A Kürt, 1985 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
V. ÉVF. 2. SZÁM, 1985. FEBRUÁR VOL 5. NO. 2., FEBRUARY 1985 Published monthly by THE HUNGARIAN BAPTIST CONFERENCE OF THE AMERICAN CONTINENT Co-operating with the Greater Cleveland Baptist Association — SBC “Atyjafiai sem hívének benne” (Jn 7:5) Ez a megállapítás az Úr Jézussal kapcsolatban hangzott el. Különösen olyankor jó felidézni ezt, amikor azért szomorodunk el, mert jóakaratunkat kérdőjelezik meg embertársaink. Nem okoz ez gondot az önző embereknek, akiknek mindegy, hogy mások hogyan vélekednek felőlük, akik nem akarják mások szolgálatába adni életüket. De akik szemében az életnek egyetlen értelme lehet: másokért élni, legjobb képességeink szerint szebbé, jobbá tenni közös sorsunkat, ha ez az igyekezet meg nem értésbe, rosszakaratú ellenállásba ütközik, megszomorodást okoz. Nehéz a meg nem értést, bizalmatlanságot az olyan emberek rérészről is tudomásul venni, akik távoliak, ismeretlenek, vagy éppen nagyon friss, új környezetből valók. Nem várhatjuk el eleve az emberek bizalmát. Meg kell küzdeni érette. Ha a megismerést az követi, hogy hisznek nekünk, az nagy öröm. Fájdalmasan érint azonban, ha (miként az Űr Jézusnál is) akár a vér szerinti rokonok, akár olyan emberek nem hisznek bennünk, akik előtt sok bizonyságát adtuk jóakaratunknak, esetleg istenadta képességeinknek. Jézus Krisztus rokonai nem mondhatták, hogy nem ismerik az ő tetteit. Szemük láttára tett csodát. Mégsem hittek őbenne. E magatartásukban befolyásolta őket olyan embereknek a véleménye, For neither did his brethren believe in him ” akik nagyon is tisztában voltak az Úr tetteivel, de szántszándékkal kisebbitették, félremagyarázták azokat. Az ilyen magatartás mindig fájdalmasabb. Ha bármi oknál fogva önmagunktól nem tudjuk valakiben felismerni a jót, ez sajnálatos, de némileg menthető. Ha azonban a jót másoktól befolyásoltatva, esetleg legjobb meggyőződésünk ellenére mondjuk rossznak, ez nem menthető. Sok hamis “testvére” él Krisztusnak ma is ezen a földön. Hitetlenkedő magatartásukkal az atyafiak és nem atyafiak ugyan próbára tehették az Urat, de meg nem akadályozhatták abban, hogy szolgálatát elvégezze. Ha könnyezve is, Jeruzsálemért fáradott. Ha megcsúfolták is, a kereszten értük imádkozott. Édesanyjáról — aki maga is sokszor bizonytalanságban volt gyermeke felől, a kereszten is gondoskodott. Nézzünk a mi Hitünk Fejedelmére, Jézusra! — Oláh Lajos — Oláh Lajos
