A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-07-01 / 7. szám
Legalább röviden megemlítünk néhány esetet, hogy azokkal megvilágítsuk, hogy miként működhetnek ezek a vágyak. Egy apáca szeretett volna megházasodni, vágya azonban nem volt összeegyeztethető hivatásával, s még bevallani is szégyellte volna. Megszüntetni nem tudta, de elnyomta, s így végül teljesen a tudat alá merült. Ott tovább működve kiváltott egy olyan betegséget, ami miatt az illetőt el kellett bocsátani. így végre megszűnt az akadály, és nyugodtan megházasodhatott. Magától értetődőleg két más megoldás is lehetséges lett volna számára: nyíltan kérhette volna elbocsátását, vagy megszüntethette volna kellő módon a házasság utáni vágyát. Egy üzletember félt, hogy kudarcok érik őt a vállalati megbeszéléseken. Ez kiváltott benne egy betegséget, amely meggátolta őt az összejöveteleken való részvételben. Hasonló esetek másokkal is előfordulhatnak, ha nem akarja vállalni a hivatásával, munkájával járó kötelességet, felelősséget, vagy fél a megszégyenüléstől, vagy egyéb kellemetlenségtől. Egy lány szívbajt kapott, úgy hogy ki sem tudott mozdulni a házból. így elérte, hogy anyját nem kellett többet elkísérgetnie barátnőihez. A lány ugyanis nagyon únta az ilyen látogatásokat, anyját viszont szerette és nyíltan nem tudta volna megtagadni kérését. Végül a tudat alá szorított vágy kiváltotta belőle a szívbajt, ami lehetetlenné tette számára a további látogatásokat, anélkül, hogy anyját vissza kellett volna utasítania. Más esetekben az illető környezete szeretetlen, részvétlen, sohasem látja meg a jót s a betegséget éppen a szeretet, megértés, részvét, dicséret, stb. után való vágy váltja ki. Ez a vágy bizonyos mértékben jogos és helyes is lehet, a baj csak ott kezdődik, hogy beteges túlzásba viszi valaki ilyenfajta vágyait. Ami másokat kielégítene, az neki nem elég, hanem szomjazza a dicsőséget, szerete- tet, stb., mint a Szahara a vizet. Mindazt amit kap, jogosnak tartja és a legcsekélyebb hálát sem érzi érte, mindazt pedig ami elmarad, a legnagyobb jogtalanságnak könyveli el, és állandóan emlékezetében forgatja. Nem egyszer esztelenségbe hajtja a vágy az ilyen embereket, s egyesek öngyilkossági kísérlettel igyekszenek felkelteni mások részvétét, vagy bűntényt követnek el, csakhogy magukra hívják mások figyelmét. De még ha valaki nem is megy ilyen szélsőséges túlzásokba, akkor is megtörténhet, hogy a kielégítetlen és a tudat alá szorított vágy kivált belőle valamilyen betegséget, vagy viselkedésmódot, a- melynek révén eléri, amire vágyakozott, vagy megbosszulhatja magát jogos, vagy jogosnak vélt vágyai kielégítésének megtagadásáért. /959. július 35