A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3-4. szám

4. oldal Dr. Billy Graham: A Krisztus-középpontú otthon Befejező rész Gyermekeinkkel az Úrban „Őrizd meg, fiam, apád parancsát, és ne hagyd el anyád tanítását! Kösd mindenkor a szívedre, hordozd a nyakadra fűzve!” (Péld. 6:20—21) Ha Isten egy fiúnak ilyen erőteljesen a szívére helyezi a szülői parancsokat, akkor ez ránk, szülőkre, nagy felelőssé­get ró. Oktatásotok és tanításotok által vezetnetek kell gyermekeiteket Is­ten és a becsületesség útján. Nemcsak beszédetek által kell tanítanotok, ha­nem példaadásotok által is. A nagy evangélista, Gypsy Smith szokta mon­dani, hogy az emberiségnek valójában öt evangéliuma van: Máté, Márk, Lu­kács, János — és TE! A lelkipásztor és a bibliaköri vezető az első négyet olvas­sa ezek közül, a világ azonban csak ezt a legutolsót. Sokaknak te vagy az egyet-Hogyan ismerhetem meg Isten akaratát? (Folytatás a 3. oldalról) Használjuk az eszünket is. Ne essünk abba a tévedésbe, hogy Isten akaratának kutatásánál józan gondolkodá­sunkat kizárjuk. A Szetnlélek nem ment fel a felelősségteljes gondolkodás alól. Ha­bár Isten természetfeletti úton is tudtul adhatja akaratát, ez még sem ment fel az alól, hogy igyekezzünk megismerni a hely­zetet, melyben döntenünk kell. Az ima Végül hadd említsem meg a legfon­tosabbat: az imát. Vigyük imába az Úr elé problémáinkat és maradjunk csendben előtte. Nem elég csak elmondani — vár­junk a válaszra! Isten beváltja ígéretét, ha nem is azonnal, és nem is éppen azon a módon, ahogy mi gondoltuk, de felelni fog. Ha mindezeket a dolgokat lelkiisme­retesen figyelembe vettük és tüzetesen meg­vizsgáltuk, bízzunk Istenben, ő valamilyen módon tudtunkra adja akaratát. Istennek az a célja, hogy mi az ő akarata szerint éljünk. Ne úgy képzeljük el őt, mint hajcsárt, aki csak arra vár, mikor lépünk félre, hogy azután megbüntessen. Édes­atyánk akar ő lenni, aki ügyel lépteinkre és megóv a ballépésektől. Részünkről az a legfontosabb, hogy nyitva tartsuk szemün­ket intéseire és készek legyünk akaratának végrehajtására. Macher János len evangélium, amit olvasnak! Csalá­dod is olvasni kezdi a Te evangéliumo­dat, sokkal előbb, minthogy megismer­né az ábécét. Pál azt írta egyszer Timóteusnak: „Légy példája a hívő­nek beszédben, magaviseletben, szere­­tetben, hitben, tisztaságban” (lTim 5:12). Ez vonatkozik rád is, mint édes­apára és az otthon fejére. Törekedj arra, hogy családod Krisztust lássa benned! Azt tanítja a Biblia, hogy a gyerme­kek otthon engedelmességgel tartoz­nak szüleiknek. Ördögi filozófia az, hogy tegyék csak azt, ami jól esik. Ter­mészetesen a szülők ne támasszanak teljesíthetetlen és ésszerűtlen követelé­seket, ne is provokálják gyermekeiket, hogy dühösek legyenek! Jól ismert tény, hogy az engedelmesség nem jön csak úgy magától, természetszerűleg. Azt tanítani és tanulni kell, éppen úgy, mint az olvasást és az írást. A szülők rosszul teszik, ha elmulasztják az okos és szeretetteljes tekintély gyakorlását gyermekeik felett. A gyermek állhatat­­lansággal születik és azzal a szükség­lettel, hogy vezessék és irányítsák. Ha szüleik erőtlenek és képtelenek őket határozottan vezetni, akkor személyi­ségük csorbul. Akkor egészségtelen és illetéktelen vezetőket keresnek és talál­nak majd a huligán csoportokban... Sokszor türelmetlenek vagyunk gyermekeinkkel szemben, mert szeret­nénk, ha máról holnapra érnék el a lelki érettséget. Mégis, ha gyermeked azzal megy hozzád: „Apa, szeretnék egy kicsit beszélgetni veled”, — te gyak­ran azt válaszolod erre: Most nem lehet, nagyon elfoglalt vagyok.” Tu­dod-e azt, hogy elszalasztottál egy le­hetőséget, s gyermeked soha többé nem fog hozzád fordulni ezzel a prob­lémával. Ne légy mindig elfoglalt! Ha hozzád jön a gyermeked és beszélni akar veled valamiről, hagyd abba, amit csinálsz és figyelj rá, nehogy bezárja előtted a szívét. Szükség van az otthonban a fegyel­mezésre is, ez azonban ne szorítkozzék 1987. március—április a testi fenyítékre. Nekem öt gyerme­kem van, s mi őket öt különböző mó­don fegyelmezzük, mert különböző személyiségűek. Az egyiknek elég a szó­beli figyelmeztetés, a másiknak a szó nem sokat ér. Ezért szükséges, hogy kicsit megfenyítsük, vagy valamit meg­vonjunk tőle. A Szentírás mondja: „Fenyítsd meg fiadat, míg van re­mény” (Péld. 19:18). „Gyermekeite­ket... neveljétek az Úr tanítása szerint figyelemmel és intéssel” (Ef 6:4). „Ne­veld a gyermeket a neki megfelelő mó­don, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” (Péld. 22:6). Ez Isten ígé­rete. Lehet, hogy gyermekeid között van­nak olyanok, akik eltávolodtak Isten­től, s nyugtalan vagy miattuk. Néhány dolgot ajánlanék néked. Először is a bűnbánó imádságot. — Talán elmu­lasztottad otthonodban az istenfélelem útján vezetni őket! Másik ajánlatom: imádkozz értük! A harmadik: járj pél­daként előttük! Lássák meg Krisztust benned! Ha Isten iránti szeretetre és tiszteletre neveltétek őket, s életetek­ben láthatóvá lett Isten, ha gyermekko­ruktól vittétek őket a gyülekezetbe és a bibliaórára, akkor higgyétek, hogy egy egy napon visszatérnek az Úrhoz, amint ezt megígérte Isten. Végül hadd kérdezzelek meg titeket, betöltitek-e a helyeteket az otthonban? Ha nem így lenne, mielőtt bármit elkez­denétek, adjátok át életeteket Krisztus­nak! Nem lehet a gyermek igazi gyer­mek Krisztus nélkül! Lehetetlen, hogy a férj igazi férj, a feleség igazi feleség legyen Krisztus nélkül! Nem lehet egy szülő igazi szülő Krisztus nélkül! * Lehet jól sikerült a házasságod Krisz­tus nélkül is, de sohasem fogod meg­ismerni az igazi elragadtatást, mély lelki megnyugvást és örömet a házassá­godban, hacsak nem Krisztusa közép­pontja. Ő hatalmas arra, hogy átfor­málja házasságotokat. Krisztus ereje le fogja győzni gyöngeségeidet. Szeretete fogja irányítani gondolatodat és csele­kedetedet. Ha a bűn teszi tönkre az otthont és házasságot, akkor először a bűn problémáját kell elrendezni, s az Úr ezt akarja megtenni veled. Ő azzal kezdi, hogy új emberré formál és végül mindent Újjá teSZ. (Fordította: Lovas András)

Next

/
Oldalképek
Tartalom