A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-08-01 / 8. szám

40 AZ ÉLET TELJESSÉGE Mindenekelőtt és minden körülmény között hatalmunkban áll imád­kozni a lelkek üdvéért. Imádkozzunk a hitetlenekért, hogy szívükbe bevilágítson a hit mennyei hajnalsugara. Imádkozzunk a bűnösökért, hogy őszintén megtérjenek. Imádkozzunk az igazakért, hogy az is­tengyermekség állapotában mindvégig megmaradjanak, s azt maguk­ban folyton erősítsék, tökéletesítsék, egészen az életszentségig. Az imádságon kívül embertársaink üdvösségét szolgáljuk jópél­dánkkal. Látni fogják rajtunk, hogy mily boldogság Istenhez tartozni, mily könnyű az Ó erejével, segítségével a bűnt legyőzni és az eré­nyeket gyakorolni. Az igazi szeretet ezernyi alkalmat fog találni arra, hogy buzgól- kodjon a lelkek üdvéért. Isten kegyelme felebarátaink testét is meg­szenteli, a Szentlélek templomává, Krisztus titokzatos testének ré­szévé avatja. Az Istent szerető lelkek mindig jól megértették ezt és a szegénye­ket és betegeket gyöngédebb szeretettel és nagyobb buzgósággal gon­dozták, mint az anyák gyermekeiket. Vagyonukat, egészségüket és életüket is örömmel feláldozták, hogy az éhezőknek ételt adjanak, a ruhában szűkölködőket ruházzák és a betegeket ápolják. Az irgalmas szeretet Isten előtt annyira kedves és érdemszerző, hogy az Üdvözítő az ítélet napján jutalomra váró cselekedetek közül csak az irgalmasság cselekedeteit említi, az elkárhozottaknál pedig ezek elmulasztásával okolja meg elitéltetésüket. Mivel Isten adományunkat úgy fogadja, mintha egyenesen neki ad­tuk volna, nekünk is arra kell gondolnunk, amikor felebarátunkat szeretjük, hogy Istent szeretjük és szolgáljuk rajtuk keresztül. Ha csak felebarátunk jótulajdonságait tekintjük, mikor velük jót teszünk, azt is megjutalmazza ugyan Isten, de nem természetfeletti jutalom­mal. Ezt ugyanis nem fogja fel O sem úgy, mintha neki tettük volna. A természetfeletti istenszeretetből fakadnak az összes többi ter­mészetfeletti erények, vagy legalábbis természetfeletti célra kell irányítani minden egyes cselekedetünket. Ha a szeretet és a hit is­teni erényei elevenek bennünk, akkor átértjük és gyakoroljuk az ösz- szes többi természetfeletti erényeket is. Ha a lángoló szeretet megszerzését nehéznek tartjuk, akkor előbb élesszük gyenge hitünket. Tegyük ezt mindenekelőtt az elmélkedés gyakorlásával. Elmélkedjünk a hit világossága mellett Istenről, fe­lebarátunkról és magunkról, minden kötelességünkről és viszonyunk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom