A Szív, 1959 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1959-06-01 / 6. szám
- Hm. .. hm... Főúr, nem gondoltam, hogy ilyen kacifántos ez a belső sugallat-féle mibennünk.- Lássa, hát ha kend annyira ismeri az írásokat, mutassa meg nekem, hol van megírva, hogy a Lélek mindenkiből szólhat! Az igaz: a mi Urunk megígérte a Szentlelket apostolainak, hogy más Vigasztalót küld nekik, az igazság Lelkét, aki megtanítja őket mindarra, amit Ő mondott nekik. De látja, Náci Bácsi, az apostolok az Anya- szentegyház oszlopai, őket küldte az Ur Jézus, kiválasztotta őket. De magát ki küldte? Maga nem apostol!- Dehát a Főúr honnan tudja, hogy Magából a Lélek szól, mikor prédikál?- Hát onnét, Náci, mert engem a püspök parancsolt ida, aki az e- gyik apostol utódja. Aztán én sohasem a magam eszméit prédikálom, mert azok - megvallom - néha elég bolondosak. . . , hanem csak azt mondom, amit az Anyaszentegyház tanít. No meg megvizsgálgatom magam mielőtt szólnék, hogy tényleg a Lélek mocorog-e bennem, vagy csak az ördög birizgálja-e az eszemet, vagy a nagy természetem okoskodik-e bennem.- Hát ezt a vizsgálatot nekem is megtaníthatná a Főúr. Úgy látom, nagyon nagy hasznát venném.- Gyümölcséről ismerik meg a fát, Náci Bá'! Nem teremhet a tüskés bozót szőlőt. Hogy kend közbekiabált a prédikációmnak, az annak a jele, hogy nem az alázat, hanem a kevélység, feltünésvágy hajtotta. Hogy maga azt hiszi, hogy érti az írást, az meg a beképzelt kevélység gyümölcse. Hiszen én sok esztendőn tanultam, s még sem tudom annyira, amennyire szeretném. Hogy kend már hosszú ideje nem fogékony lélekkel hallgatja az Igét, hanem meg akar fogni szavamban, az mega farizeusi lelkűiét gyümölcse: vagy nem ezt tették-e az írástudók a mi Urunkkal? S hogy napokig nem mert eljönni, mert restelte az esetet, az mutatja, hogy elhagyta az apostoli bátorság, mert a sötétség, a bujkálás, az ördögi nemzetség szokása. De az a gondolat, hogy Nikodémusként eljött hozzám, hogy megtanácskozzuk a dolgot, ez valóban a Lélek munkája volt, mert jóra vezet és jószándékra mutat.- Köszönöm, Főuram, jóságát. Úgy látszik, jobb lesz nekem, ha rendbehozom elhanyagolt földecskémet, mert felverte a gaz a sok olvasás miján. Aztán magára hagyom a prédikálást. Mert most már látom, hogy nem a jó lélek mocorgott bizony énbennem. Nyugodalmas jóéjszakát! 1959. június 17
