa lehet erre az érvényes házastársak esetében a különélésre való engedélykérés a püspöktől, ha az egyik házastárs veszélyezteti a másik lelki üdvösségét. Vagy a jófizetésű állás felmondása és szerény élet- körülmények vállalása, ha valakit munkaadója olyan cselekedetekre kötelezne, amelyeket-Sűlyos bűn elkövetése nélkül meg nem tehet. Lelkünk üdvössége érdekében még életünket is fel kell áldoznunk, ha
