A Kürt, 1990 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1990-09-01 / 9-10. szám

1990. szeptember—október 9. oldal munkások pedig önkéntes alapon adód­nak, nemcsak a torontói, hanem a többi gyülekezetekből is. A tábor pénzügyeit szintén évek óta végzi Somlai Gyula test­vér, hozzáértéssel és hűséggel. Senki sem teszi jutalomért, tudjuk: a híven végzett szolgálat jutalma az Úrnál van! Ő áldja meg régi-régi hűséges szállás-felelősünket is: Werle nénit, akinek az idén ünnepeltük 88. születésnapját! És áldást kérünk mind­azokra, akik titokban, szerényen, de jelen­tős anyagi áldozatokkal segítették tábo-A szószéken: Rev. L. Oláh, Rév. Robert Wilkins, Dr. A. S. Haraszti runk fennmaradását! Ezek között említ­jük meg név szerint a Bákai nagycsaládot, akik saját erőből, lelkiismeretes munkával hozták rendbe az elavult farmházat, amely most már tisztán és megújulva vár­ja a vendégeket. A többi faházat más, szolgálatkész testvérek hozták rendbe, tavasszal pedig ismét munkásokra vár a tisztálkodási helyek korszerűsítése. Ezzel a részletes tudósítással szeretnénk örömet szerezni a testvériség széles köré­ben, mert szeretett Táborunk még él és fennáll! Mindent elkövetünk azért, hogy ezután is felkészülten várja mindazokat,, akik lélekben elcsendesedve, az Úrral sze­retnének időzni a „Táborhegyen”. A jövő nyári viszontlátás reményében, legyen mindnyájunk számára biztató és új erőt adó az apostol üzenete: „Szerelmes atyámfiai, erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úr­nak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban!” (I.Kor. 15:58). O.L.-né CLEVELAND Aratási ünnepély Augusztus 5-én, szombaton este gyüle­kezetünk ünnepi istentiszteletet tartott. Er­délyi és régi magyarországi szokás szerint aratást, a gabona betakarítását ünnepel­tük. Hálát adtunk az új kenyérért. A szol­gálatok ehhez a témakörhöz kapcsolód­tak. „Jertek aratók, ne késsetek, a gabona érett már” — hangzott a felhívás az ének által. Az igét Megyesi József nagyváradi lelkipásztor testvér hirdette a Ruth köny­ve alapján. Elmondta az aratási munka nehézségeit; azt hogy nem mindegy hogy az ember hogy és hol szedegeti a kalászt. Isten üzent, hogy munkásokra van szük­ség a lelki aratásban. „Aratás nagy Ura szól tenéked: ki megy ki, hogy dolgozzon nekem? Menteni a bűnben tévelygőket, hitben járni zord ösvényeken?” A válasz Isten hívására, az, hogy: itt vagyok én, küldj el engemet! Vendégeink is voltak szép számmal. New Yorkból és Detroit­­ból is átjöttek testvéreink, hogy velünk együtt ünnepeljenek. Lelkipásztoraik: Kul­csár Sándor és dr. Herjeczki Géza a szol­gálatokba is bekapcsolódtak. „A dós levél” elégetés Vasárnap reggel, 26-án folytatódott ünneplésünk. A reggeli imaórát dr. Her­jeczki Géza testvér vezette. Az istentiszte­let alatt sor került a „Mortgage Paper” el­égetésére. Végre, 30 éven át tartó tartozás után, ezt is megérte gyülekezetünk. Nagy Sándor testvér, a gyülekezet helyi vezetője beszámolt arról a 10 éves időszakról, amit a gyülekezetünk templom épület nélkül élt át. Elmondta, hogy voltak kritikus időszakok a gyülekezet életében, de vol­tak örömteli napok és alkalmak is. Isten megáldotta azt a keveset, amit az Ő oltárára tett a testvériség. Azután Mészá­ros Kálmán, a gyülekezet lelkipásztora és az öt elöljáró testvér ünnepélyes keretek között adtak hálát gyülekezetünk nevé­ben azért a kegyelemért, amit gyülekeze­tünk ilyen módon is megtapasztalt. Gyer­tyával a kezükben égették el az adóspa­pírt. A hatodik elöljáró, Forrás testvér előző héten Californiába költözött felesé­gével, de az ő gyertyája is égett. Ő is sok áldozatot hozott évtizedeken keresztül gyülekezetünkért. Mészáros testvér rámu­tatott arra az áldozatra, amit Jézus Krisz­tus vállalt értünk, bűnösökért. Kifizette adósságunkat a kereszten, mert mi nem tudtuk volna magunk erejéből kiengesztel­ni az Atyát. Lelkipásztor búcsúzás Ugyancsak vasárnap délelőtt került sor arra, amire a gyülekezet szomorú szívvel készült. Lelkipásztorától búcsúzott. A Mé­száros család 4 és fél éves szolgálat után visszament Magyarországra. A gyüleke­zet nevében Kiss Sándor testvér búcsúzott a lelkipásztor családtól. A nőszövetség nevében Boda Etelka, az ifjúság nevében ifj. Boda Ferenc, a gyerekek nevében Kiss Erika mondtak búcsúszavakat és köszön­ték meg Mészáros testvérék közöttünk végzett szolgálatát. Mészáros testvér arra kérte a gyülekezetei, hogy vegyük komo­lyan azokat az igéket, amiket hétről hétre hallunk, és szeretettel bíztatott, hogy tud­ja, hogy gyülekezetünk jó kezekben van, Isten kezében. Elmondta, hogy nagyon megszerette clevelandi szolgálati helyét, de hiszi, hogy Isten ezután is a gyülekezet javát akarja, és megáldja gyülekezetünket az új lelkipásztor családdal együtt. Dr. Az „adós levél” elégetését megelőző pillanatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom