Állatorvos-tudományi Főiskola - tanácsülés, 1955-1956
1955. november 29. - Elnöki üdvözlet és bejelentések - 1. Javaslat államvizsgákról - 2. Félévi vizsgák előkészítése - 3. Folyó ügyek, bejelentések - 1. sz. melléklet: Javaslat az állatorvosi államvizsgákról
1. sz* melléklet. Javaslat az állatorvosi államvizsgáról. / tervezet / Az állatorvostudományi főiskolán az államvizsgát ezidőszerint a f. év őszén jóváhagyott utasitás szabályozza.-Ennek értelmében az 1955/56 tanévben végző hallgatóknak julius 22- augusztus 2 között három tárgyból, nevezetesen marxizmusból, járványtanból és belgyógyászatból kell államvizsgát tenniök.- Az államvizsga tárgyainak és letételének ilyen szabályozását a minisztérium elrendelte, anélkül, hogy erre vonatkozólag a főiskolai tanács véleményét és javaslatát kikérte vagy meghallgatta volna.Tekintettel arra, hogy az említett módon leteendő államvizsgával szemben a főisk ólának s ezen tulmenőleg az érdekelt igazgatási szerveknek is komoly aggodalmai vannak, szükségesnek tartom, hogy az államvizsga kérdését mélyebben föltárjam a Főiskolai Tanács előtt s az államvizsgára vö£i«t-.^zólag olyan javaslatot tegyek, amely megoldásra lenne hivatott juttatni az államvizsgának - bevezetése óta - hányatottt és megoldatlan kérdését.A mai helyzet. A mostani V. éves hallgatók decemberben szigorlatozni fognak szülészetből.- A második félévet január 5.-án kezdik el s a félév április 5.-ig tart.- Április 5 és május 4 között hat vizsgát kell letenniük: szigorlatoznak sebészetből, igazságügyi állatorvos- tanból és állategészségügyi igazgatásból, s kollokválnak állathigiené- ből, belgyógyászatból és járványtanból.- Május és junius hónapban külső gyakorlaton vannak: egy hónapig állami állatorvos mellett, egy hónapig pedig járványtani gyakorlaton. Julius első 5 hete a "felkészülés” ideje, majd julius 22 és augusztus 2. között államvizsgáznak: marxizmusból, járványtanból és beÍgyógyászatból.Az V. év vizsgáinak és az államvizsga letétele módjának kritikája. Anélkül, hogy az államvizsga céljának boncolgatásába mélyednénk - erre később kerül a sor - érthetetlennek látszik, hogy miért kell járványtanból és belgyógyászatból az év végén kollokválni, amikor kereken két hónap múlva e tárgyakból államvizsgát tesznek, s érthetetlen az is, hogy igazságügyi állatorvostanból szigorlatozik a jelölt akkor, amikor az ennek alapjául szolgáló tárgyak közül a járványtanból és belgyógyászatból még nem vizsgázott.- Hasonlóképpen szigorlatozik állategészségügyi igazgatásból, de ezen tárgy szakmai alapját képező egyes tárgyakból, igy a járványtanból csak később fog először kollokválni, majd államvizsgázni..- &inek nincsen semmi értelme.Aki nincsen tisztában az emlitett tárgyak anyagával, az vélekedhet CTsdc úgy, hogy a kollokvium csak az utolsó félév anyaga, az államvizsga pedig az egész tárgy alkalmazásáról való beszámolás.- De kérdem, lehet-e"S3l* a gümőkór megállapitásáról beszélni, ha valaki nincsen tisztában azokkal a betegségekkel, amelyekkel a gümőlcórt össze lehetne téveszteni, s amely betegségeket az előző félévben, sőt az előző évben hallgatott? Vagy lehet-e kollokválni az agyvelőbetegségek tárgyköréből, akikor az elkülönítő kórjelzés szempontjából ki nem hagyható' kórképek az első félév anyagában szerepeltek, s lehet-e egyáltalában belgyógyászatról beszélgetni kórtani, parasitologiai, gyógyszertani és élettani ismeretek nélkül}.? Ki lehet-e kapcsolni a járvány tani kollokvium anyagából a bakteriológiát, amely szintén előbb került előadásra? Nyilván nem.Ha tehát a kollokviumokat úgy vesszük, ahogy azokat venni kell, akkor kiderül, hogy egy nagy szakmai tárgy befejezésekor tartott kollokviumon szükségképpen elő kell, hogy kerüljön az egész anyag, sőt annak kapcsolatai is más tárgyakkal, azaz, hogy ez a kollokvium nem más,mnt
