A Szív Nagy Képesnaptára az 1954. évre (1953)

A jövő Magyarország ujjáépitői

I cA jövő *Magy,a\oX£zág, ujjáépitöi MAGYARORSZÁG elérkezett történelmének legválságosabb pilla­natához. A tatárjárás, a 175 évig tartó török megszállás nem volt olyan végzetes, mint ezek az esztendők. Most a magyar fa gyökerére tették a fejszét. Á harc a magyar lélek ellen folyik: ki akarják tépni a nép leikéből keresztény hitét és^ helyébe az istentelenséget akarják belekalapálni. A hét sebből vérző ÓHAZA egy napot vár csak: a szabadulás napját, — és csak egyben hisz már: a Gondviselésben, hogy ez a nap el is fog érkezni. És ha majd elérkezik ez a várva várt nap, lesz munkájuk a nép vezetőknek, a mérnököknek, de a legtöbb munka vár a magyar papságra. Nekik kell majd a sebeket bekötözni, az elesetteket felemelni, a rendet, igazságot hirdetni, a szétriasztott nyájat összeterelni, a szétoldott magyar kévét a SZERETET kötelékével összekötni... Lesznek-e ilyen jópásztorok Szent István országában ?... Az utolsó évtizedekben számos magyar hu lelkét érintette meg a papi hivatás. Uj szemináriumok épültek, szerzetesi ujoncházak létesültek az egész országban. Uj szemináriumot alapítottak Szent Ignác fiai is Szege­den, a Szent Alajos kollégiumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom