A Kürt, 1986 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1986-09-01 / 9-10. szám

1986. szeptember -október Dr. Billy Graham: A Krisztus-középpontú otthon II. Rész Az otthon alapja a jó házasságkötés 4. oldal múlt öt esztendőben. írásainkban soha senkit meg nem támadtunk, és a minket ért nyílt vagy burkolt támadá­sokra soha nem válaszoltunk. Ilyen esetben Jézus parancsát tekintettük mérvadónak, aki ezt mondta: „Szeres­sétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgat­nak és kergetnek titeket” (Mt. 6:44). Célunk mindig az volt, hogy az olvasónak lelki elmélyülést nyújtsunk, az igeismeretet növeljük, és a testvér­szövetséggel való békességet munkál­juk. Hoztunk történeti visszapillantá­sokat, élménybeszámolókat az ameri­kai és kanadai gyülekezetek életéből, ezenkívül óhazai és a világmisszió­val kapcsolatos híreket. Sorozatosan hírt adtunk Billy Graham közép- és kelet-európai látogatásairól. Cikkeink­ben igyekeztünk a bibliai igazságok­hoz ragaszkodni azzal a céllal, hogy emberi indulatoktól mentesen az evan­géliumot hirdessük. Ha ez az irányvo­nal nem tűnt volna ki valaha is világo­san, az szándékunkon kívül történt. Isten kegyelmében bízva készek va­gyunk azon munkálkodni, hogy az Amerikai Magyar Baptista Szövetség (Hungarian Baptist Union of Ame­rica) és az Amerikai Magyar Baptisták Konferenciája (The Hungarian Bap­tist Conference of the American Conti­nent) békességben, egyetértéssel és egymást kölcsönösen megbecsülve szolgálja az amerikai és kanadai ma­gyar baptista misszió ügyét. Pál apos­tol azt írja Timótheusnak: „Hirdesd az igét!” (2Tim. 4:2) Mi ezt így hangsú­lyoznánk: Az IGÉT hirdesd! Ezt az apostoli tanácsot szeretnénk a jövőben is irányadónak tekinteni A KÜRT szerkesztésében. Isten áldását kíván­juk az 5 esztendős A KÜRT-re! Ráma, 1986. július 5—7. A szerkesztőség Az ember beszéde gondolatainak a tükre. * Mielőtt az emberekkel beszélsz, Istennel kell beszélned. * A jó szó olyan, mint a csendes eső, minde­nen keresztülhatol. * Jobb mindenkor reménykedni, mint egyet­len egyszer is elcsüggedni. Először is meg kell érteni, hogy a házasság isteni intézmény. Isten terem­tette a házasságot. Ő vitte véghez az első házasságkötést is az Éden kertjé­ben. Az 1 Móz 2. részben ezt találjuk: “Nem jó, hogy az ember egyedül le­gyen, szerzek néki segítőtársat.” Ez az egymástól függés vált és válik összetar­tó erővé azok számára, akik egy otthon teremtésére egyesülnek. A Biblia el­mondja, hogy amikor Ádám először pillantotta meg leendő feleségét, nagy megelégedettséggel kiáltott fel: “Ez most már csontomból való csont és testemből való test!” Ennél bensőbb kapcsolatot sohasem lehet elképzelni ezen a világon. Ezt a nagyon személyes kapcsolatot hangsúlyozza a Biblia, amikor ezt mondja: “Elhagyja a férfi atyját és anyját, és ragaszkodik felesé­géhez, és lesznek ketten egy testté.” Ha valahol megtalálhatjuk növekvő prob­lémáink okát, akkor azt a házasságnak és az otthonnak a bibliaival ellentétes felszínes koncepciójában találjuk meg. A Biblia szerint a házasságkötés egy egész életre szóló kapcsolat. Amikor a házasságkötéskor azt mondják: “Igen”, ez a bibliai felfogás szerint egy életre szól. Ez nem átmeneti, ideiglenes do­log. A Bibliában nincs szó próbaházas­ságról, nincs szó átmeneti tapasztalat­­szerzésről, a Biblia szerint nincs helye házasságkötésnek a kéjvágy alapján. A Biblia egy életre szólónak mondja ki a házasságot! Az állandó dolog. Isten így határozta meg. — Ezért oly fontos a jegyesség, amelynek keretében érzel­mileg, lelkileg felelősen készülhetnek föl a leendő házastársak. Vannak, akik bizonytalansági érzé­sük, alsóbbrendűség érzetük, elhagya­­tottságuk miatt kötöttek házasságot, némelyek az élet realitásaitól való me­nekülési vágy miatt, mások szexuális szenvedély következtében, mások bosz­­szúból vagy társadalmi presztizsükért. Hallottam egy ifjúról, aki egy pénz­darabot fölpöccintve így szólt: “Meg­házasodjam, vagy ne házasodjam?” A pénz a fej-oldalára esett le, mire így kiáltott fel: “Igen — meg kell házasod­nom!" — Nem csoda, hogy hat héttel ké­sőbb házassága felbomlott. Egyesek az érzéki vonzalmat összetévesztik a sze­retettel. A nemiség valóban benne fog­laltatik a házastársi szeretetben, de a nemiség önmagában nem szeretet. Azok, akik csak testileg kívánják egy­mást, könnyen azt feltételezik, hogy ez a vonzalom is szeretet, tehát egymás­nak rendeltettek. A házasság — önzetlen. Az igazi szeretet sohasem önző és a szeretet meghal ott, ahol nem táplálja a figyel­messég, az udvariasság, a kedvesség, és a fáradozás. Sokszor azért lépnek há­zasságra, mert valamit kapni akarnak, s nem azzal a gondolattal, hogy ők adjanak valamit a másiknak. Éogal­­mazzunk így: Ha nem azzal az elhatá­rozással házasodsz, hogy adj, adj, és ismét adj, akkor az nem igazi szeretet. Sohasem állítanám, hogy ha valaki keresztyénné lesz, akkor a házasság és az otthon minden problémája automa­tikusan megoldódik. De hangsúlyo­zom, hogy a házasság sohasem juthat teljességre a Krisztus nélküli életben. Meg van írva a Szentírásban, hogy Krisztus azért jött e világba, hogy a gonosz munkáját lerontsa. E krisztusi hatalom a keresztyének rendelkezésére áll a gonosz fölötti győzelemre, s az ideális otthon rombolóját csak Krisz­tus hatalmával lehet megsemmisíteni. Egyszer néhány farizeus megpróbál­ta csapdába ejteni Jézust, megkérdez­ve őt egy nagyon gyakorlati kérdésben. — Meg akarták tudni, hogy van-e vala­mi ok arra, hogy az ember elbocsássa a feleségét. Tudták, hogy Mózes meg­engedte az elválást. De Jézus ezt vála­szolta: “Kezdettől fogva nem így volt” — Isten akarata az volt, hogy sohase következzék be az elválás. A Biblia figyelmeztet mindenkit, aki házasodni akar: “Ne legyetek hitetle­nekkel felemás igában” (2Kor 6:14). Fontos oka van ennek a szigorú pa­rancsnak! Ezért azt ajánlanám minden párnak, akik otthonalapítást tervez­nek, hogy először is jussanak el teljes megegyezésre a hitfelfogás kérdésében. Az otthon problémái önmagukban is

Next

/
Oldalképek
Tartalom