A Kürt, 1987 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1-2. szám
VII. ÉVF., 1—2. SZÁM, 1987. JANUÁR—FEBRUÁR VOL.7, NO. 1—2, JANUARY—FEBRUARY, 1987 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC Mindeddig megsegített minket az Úr! A történések felett észrevétlenül, kitartóan kúszik az idő. Észre se venném tovasuhanását, mert zaja nincs, csak a fű kinő, zöldül, elsárgul, aztán újra lesz. Elmúlik minden, aztán újra lesz .. . A föld megkerüli a napot, s ha vet az ember új életmagot, új fordulókra a csíra kinő, s az új fordulóknál tűnik az Idő ... A fordulókat megjelöltem én, évet év után az élet tekén követ kerestem emlékoszlopul, mert: „Megsegített mindeddig az Úri“ S mint az áldozó, ki oltárt emel: EBEN-EZERNEK neveztem el .. . Mindig velem volt, nagyon szeretett. Mindig vigyázott, óvott, vezetett. Gyakorta fényes hegytetőkre vitt, mikor mélységben jártam utait, de szememnek ott új látást adott: Meglátni azt, amit ö alkotott. A fájdalmasban a szépet megtalálni! Aztán — ha ő a legszebbet kéri, szemrehányás nélkül odadni Néki. Hiszen önaia még szebb lesz a fénye, s akkor az enyém, ha az Ő kezébe gyermeki hittel oda van letéve ... Fordul az év, hátra már nem nézek, az elmúltakról Istennel beszélek — s azt, ami még lesz, Ő adja nekem . . . De ezt ÉBEN-ÉZERNEK nevezem el. Minden fordulót, minden évkövet, s áldom az Istent, aki vezetett. Ezt írom fel emlékoszlopul, hogy „Mindeddig megsegített az Ur!“ 1 Sámuel 7, 12 Lukátsi Vilma i B. U. É. K. 1 í Bízzuk i í Újra \ Életünket I j 1 i Krisztusra! \ i B. U. É. K. £ ISTEN ORSZÁGA BENNÜNK (The Kingdom of God in Us) Lk 17:20-21 Sűrű pelyhekben hull a hó. A puha, fehér lepel beborít mindent. Csülog-villog, szinte szikrázik a napsütésben fa, háztető. A szürke utak is vakítóan olvadnak bele a táj patyolat színébe. Jólesik a szemnek ez az égből jött fehérség. Megtöri a hétköznapi monotonságot, s valami természetfeletti erővel megragadja a lelket, hangulatokat idéz, emlékeket elevenít fel, gondolatokat ébreszt. Sajnálom azokat, akik éghajlati tényezők miatt nem élhetik át a tél varázsát. Pedig számunkra, emberek számára fontosak az ún. „határkövek”. Gyermekkorunktól életünk végéig jelzik az utat, — az első önállóan megtett lépéstől az iskolakezdésig, a munkavállalástól a nyugdíjbamenetelig sok-sok határkő van életünkben. Nem véletlen, hogy minden év fordulójának is különös jelentőséget tulajdonítunk. Szükségünk van arra, hogy életünk nagyobb ciklusán belül kisebb szakaszokat érzékeljünk. Időhöz kötött, véges természetünk csak így érzi magát otthonosan. Szeretünk befejezni és újrakezdeni; lezárni és kinyitni; bizonyos dolgokat elfelejteni, másokat megismerni, felfedezni. Jólesik, ha időnként „havazik” életünkben, s a kudarcok szürkesége vakító fehérséggé változik az újrakezdés reménységétől. Ilyenkor telve vagyunk fogadalmakkal, tervekkel, tetterővel. Jószándéktól duzzad útitáskánk, s a bizakodás botjára támaszkodva szinte nem is az élet vándorainak érezzük magunkat, hanem korlátoktól, kötöttségektől szabad lényeknek. Jó fogadalmakat tenni. Jó új, nemes elhatározásokkal nekiindulni életünk egy-egy újabb szakaszának. De még jobb: kitartani és előrehaladni a jól megválasztott úton. Kevés olyan fogadalom hangzott el ezen a földön az évezredek folyamán napjainkig, melyet ne szegtek volna meg. Isten nem is azt kívánja, hogy „foltozgassuk” életünk hiányosságait. Ő nem egy-egy pontra összpontosítja érdekeltségét. A teljes embert akarja. S ha mégis fogadalmat akarunk tenni ennek az évnek a fordulóján, legyen ez az elhatározásunk: az Isten országa polgáraként akarok élni. Ádvent, karácsony arra emlékeztetett: Jézus megszületett, visszajön. Alapvető üzenetünk mégis valami más, sokkal gyakorlatibb. Alapigénkben Jézus így szól a farizeusokhoz: „Az Isten országa már közöttetek van!” Követői felé az üzenet viszont valami sokkal nagyszerűbb: Az Isten országa bennetek van! Ha engedjük uralmát megvalósulni életünkben, Isten üdvtervének hatalmas ívébe belesimul a mi töredékes, parány létünk. Idő múlása, évek fordulása csupán közelebb visz a kiteljesedéshez. Uram, ebben az új esztendőben teljesedjen ki uralmad az én életemben is! Krizmanicné G. D. Krizmanicné Gerő Dóra
