A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-09-01 / 9. szám
107 A gyóntatói hatalom gyakorlása A gyóntatás hatalma az apostoloktól a felszentelt püspökökre és papokra szállott. Ha pusztán ájtatosságból, a pap hiányában, egyesek világiaknak gyóntak, mint az a X-XIII. században szokásban volt, ezzel csak a gyónás utáni vágyuknak adtak kifejezést, de szentségi fel- oldozásban nem részesültek. A gyóntatás bírói hatalom, s miként egy bíró sem ítélkezhet bárki felett, hanem csakis azon a törvényszéken, amelyre őt hivatalosan kijelölték,ügy a felszentelt papok is - jóllehet birtokában vannak a bűnbocsátó hatalomnak - csak akkor gyóntathatnak, ha erre az illetékes egyházi hatóságtól külön felhatalmazást kaptak. A pápa és a bíboi.sok gyóntatási hatalma az egész világra kiterjed, a püspökök csak saját egyházmegyéjük, a plébánosok csak saját plébániájuk és a szerzetes főnökök csak saját alattvalóik felett rendelkeznek hivatalukból folyó gyóntatási joghatósággal, saját híveiket azonban a világ bármely részén meggyóntathatják. A megyés főpásztor felhatalmazhat azonban gyóntatásra más papokat is. Akinek sem hivatalából fakadó, sem a püspöktől elnyert felhatalmazása nincs, általában nem gyóntathat érvényesen. Ez alól a szabály alól csak néhány kivétel van: Halálveszély esetén bármely felszentelt pap érvényesen gyóntathat, tehát még a hithagyó, szakadár, vagy eretnek pap is, feltéve, hogy pappászentelése érvényes, és így az apostolokkal való jogfolytonossága nem szakadt meg. Ha egy pap számára kétes , hogy van-e felhatalmazása a gyóntatásra, akkor az Egyház a hívek lelki java és biztonsága érdekében pótolja az esetleg hiányzó joghatóságot, tehát a pap érvényesen gyóntathat. Ha általános tévedés folytána hívek e gy papról feltétele zik, hogy van joga a gyóntatásra, jóllehet tévednek, az Egyház szintén kipótolja a felhatalmazás hiányát, és a feloldozás érvényes. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy a plébániáján kívül, saját híveit gyóntató plébános gyónói közé olyanok is beállnak, akik nem az ő plébániájából valók, Ha a plébánosnak a kérdéses területen nincs felhatalmazása a gyóntatásra, az Egyház pótolja ennek hiányát. Tengeri utazás alkalmával elég, ha a papnak vagy saját püspökétől, vagy valamelyik útbaeső kikötő püspökétől van felhatalmazása, s akkor a hajón és a kikötőkben bárkit meggyóntathat. A GYÓNTATÓI HATALOM GYAKORLÁSA
