A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-09-01 / 9. szám

105 A bűnbánat szentsége Már a Szentírás elsőlapjain, ősszüleink bűnének történetében fel­ismerhetjük a bocsánat és megváltás nagyszerű tervét. A zsidó nép történetében állandóan megismétlődik áz Istenhez való hűtlenség és az ezt követő fenyítés után a bűnbánat és az irgalmas megbocsátás. A próféták előre megjövendölik az irgalmas Megváltó eljövetelét. S valóban, amikor az Üdvözítő megjelenik, azt hirdeti, hogy nem az egészségesekért jött, hanem a betegekért, nem az igazakat hívja, hanem elsősorban a bűnösöket. Földi életében számtalanszor hallják ajkáról a megbocsátás szavait. Az Üdvözítő visszavihette volna az égbe bűnbocsátó hatalmát, de hála Istennek nem így történt! Szokásához híven, előbb igéi etekkel készítette elő választott apostolainak lelkét a nagyszerű, titokzatos hatalom átvételére. Mikor Pétert alapítandó Egyháza fejéül válasz­totta, így szólt: "Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyháza­mat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kulcsait. Amit megkötsz a földön, megkötött lesz a mennyben is, és amit föloldasz a földön, a mennyben is föloldott lesz. " (Máté 16,18.19.) Kevéssel utóbb - most már az egész apostoli testülethez szólva - megismétli ígéretét:"Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, megkötött lesz a mennyben is, és amit föl­oldotok a földön, a mennyben is föloldott lesz. " (Máté 18, 18.) A "kulcshatalom", az "oldás-kötés" az Üdvözítő lelki országában teljesen értelmetlen volna, ha elsősorban nem a bűnökre vonatkoznék. Fenséges ígéretét az Ura feltámadása után,húsvétvasárnap esté­jén váltja be. János így beszéli el: "Akkor eljött Jézus, közéjük lé­pett és így szólt hozzájuk: "Békesség nektek! " E szavakkal megmu­tatta nekik kezét és oldalát. Az Ur láttára öröm fogta el a tanítvá­nyokat. "Békesség nektek!" - ismételte. "Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt és foly­tatta: "Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsátjátok bű­neit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad. " (János 20, 19-23.) Krisztus szavai oly vi­lágosak és határozottak, hogy elfogulatlan ember nem értheti félre azokat. Hogy pedig a bűnbocsátó hatalom az apostolok törvényes utódaira is átszállóit, nem nehéz bizonyítani. Következik ez már abból is, A BŰNBÁNAT SZENTSÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom