A Kürt, 1990 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1990-01-01 / 1-2. szám
1990. január—február q. oldal vezette. Az ünnepi költemények sorát változatossá tette az énekkar szolgálata és iij. Jurás Pál szaxofon-szólója, Oláh Imre zongorakíséretével. Nagy örömünkre szolgált, hogy imatermünk megtelt örvendező testvérekkel. Karácsony másnapját pedig családi látogatással, vendéglátással, házi összejövetelekkel igyekeztünk a szeretet ünnepévé tenni. Az év utolsó napján, vasárnap délelőtt a szokott módon tartottuk összejöveteleinket, az ó-év esti istentiszteletet este 9-kor kezdtük meg. Az ifjúsági szolgálatokat Katona Géza testvér vezette, a hálaadás, visszatekintés és számvetés gondolatainak jegyében. A versmondások között örömmel hallgattuk Jurás Pál és Csercsa Robert fúvós duóját, és szívből hálát adtunk az énekesekkel együtt: „Mindeddig segített nékünk az Úr!” Oláh Lajos testvér igehirdetése nyomán visszatekintettünk a múltba, önvizsgálatot tartottunk a jelenben, és jó reménységgel nézhettünk a jövőbe, szólva Pál apostol szavaival: „Amelyek előttem vannak, neki dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” Az estének volt egy szokatlan programpontja is: Somogyi Gábor gyülekezeti vén köszöntötte Oláh testvért abból az alkalomból, hogy 1989-ben volt 40 éve annak, hogy felavatták a lelkipásztori szolgálatra. Megemlékezett a szolgálatban eltöltött hosszú időről, a különböző utakról és szolgálati helyekről, amelyek során végül is Kanadába vezetett. Kedves igei köszöntés után átadta a gyülekezet ajándékát. Somogyi testvérnő ugyancsak szeretetteljes szavakkal és ajándékkal köszöntötte Oláh testvérnőt a nőtestvérek nevében. Éjfél előtt imaórára gyűltünk össze. A testvériség szívelelke összeforrt a hálaadásban és könyörgésben. Közben az óramutató haladt, így imádsággal léptünk át az új esztendőbe. A Himnusz eléneklése után leányaink kiosztották az újév első igeversét, néhányan fel is olvasták, amit kaptak. Az Ige mindig szíven találja az embert, mert mindig személyes üzenete van. A kölcsönös üdvözlés és jókívánságok után nőtestvéreink szeretetvendégségre hívták meg a testvériséget az alsó terembe. Az éjszaka hátramaradt része pedig hamar elrepült a fiatalok bibliai vetélkedőjével, vidám társasjátékokkal és beszélgetéssel. Újév napján délután tartottunk istentiszteletet. Az alkalmi szolgálatokat ezúttal Oláh Lajosné vezette, idézve a 19. zsoltárból „a napok tanitását”. A versek arról is megemlékeztek, hogy rohanó, változó világunkban egyetlen fix pont van: Jézus Krisztus, aki „tegnap és ma, és örökké ugyanaz!” Oláh Lajos testvér is a 19. zsoltár tanításáról szólt, rámutatva az emberi élet, az emberi törvények múlandóságával szemben az Úr törvényének tökéletességére és örök érvényére. Ünnepi alkalmaink sorát az Úr iránti hálával zártuk, hogy aztán nemsokára újra kezdjük, január harmadik hetében, az ökumenikus imahéttel. G. O. A Bethánia Magyar Baptista Gyülekezet részére Cleveland — Ohio Kedves testvéreink az Úr Jézus Krisztusban! Igen nagy örömmel vettük tudomásul, hogy az Úr Imaházat rendelt a kedves testvérek részére, amelynek megnyitása ma, november 26-án történik. Az ünneplő gyülekezet örömében osztozva, az Amerikai Magyar Baptista Szövetség, valamint a New York-i Magyar Baptista Gyülekezet üdvözletét és szívélyes jó kívánságait tolmácsolom az ünnepi alkalomból kedves mindannyiok részére. Imádkozva kérjük, hogy Isten békessége, szeretete és kegyelme nyugodjon meg a hajlékon és a gyülekezeten! Kísérje az Úrnak gazdag áldása munkájukat, és koronázza meg azt sok hazataláló, megtért, hívő lélekkel. Legyen minden szívben teljes az öröm, valamennyiszer Isten imádására, az Úr Jézus drága, szent nevében egybegyűlnek. Legyen tökéletes az egység, gyümölcsöző a szolgálat, és diadalmas a krisztusi szeretet! Kísérje mindenkor Istennek áldása és gondviselése a gyülekezetei, annak vezetőségét és lelkipásztorát. Őszinte, hittestvéri szeretettel, Kulcsár Sándor szövetségi elnök. New York Temesvári mártírokra... (Folytatás az 5. oldalról) dalmát lángba borítja. „Egy kő zuhant le anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta az egészet... Összezúzódott a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany, és olyan lett az egész, mint nyári szérűn a polyva, amelyet elvisz a szél, és nyomát sem lehet találni...” (Dán. 2:35) Ma még nem tudjuk az áldozatok számát. Hányán voltak, 50-60 ezeren? Emlékük legyen áldott. December 25- e hosszú évtizedek után újból ünnep Romániában. No nem azért, mert akkor bukott el végleg a népnyomorító diktátor, hanem azért, mert e napon újból a Békesség Fejedelme, a Megváltó Jézus Krisztus születését ünnepelhették a bűnláncaiktól szabaduló Istenhívő tömegek, nemcsak Romániában, de széles e világon, a világ keresztyénéivel együtt. * Mártírok és hősök. Rájuk emlékeztünk december 23-án Clevelandban a Szt. Tamás evangélikus templomban. Az emlékistentiszteleten Berta László, a Bocskai Kör vezetője, Antal András, római katolikus, Bernhard Béla evangélikus, Endrei Ferenc református és Mészáros Kálmán baptista lelkipásztor szólt a szép számban egybegyűlt magyarokhoz. Énekben, imában, igehirdetésben nyertünk vigaszt, reményt, bíztatást a Szentlélek által. Megrendült szívvel zúgott az ajkakról a nemzeti imádság: „Isten áldd meg a magyart... megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.” Az istentiszteletről televíziós felvétel is készült, melyből az esti órákban rövid beszámolót adott a TV 5-ös és 8-as csatornája. Kürtös ÉRTESÍTÉS A két szövetség megbízottainak novemberre tervezett megbeszélését nem tudtuk megtartani, mert Herjeczki András testvéréknek egészségi okokból vissza kellett térniük Magyarországra. Úgy értesültünk, hogy dr. Herjeczki Géza testvér amerikai vízuma folyamatban van és belátható időn belül át tudja venni a detroiti gyülekezet pásztorolását. Tervünk az, hogy 1990. februárjában megtartjuk a hagyományos misszióbizottsági tanácskozásunkat. Remélhetőleg ugyanakkor módja lesz a kiküldött bizottságnak is megbeszélést folytatnia. Dr. Haraszti Sándor
