M. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara Állatorvosi Osztálya jegyzőkönyvei, 1936-1937
1945. július 12.
alakulni DQ3y prof. is'hangsúlyozza, hogy az uj egyetemnek önálló rektorának kell lenni, mert enélkftl nincsen egyetem. 4. Az osztályelnök megállapítja, hogy a köz Öltékből két vélemény alakult ki. Az ügyről lényegében a kari ülés fog dönteni. A tárgyalást folytatva tovább felveti a legfontosabb kérdést, amely az osztályt a legközelebbről érinti: a vidéki főiskolák helyzete ez uj egyetem szervezetében. A kérdést igen megfontolandónak tartja. Véleménye szerint a mezőgazdasági főiskolákat nem lehet, beolvasztani az egyetembe. A sok mezőgazdáé ági kar vagy esetleg osztály is s. kis ország számára túlméretezett. Fogas kérdés a tanárok átminősítésének ügye is. A főiskolákon csak néhány, egyetemi színvonalú professzor működik. Székét meg lehet nyerni a mezőgazdasági kar számára, uj Tanszékek szervezésével. Kéri az osztály hozzászólását. DOBY prof* teljes mértékben osztja az osztályelnök vélem á— nyét. Az egyetem felhígítása a színvonal süllyedését eredményezné. zt mindenképpen meg kell akadályóznunk. Inkább a nívót emelni kell, de nem süllyeszteni. ■ £CHANDL prof. felveti a kérdést: el lehet-e látni megfelelő tanerőkkel a vidéki intézményeket? Helyesebbnek tartja inkább a pesti kart erősíteni s azután megnézni, hogy marad-e még egyetemi színvonalú tanerő a vidéki intézményeknél. Az egész elgondolást különlej esnek tartja. Sehol a világon nincs, hogy ugyanazon egyetemnek négy azonos jellegű kara vagy osztálya lenne. Mindenképpen, túlméretezettnek látja a tervet. GREKCZiR h. tanár ajánlja, hogy a vidéki intézmények középfokú tanintézetedé alakuljanak ót. A felszabaduló főiskolai tanerőkből továbbképző tanfolyamokat kellene összeállítani, ahol az egyetemi oklevél megszerzése után sajátos kiképzésben részesül a jelentkező. CZVTTLFR prof. igen bonyolultnak és nehézkesnek látja az ügyet, mivel a földmivelésügyi minisztérium minden valószínűség szerint ragaszkodni fog intézményeihez. Ezek között a mosonmagyaróvári főiskolát znár a tradíció miatt is védelmezni fogja, .-.zárt javasolja, hogy, ha szükséges, a mosonmagyaróvári fő iskola "maradj on mse: szakosztályi jelleggel az egyetem keretében és feladata valami sajátos Képzés nyújtása lenne. A debreceni és keszthelyi intézményektől Mosonmagyaróvárra kellene csoportosítani az érdemes tanerőket. Még bizonytalan, hogy ővár milyen jelleggel lépne be az uj egyetem szervezetébe« Végeredményben teljes mértékben osztja az előtte felszólalók véleményét: a vidéki karok vagy osztályok nem kellenek. Végszükségből javasolja csak az óvári megoldást. öCHAIf-QL prof. megemlíti, hogy különleges a főiskolák vagy akár az egyetem elhelyezése is vidékre. A világon csak kevés helyen van kis városban ilyen intézmény. Az intézmények mind vagy a nagy városokban vannak, vagy azok közvetlen közelében, villamossal megköze- lithetően helyeztettek el. z rém véletlen. CZ1TTLKR prof. ismételten hangsúlyozza, hogy az ország érdeke az volna, hogy a vidéki Intézmények ne kapcsolódjanak be az uj egyetembe, maradjanak főiskolák vagy akadémiák. HOBT prof. megengedhetőnek tartja, hogy legalább a vidékiek közül egy lehet szakosztály, de több semmi esetre sem. -sen is továbbképző tanfolyamok szerveztessenek. HÁN.bY h. tanár felhívja az osztály figyelmét a főiskolákon uralkodójstátus-állapotodra. A főiskolákon négyféle tanári állóé van : főiskolai ny.r. tanár, foiskotai ny. rk. tanári akadémiai ny. r. tanári és akadémiai ny. rk. tanári állás, sec néhol intézeti tanárok is vezetnek tanszékeket. A* ötféle tanszékvezető állás igen furcsán fog bekapcsolódni az egyetem szervezetébe. Ha megmaradnak a tanszékvezetői
