A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
r az Isten terve, hogy milyen szép a tiszta nemzedék, mennyire férfias, erőt és bátorságot igénylő a tisztaság erénye. Ha ezt a lelkü- letet ápoljuk gyermekeinkben, akkor a szerelem szent dologgá válik számukra s nem gondolják azt állati viszonynak, gyerekes ostobaságnak, vagy kamaszos játéknak. Akkor a házasságot szent hivatásnak tekintik, amelyben a férfi és a nő Istennel lépnek szövetségre, hogy szeretetük gyümölcsöt hozzon. ILYEN magatartást azonban csak az tud kinevelni gyermekeiben, aki maga is így látja a nemiséget, a házaséletet. Aki azonban az életösztönt egyszerű élettani erőforrásnak tekinti, az sohasem fogja megtalálni a helyes utat a nemi nevelésben. Ez a felfogás azon a meggyőződésen alapszik, hogy az élet Istentől ered, hogy az életszolgálat Istentől rendelt szent kötelesség és élettartalom. Ezt a gondolkodást csak hosszas nevelés, állandó önképzés és szigorú önfegyelem adhatja meg. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy mielőtt mások nevelésébe kezdünk, előbb önmagunk kialakításával törődjünk. Helyes irányt csak az mutathat, aki maga is a helyes úton jár. Ezt az utat pedig csak az találja meg, és csak az képes rajta járni, aki a természetfeletti világosság fényénél keresi azt, és aki bőségesen merít a természet- feletti erőforrásokból, aki öntudatos és gyakorlati katolikus életet él. Erre kell tehát mielőbb szert tennünk, hogy másoknak is adhassunk belőle. Legyen igaz! / EZEKUTAN világos, hogy semmi oka sincs a szülőnek arra, hogy zavarba jöjjön, ha a gyermek az élet eredete után érdeklődik. Nyugodtan, pirulás nélkül mondja meg az igazságot. Hangsúlyozzuk: az igazságot. Gólyamesének és egyéb mesés és kevésbé mesés megoldásnak, kitérő válasznak semmi értelme sincs! A gyermek előbb utóbb rájön a valóságra, s akkor az lesz az érzése, hogy szülei hazudtak neki, valamit eltitkoltak előle, tehát valami nincs rendben. Az ilyen felfedezésnek gyászos, szinte helyrehozhatatlan hatása van a fiatal lélekre. Az igazság megmondása azonban nem jelenti azt, hogy a teljes igazságot egyszerre kell felfedni. Már említettük, hogy a fölvilágo- sításnak fokozatosnak kell lennie. Azáltal, hogy egy bizonyos fejlődési foknak megfelelően az igazságnak csak egy részét közöljük, nem hamisítottuk meg a valóságot. (Folytatjuk) A Szív 40
