M. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara Állatorvosi Osztálya jegyzőkönyvei, 1936-1937
1945. július 7.
nek, ahol disszertációjukat kidolgozták* elsőben egyetemi gyakornokok lesznek a X. f*o.-ban, majd ha beválnak, véglegesíti őket az egyetem ás tanársegédek lesznek* A tanársegádi éveket leszolgált szaktudós vagy a kisér- letügyhö* megy, vagy pedig marad az egyetem szolgálatában. A professzoroknak megvan a lehetőségük, hogy a Jelöltek közül a legkiválóbb segédezemélyeket az egyetemen megtartsák'. A kisérlet- ügyi intézmények az illetékes egyetemi intézettel együttműködnek* önállóságukat megtartják, de az egyetemmel szellemi egységben dolgoznak* így pl* az ország valamennyi növénytermesztési kísérleti intézete és állomása az egyetemi növénytermesztéstani intézettel működnék együtt. A kísér letügyi Intézmények vezetői havonkint az egyetemi prof* vezetésével állomásvezetői értekezletre ülnek össze és megbeszélik a közösen elvégzendő országos kísérleteket, szakkérdéseket stb* így meg volna adva a lehetőség az együttes és hatásos tudományos munkára* A kisérletügyi intézmények tudományos tisztviselőinek egyetemi nevelése elősegítené azt, hogy a kisérletügyhöz már kiképzett, kimunkált szaktudósok kerülnének, akik a reájuk bízott munkát kifogástalanul tudnák elvégezni, 3 nem kellene a munkahelyen az időt tanulással tölteni, ahol raát dolgozni és tudományos eredményeket felmutatni kellene. A szaktanárképzéssel kapcsolatosan megemlíti, hogynagyon fontos a tárgyc90portositá8* A szaktanárképzést hasonlóan kellene végezni a középiskolai tanárképzéshez, Jóllehet azt nem lehat a legjobb kiképző rendszernek mondani, mágia eléggé bevált. Az elmondott rendszer szerint megvolna a különbség a vidéki és pesti fakultások működésében és célkitűzésében* így lehetne is biztosítani a tudományos színvonal egyetemi Jellegét* Czettler prof. hangsúlyozza, hogy az egyetem azupremáciáját mindenek felett meg kell óvni*
