A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1959-07-01 / 7. szám

Legalább röviden megemlítünk néhány esetet, hogy azokkal megvi­lágítsuk, hogy miként működhetnek ezek a vágyak. Egy apáca szere­tett volna megházasodni, vágya azonban nem volt összeegyeztethető hivatásával, s még bevallani is szégyellte volna. Megszüntetni nem tudta, de elnyomta, s így végül teljesen a tudat alá merült. Ott to­vább működve kiváltott egy olyan betegséget, ami miatt az illetőt el kellett bocsátani. így végre megszűnt az akadály, és nyugodtan meg­házasodhatott. Magától értetődőleg két más megoldás is lehetséges lett volna számára: nyíltan kérhette volna elbocsátását, vagy meg­szüntethette volna kellő módon a házasság utáni vágyát. Egy üzletember félt, hogy kudarcok érik őt a vállalati megbeszé­léseken. Ez kiváltott benne egy betegséget, amely meggátolta őt az összejöveteleken való részvételben. Hasonló esetek másokkal is elő­fordulhatnak, ha nem akarja vállalni a hivatásával, munkájával járó kötelességet, felelősséget, vagy fél a megszégyenüléstől, vagy egyéb kellemetlenségtől. Egy lány szívbajt kapott, úgy hogy ki sem tudott mozdulni a ház­ból. így elérte, hogy anyját nem kellett többet elkísérgetnie barátnő­ihez. A lány ugyanis nagyon únta az ilyen látogatásokat, anyját vi­szont szerette és nyíltan nem tudta volna megtagadni kérését. Végül a tudat alá szorított vágy kiváltotta belőle a szívbajt, ami lehetetlen­né tette számára a további látogatásokat, anélkül, hogy anyját vissza kellett volna utasítania. Más esetekben az illető környezete szeretetlen, részvétlen, so­hasem látja meg a jót s a betegséget éppen a szeretet, megértés, részvét, dicséret, stb. után való vágy váltja ki. Ez a vágy bizonyos mértékben jogos és helyes is lehet, a baj csak ott kezdődik, hogy beteges túlzásba viszi valaki ilyenfajta vágyait. Ami másokat kielé­gítene, az neki nem elég, hanem szomjazza a dicsőséget, szerete- tet, stb., mint a Szahara a vizet. Mindazt amit kap, jogosnak tartja és a legcsekélyebb hálát sem érzi érte, mindazt pedig ami elmarad, a legnagyobb jogtalanságnak könyveli el, és állandóan emlékezetében forgatja. Nem egyszer esztelenségbe hajtja a vágy az ilyen embereket, s egyesek öngyilkossági kísérlettel igyekszenek felkelteni mások rész­vétét, vagy bűntényt követnek el, csakhogy magukra hívják mások fi­gyelmét. De még ha valaki nem is megy ilyen szélsőséges túlzások­ba, akkor is megtörténhet, hogy a kielégítetlen és a tudat alá szorított vágy kivált belőle valamilyen betegséget, vagy viselkedésmódot, a- melynek révén eléri, amire vágyakozott, vagy megbosszulhatja ma­gát jogos, vagy jogosnak vélt vágyai kielégítésének megtagadásáért. /959. július 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom