A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
Meggyónf bűneink Bocsánatos bűnöket mindenki elkövet. Ezt méga szentek sem tudták elkerülni, a Szűzanyát kivéve. Az azonban, akinek nem eléggé kifinomult a lelkiismerete, nehezen veszi észre az apróbb botlásokat, és könnyen azt gondolja, hogy ő az elmúlt hét, vagy hónap alatt a legcsekélyebb bűnt sem követte el. Mit tegyen, ha mégis el szeretné végezni megszokott havi szentgyónását? A gyónásnak csak akkor van értelme, ha valamely halálos, vagy bocsánatos bűnünkre kérjük benne Isten bocsánatát. Ha újabb bűnünk nincs, indítsuk fel a bánatot valamelyik már meggyónt bűnünk felett, és ilyenformán gyónjuk meg azt: "Nem emlékszem arra, hogy utolsó gyónásomtól fogva bűnt követtem volna el, de szívemből bánom a már meggyónt bűneim közül azokat, amelyeket Isten hetedik (vagy bármely más parancsot is megnevezhetünk, amely ellen vétettünk) parancsa ellen elkövettem. " Ebben az esetben tehát elég általánosságban megneveznünk a már meggyónt bűnt, hiszen azt Isten már megbocsátotta, amikor először meggyóntuk. De miért gyónjuk meg akkor ismét? Nem azért, mert Isten bocsánatában kételkedünk, hanem egyrészt azért, hogy az érte járó ideiglenes büntetést ezáltal is csökkentsük, másrészt pedig azért, hogy bánatunkat és erős elhatározásunkat felújítsuk, és harmadrészt végül azért, hogy a meggyónt bűn jövőbeni elkerülésére kegyelmet kapjunk Istentől. Nagyon üdvös tehát az ilyen szentgyónás is. Általános gyónás Ha lelkiismeretvizsgálat közben valaki megállapítja, hogy szentségtörő gyónások terhelik a lelkét, nem elégedhet meg azzal, hogy utolsó gyónásától elkövetett bűneit veszi csak sorra, hanem fel kell kutatnia mindazokat a bűnöket, amelyeket az utolsó érvényes gyónása óta elkövetett. Ha ugyanis szentségtörően végeztük valamelyik gyónásunkat, mert pl. szándékosan elhallgattunk benne egy súlyos bűnt, amelyet nagyon szégyelltünk, akkor Isten az ebben a gyónásban meggyónt e gy éb bűneinket sem bocsátotta meg. Sőt, a szentségtörő gyónást követő többi gyónás is érvénytelenvolt, ha tudatában voltunk annak, hogy előző gyónásunkkal szentségtörést követtünk el, és azt mégsem gyóntuk meg. Ha azonban közben megfeledkeztünk arról, hogy valamikor szentségtörően gyóntunk, és többi gyónásunkat jóhiszeműen végeztük, akkor azok jók voltak, s csak a rossz gyónásokat vagyunk kötelesek megismételni. Hogyan végezzük az ilyen gyónáshoz a lelkiismeretvizsgálatot? MEGGYÓNT BŰNEINK 117
