Állatorvostudományi Főiskola - kari tanácsülés, 1959-1960
1959. október 23. - A tanács új tagjainak üdvözlése Dr. Benedek Gábor, Dr. Simon Ferenc, Dr. Cseh Sándor - 1. Bejelentések - 2. Jelentés a kádermunkáról - 3. Világnézeti Nevelési Bizottság kétéves munkaterve - 4. A Hallgatók kulturális programja c. tárgysorozat ismertetése - 5. Beszámoló Az osztályharc egyes kérdései a mezőgazdaság szocialista átalakításának jelenlegi szakaszában c. tanulmányról - 6.a. Doktori értekezés Bodor György - 6.b. Doktori cím viselésének engedélyezése Pesti Lászlónak - 7. A Halgazdaság és a halak betegségei c. tárgy előadásainak programja - 8. Folyó ügyek - Halgazdaság és a halak betegségei előadásainak programja - Jelenléti ív
Az illat orvos tudományi Főiskolán a "Halgazdáságtan és halak betegségei” citnü tárgy előadásának legfőbb oélja: olyan halgazdasági, halélettani és halkörtani ismeretek közlése, amelyek az állatorvost is járatossá teszik a modora nagyüzemi halgazdaság alapvető haltenyésztősi és halhustermelési kérdéseiben, ezek alapján a halbetegoégek megelőzésében, felismerésében és leküzdésében. A jól tájékozott állatorvos sokat tehet a járványok és az inváziók idejéíi, de még hatásosabban segithet a halbetegségek megelőzése terén* Az sem kisebb jelentőségű ennél, hogy az állatorvos általános tenyésztési tudása és halgazdasági szakismeretei által még a gazdálkodás eredményességének megjavításához is hozzájárulhat a tenyésztési színvonal emelésén keresztül. Márpedig az ország haltermésének évente csupán 1-2 5-os változása is millió forintos tételekkel jelentkezik a-népgazdaság oérlegében. A helyes szemléiét kialakítása megkívánja a biológiai lehetőségek megismerését, hogy ezek gazdasági realizálása minél jobb hatásfokkal történhessen. Biológiai lehetőség pl. égy közepes pontyanya félmilliós ikraszáma, amelyből a jó tógazda 29 %-ot is realizálhat és két, vagy három év leforgásán belül akár százezer darab, looo-15oo q súlyú áruhalat is termelhet. Ugyanakkor a rossz tenyésztő a korszerű-szaporítási, tó^n- dozási és takarmányozási szabályok elhanyagolásával a biológiai lehetőségnek évről-é'vre csak néhány százalékát használja ki és kis haszonnal, Vagy veszteséggel kezeli o rábizott üzemet. Kém épit megfelelő, számú ivadéknevelő- és tel el tető-tavat, emiatt mindig bizonytalan az ivadék- ellátása, a meglévő ivadékot is sokáig hagyja az itatótavakban /gyenge súlygyarapodás, súlyos inváziók, rossz megmaradási százalék/, nem intézkedik a természetes táplálék elszaporitásáról, természétszerűtienül és zsúfoltan teleltet és emiatt sok baj®, van a hasvizkóros járványokkal. Az Ál latorvostudományi Főiskola hallgatói az első években számos tárgyból /kémia, élettan, mezőgazdasági enciklopédia, állattenyésztés- tan, takarmány ozás tan, stb./ megismerik a szárazföldi élettérben lezajló őstermelés alapjait. 2rre is dpitik állatorvosi szaktudásukat, amelynek segítségével jóval több húst és állati terméket termelhetnek a gazdaságnak* A halhús termelése a vizi élettérben folyik. Sz merőben más, mint a szárazföldi. Az összefüggések megértése megkívánja ezért a vizi élettérben lezajló folyamatok legalább vázlatos megismerését, tehát dióhéjjban
