A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3-4. szám

8. oldal é MISSZIÓ FÖLDEKRŐL From the Mission fields CLEVELAND, OHIO Ökumenikus Istentisztelet Az elmúlt hónapok ünnepi esemé­nyei közül emlékezetes élmény marad számunkra az 1986. december 20-án megtartott Adventi Ökumenikus Is­tentisztelet, melyet a Cleveland, West- Side-i Magyar Református Egyház nemrégen épült szép templomában tart­hattunk meg. Az ünnepség megszerve­zését és lebonyolítását magára vállaló Bocskay István Kultúrkör, Berta Lász­ló elnök (A KÜRT nyomdásza) vezeté­sével meghívást küldött a városban munkálkodó 12 magyar lelkipásztor­nak, hogy gyülekezeteikkel együtt ve­gyenek részt ezen — a tavalyi jó kez­deményezést követő — közös adventi istentiszteleten. Az igehirdetés szolgá­latát négy felekezet lelkipásztora — Sik­lóéi Sándor római katolikus, Dr. Brachna Gábor evangélikus, Elek Áron református és Mészáros Kálmán baptista lelkipásztor — végezte. Mészáros testvér a Fii. 4:4—7 alap­ján hirdette az igét. Szolgálatában hangsúlyozta, hogy megosztottságunk­ból az igazi lelki egységre csak egyetlen út vezet, és ez nem más, mint a Szent­írás sokkal elmélyültebb tanulmányo­zása és ebből következően, Krisztus Urunk dicsőséges megjelenésének aktí­vabb és fokozottabb várása. Az adventi istentisztelet ünnepélyes­ségét és áhítatát csak fokozták azok az énekszámok, amelyek az egyes igeszol­gálatok között hangzottak el. Elsőnek a katolikusok Mindszenty Kamarakó­rusa énekelt Topolyai Emőke karnagy vezetésével. Majd egy szóló énekre ke­rült sor Mészárosné Tóka Gyöngyvér előadásában, akit félje kísért zongorán. Végül a Baptista Gyülekezet Énekkara és Férfikórusa szólaltatott meg egy-egy adventi éneket. A testvéri találkozó sze­retetvendégséggel zárult. * A fenti találkozó folytatásának te­kinthető az az alkalom is, amikor re­formátus testvéreinket fogadhattuk a mi imaházunkbank, Endrei Ferenc lel­kipásztor vezetésével január 18-án. Testvérünket felesége is elkísérte. Mind­ketten lelkesen szóltak arról a sürgető feladatról, amit a lélekmentésben az Aratás Ura számunkra a magyar szár­mazású honfitársaink között jelölt ki. Hisszük, hogy munkánk nem hiábava­ló az Úrban. * Magyar Karácsony A karácsonynak itt, Amerikában más a hangulata, mint ahogy azt otthon megszoktuk. Igaz, hogy a szebbnél szebb karácsonyi énekek egész decem­berben hallhatók, szinte mindenütt, bárhol jár-kel az ember. A legtöbb ame­rikai gyülekezetben azonban általában csak egyszer jönnek össze karácsony­kor. A clevelandi gyermekek egy karácso­nyi csoportjelentet adnak elő. Mi viszont nem engedtünk abból az otthonról átültetett szép gyakorlatból, hogy a gyülekezet ezekben a napokban több ízben is együtt ünnepelve emlékez­zen Megváltónk földrejövetelének nagy csodájára. Három alkalommal gyülekeztünk össze, s mint sokszor, most is kicsinek bizonyult imaházunk a rokonok, ismerősök és más érdeklő­dők számára. Gyerekek, ifjak és szolgá­latra kész felnőttek sorakoztak fel, hogy méltóképpen kifejezésre juttas­sák hálájukat, örömüket, Isten-dicsé­retüket. Immánuel! Kürtös * * * TORONTO, KANADA Ünnepeink — Ünnepeink itt az Újvi­lágban legtöbbször eltérnek az óhazai gyakorlattól. A Gyermekek Karácso­nyát advent IV. vasárnapja délutánján tartottuk meg. Herjeczki Gézáné vezet­te a kicsinyek változatos programját, melynek során a Csercsa Margaret ál­tal szervezett, gyermekekből álló kis­­zenekar is „bemutatkozott”. Karácsonykor az angol gyülekeze­1987. március—április tek általában egy istentiszteletet tarta­nak. Mi kétszer, sőt a naptár jóvoltá­ból (karácsony másnapja a mi hétközi alkalmunk napjára esett) háromszor jöttünk össze. Sok látogatónk érkezett. Magyar testvéreink, barátaink, akik szeretik a versekkel, ének-zeneszámok­­kal színessé tett ünnepélyeinket. A szol­gálatokat ezúttal Tóth Gyözőné ve­zette. Óév utolsó estéje, s az újév első 4—5 órája áldással és örömmel telt gyüleke­zetünkben. A kegyelmi idő múlását, Isten beszéde maradandóságát érzékel­tető, Somogyi Gáborné vezette ifjúsági szolgálatok, s az igehirdetés után évzá­ró és évnyitó imaáhítatot tartottunk. Végül bőséges szeretetvendégséggel és hajnalig tartó társasjátékokkal fejez­tük be az év leghosszabb ünnepélyét. Imahét — 16 éve már, hogy a toron­tói magyar egyházak közös, ökumeni­kus istentisztelettel kezdik a világszerte megtartott Ökumenikus Imahetet. A rendezés sora az idén református test­véreinkre jutott. A jól előkészített isten­­tiszteletre a rossz idő ellenére nagyon sokan eljöttek. Lelkipásztorunk vezeté­sével mi is ott voltunk és részt vettünk a szolgálatokból, és az áldásokból is. Az imahét egyik estéjén Herjeczki testvérék lakásán. Magát az imahetet az előző évekhez hasonló módon tartottuk meg. Házi áhítatokat tartottunk a város más-más pontján, minden este. Sajnos a tél leg­nehezebb hete volt ez a közlekedés szempontjából, annyira, hogy a hóvi­har miatt egy estét le kellett monda­nunk. A hét többi napjain Krasznaiék­­nál, Molnáréknál, Herjeczkiéknél, va­lamint az imaházban áldott alkalma­ink voltak. Jó volt tudni, hogy milli­ókkal együtt imádkozunk ahhoz, aki ezt mondta: kérjetek, keressetek, zör­gessetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom