A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám
veledy cAny,am!” Egy 14 éves vértanú levele, amelyet édesanyjához írt, kivégzése előtt. 1597 februárjában 26 vértanút feszítettek keresztre Japánban, közöttük a 14 éves Kosaki Tamást, akit ma a szentek között tisztelünk. Tamás kispap volt, s elmenekülhetett volna, de nem akart elszakadni 25 társától, akik közül hat európai ferences volt, három japán jezsuita, a többi pedig japán világi katolikus. Tamás búcsúlevelét, a- melyet édesanyjához írt, a legdrágább ereklyeként őrzik. íme a levél: "Szeretett Anyám! Boldog vagyok, hogy írhatok neked. Isten különös kegyelméből rövid időn belül atyámmal együtt meghalunk Nan- gasakiban. Ez bizonyára az Ur különös áldása. Egy lépéssel előtted a mennyekbe vezető úton várunk rád. Anyám, élj te is tiszta, bün- telen életet a mi hitünk szerint, követvén Isten tanítását. Adám, a mi ősatyánk súlyosan vétkezett, de mély bánatáért bocsánatot nyert és most örvendezik a mennyei boldogságban. A mi életünk ezen a világon csak álom, a mi életünk csak tűnő fénye egy lángnak, amelyet a legenyhébb fuvallat is kiolthat. Van egy kérésem fiatalabb testvéreim érdekében: ne bízd őket másokra, akik nem tartoznak a mi hitünkhöz. Gondoskodj te magad a nevelésükről. O, anyám, gyakran égek a vágytól, hogy viszontlássalak Téged és Testvéreimet, de hív a kötelesség, hogy mindent türelemmel elviseljek és ellenálljak a kísértésnek. Isten segítségével minden bajt és fájdalmat el tudok viselni. Bárcsak láthatnálak mégegyszer, mielőtt meghalok; folyton sírok mikor ezt a levelet írom. A ti kedves arcotok megjelenik ugyan álmaimban, de szerettem volna úgy meghalni, hogy még egyszer a valóságban is lássalak benneteket. De le kell tennem erről a reményről. Anyám, vigyázz magadra és még egyszer említs meg testvéreim előtt. Kérlek, ne feledkezzél meg erről. Es most el kell válnunk. Isten veled, Anyám!" Kísértések idején, amikor olyan gyengének érezzük magunkat, és annyira rászorulunk Isten erősítő kegyelmére, kérjük Szent Tamást, hogy járjon közben értünk Istennél és merítsünk erőt példájából! A Szív **h-. 32