A Kürt, 1989 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
8. oldal 1989. január—február IDŐSEBB ASSZONYOK ——----------—--------—- Titusz 2:3-5 Konferencia Daytonban Annual Meeting ín Dayton, Ohio Az Ohioi Déli Baptisták ezévi közgyűlésüket Daytonban tartották, 1988. november 8-10. között. A konferencián több mint 1000 küldött képviselte Ohio állam déli baptista gyülekezeteit. A három napos találkozóra hivatalos meghívást kapott többek között Mészáros Kálmán és felesége, Gyöngyvér is, hogy képviseljék a Déli Szövetséghez tartozó magyar nyelvű baptistákat. Még énekszolgálatra is megkérték őket a szerda .esti (10-i) ünnepi istentiszteleten. Az ének előtt röviden beszámoltak az óhazai és a diaszpórában élő magyar baptisták missziómunkájáról. A bizonyságtétellel összekötött énekszolgálat után Dr. Keith Parks testvér Dayton, Ohio: Mészáros Kálmán és felesége Gyöngyvér beszélget dr. Keith Parks testvérrel, a Déli Baptista Szövetség Külmiszsziós Osztályának elnökével — Rév. Kálmán Mészáros and his wife, Gyöngyvér conversing with dr. Keith Parks, president of SBC Foreign Mission Board. igehirdetése következett. Dr. Parks testvér, aki az Amerikai Déli Baptista Szövetség Külmissziós Osztályának (Foreign Mission Board) elnöke, mindenekelőtt lelkesedéssel számolt be a küldötteknek az elmúlt év tavaszán Magyarországon tett látogatásáról, és az ottani kedvező tapasztalatairól. Örömmel tett említést arról is, hogy Budapesten a Baptista Teológiai Szeminárium most épülő új épületszámyában kap helyet a tervek szerint az 1990-ben beinduló nemzetközi oktatási központ — International Baptist Lay Academy —, ami a közép-európai lelkipásztorképzésben fog majd segítséget nyújtani. Ezt az intézményt az amerikai déli baptisták is támogatni kívánják. * Mi, a hazánktól távol élő magyarok jóleső érzéssel tapasztalhatjuk, hogy sok olyan hittestvérünk van körülöttünk, akik nemcsak tudnak óhazai missziónk gondjairól és örömeiről, de készek gyakorlati módon hatékony segítséget is adni. Isten áldása legyen Krisztus mai tanítványainak áldozatos szolgálatán. Kürtös II. „Ugyanígy az idős asszonyok is szentekhez illően viselkedjenek...” (3. v.). Mielőtt a részletekre térnénk azonban, fontos lenne utánajárni annak, hogy mire utal az „ugyanígy”. Titusz azzal volt megbízva, hogy az „egészséges tanítással egyező” életvitelre intse a gyülekezetét (1. v.). Az Igéből kitűnik, hogy „egészséges (szószerint, higiénikus) tanításnak” az tekinthető, ami nem elégszik meg a hittételek (dogmák) magyarázatával, hanem azok gyakorlati következményeire és használatára is megtanít. Pál apostol levelei kiváló példák erre. Az Efézusi levélben a hívő magasztos pozíciójáról olvasunk. A kegyelem műveként minden újjászületett ember „a mennyeiek világába ültetett” (Ef 2:6). Ez egy tény, amit örömmel elfogadunk! De Pál folytatja az „egészséges tanítást”, és a levél második felében arról tanít, hogy milyen következményei kell, hogy legyenek a hívő életében ennek az igazságnak („éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhivattatok...” Ef 4:1). A Tituszhoz írt levél csúcspontja a második fejezet utolsó öt verse. „Mert megjelent az Isten kegyelme...”, Krisztus „önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonosztól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik.” A kegyelemnek e tisztító hatása úgy jut kifejezésre, hogy a szolgák a „mi Istenünk tanításának díszére” kívánnak élni (2:10), és az ifjak (6-8. v.), idős asszonyok (3-5. v.) és férfiak (1-2. v.) mint a templomi használatra megtisztított edények, „szentekhez illően” viselkednek. Hadd idézzem hölgy olvasóim elé ragyogó konyhájuk képét egy nagy halom mosatlan edénnyel a középen! Hogy a hasonlat még közelebb álljon a témánkhoz (idősebbekről lévén szó); meddig tűmének meg egy töltöttkáposztával teli fazekat a konyhaszekrényben? Egy napig, hétig, harminc évig? Menynyivel inkább fontos az, hogy az Isten edényei tiszták legyenek! Mi az, ami különösen is visszatetsző egy idős(ebb) asszonyban? Két dolgot említ meg az apostol: rágalmazást és mértéktelenséget. 1. Senkit se rágalmazzanak! Mi mind meg kell, hogy fontoljuk ezt az intést, de nem véletlen, hogy az apostol az idősebb asszonyokhoz intézi itt. Minden anyának, aki lelkiismeretesen ellátott, felnevelt egy családot (gyerekeket és férjet), „sors adta kiváltsága” volt, hogy az évek során sokunkat megszégyenítő tudásra tegyen szert, és hogy a legjobbakat is meghazudtoló politikussá váljon. Ezért, talán a kísértés nagyobb az ő számukra, hogy a felszabadult időt,energiát, tapasztalatot most végre a maguk javára fordítsák. A rágalmazás nem más, mint a figyelem felkeltésének azon módja, amikor azt mások tekintélyének nyilvános lerombolása árán nyeri meg valaki. A rágalmazás a legtöbbször úgy kezdődik, hogy egy megjegyzést teszünk a harmadikról. Az ártatlannak hangzó „Én ezt soha nem engedtem meg magamnak!” mögött annyi méreg van, ami, ha nem is teszi tönkre az egész családot, de elég arra, hogy megkeserítse a fiatal meny szívét évekre. A görögben használt szó a „rágalmazóra” diabolos, „a szétdobáló” — egy, a Sátán ténykedését legpontosabban leíró kifejezés. Aki másokat rágalmaz, az az ördög munkatársa. 2. Ne legyenek mértéktelen borivás rabjai! A napokban hallottam egy szakembertől, hogy itt az Egyesült Államokban a 60 évesnél idősebb asszonyok legnagyobb problémája az alkoholizmus. Az oka magány, unalom, és céltalanság. Kétezerre az alkoholisták túlnyomó többsége nő lesz. A magyarországi helyzet sem sokkal biztatóbb. Dr. Czeizel Endre írja: „A korábbi évszázadokban a férfiak és nők társadalmi jogai, lehetőségei és feladatai alapvetően különböztek. A férfiak .magasabbrendűségének’ sok szégyenletes megnyilvánulása volt, de közvetve, ritka előnyei is megmutatkoztak. Ilyen volt, hogy a nőknek nem illett szeszes italt fogyasztani. A nők újonnan kivívott és szükségszerű társadalmi egyenjogúságának viszont néhány torz mellékhajtása is van. Az egyik, hogy legnagyobb sikereiket’ éppen a férfiak rossz szokásainak behozásában érték el. Lassan ugyanolyan sokat isznak, mint a férfiak.”1 Ugyanott írja, hogy „az alkoholbeteg nők halálozási esélye hatszor nagyobb a hasonló korú nem alkoholizáló nőkénél, és háromszor nagyobb az alkoholbeteg férfiakénál.” Ha a probléma nem is ilyen égető a gyülekezeten belül, az apostol intése két okból mégis megszívlelendő. Először, mert sóként és világosságként vagyunk hivatottak élni egy olyan világban, ami veszettül felelőtlen. Aki manapság a felebarátját szereti, az bánjon nagyon óvatosan a szeszesitalok fogyasztásával! Másodszor, a mértéktelenség más formái is ugyanolyan káros hatással lehetnek az egyénre, közösségre, Isten nevére. Tanulságos megfigyelni, hogy a két másik helyen is, ahol Pál apostol rágalmazásról ír (lTim 3:11 és 2Tim 3:3) a „szomszéd" bűn mértéktelenség. Aki nem tartja sokra a másikat az magáról sem tud gondot viselni?! (folytatás következik) Novák József
