A Kürt, 1985 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1985-08-01 / 8. szám

6. oldal

1985. augusztus

—..BBBMaBgBaMBHBBBBBBBgHaHgaBBgmggHXm

Az erőtlen ereje

Régóta tudják, hogy az emberi testben égési folyamat megy végbe. Ahol tűz van, ott — logikusan — lángnak is kell lennie. Szabad szemmel nem lehet a testből kicsapódó lángot látni. Voltak, mint például az amerikai látó Edgar Cacey, akik pontos leírást tudtak adni e különös jelenségről. Nem véletlenül került a korai szentkép-festők figuráinak a feje köré az aranynyal festett dicsfény, a glória. Szentéletű férfiak, nők arcából, tekintetéből ugyanis földöntúli fény áradt, és a látók, az ihletett művészek látták, érzékelték azt.

Ma már az úgynevezett Kirliántechnikával fényképezni, sőt filmezni tudják a test égési folyamatából, illetve az egyén személyiségéből eredő színképet, amit aurának neveznek. Nagy irodalmából csak utalunk arra, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott embernek általában élénk kékes, aranyló színű az aurája. A beteg emberé szaggatott, szürkés-barna színű. A haldoklók aurája — mint a kilobbanó gyertya lángja — feketedő, alig-alig pislákoló. Amikor valaki meghal, még jó ideig körülveszi a testet, ha üszkösödő, sötét folt formájában is, valami hőféleség. Megdöbbentő látvány, hogy egy levél letört, levágott “helye” — a levél eredeti mintázatával, erezetével — a csonkítás után még órákig kivehető.

A magyar szóhasználatban számos szó utal a tűznek az emberi testben való megjelenésére, különösen átvitt értelemben. Beszélünk nőkről, akik “tüzesek” és “ég” a kezük alatt a munka. Káros szenvedély “fűt” embereket. “Lángol” a szeme a dühtől, akit valami indulat emészt. A zsenit “lángésznek” nevezzük. S aki meghalt, annak “kilobbant életének a lángja”. A Biblia színes képesbeszédéből csak egy példát idézünk. A nyelvvel kapcsolatban így ír Jakab: “A nyelv is tűz... és lángba borítja életünk folyását” (3:5—6).

Isten megjelenése és ítéletes haragja mindig tűzhöz, nagy fényességhez, a lángoló Naphoz kapcsolódik. Mózesnek először tűznek lángjában, egy csipkebokor közepéből szólott az Úristen. Amikor felrendelte őt a Sión hegyére,

azt olvassuk, hogy “az egész Sinai hegy pedig füstölgőit, mivel hogy leszállóit arra az Úr tűzben” (2 Mózes 19:18). Isten ‘megemésztő tűz” azokkal szemben, akik elfordulnak tőle, és a törvényeit lábbal tapodják. Sodorna és Gomora szörnyű példája a kénköves és tüzes eső — atomrobbanás? — pusztításának. Az Úrnak napja — népiesen a világ vége — szintén úgy jön el, hogy “az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek” (2 Péter 3:10). A végső ítélettartás helye a tűznek tava lesz, ahová azok vettetnek, akiknek neve nem találtatott beírva az élet könyvébe.

A világ története tehát tűzzel végződik. Mint ahogyan az emberiség története viszont tűzzel kezdődik. A filozófia és az antropológia ugyanis azt vallja, hogy az ember emberré válása a tűz felfedezésével indult el. A görög mitológia szerint az ember az istenektől lopta el a tüzet, s Prometheusnak ezért szigorúan bűnhődnie kellett. Istennek a világgal kötött új szövetségéről szóló evangéliumot a próféták sorában az utolsó, Keresztelő János pedig így adta tudtuk “Én ugyan keresztellek titeket vízzel, de eljő, aki nálam erősebb, akinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel” (Luk. 3:16).

És az ígéret bétölt. Látványosan, drámai körülmények között pünkösd napján körülbelül 120 emberre kitöltetett a Szentlélek. Mi történt? Isten aurája materializálódott. Személye lángnyelv, tűz formájában az imént még bűnös, félelemmel teli embereket megtisztította és kilökte az utcára, hogy prédikálják a megfeszített Jézust, aki a Krisztus.

Látom, vizuálni tudom, ami a jeruzsálemi felházban történt. Egy filmjelenet, két ember aurájának szinkronban való fényképezése tette számomra érthetővé, tapinthatóvá a Szentlélek kitöltésének a csodáját. A film egy ujjhegyet mutatott. A szürke, szaggatott vonalak egy súlyosan beteg embert idéztek. Akkor premier plánban egy másik ujjat mutattak: annak aurája aranyló, kerek volt. Kiderült, hogy egy, a gyógyítás kegyelmi ajándékát elnyert nő ujja volt az egészséget, belső békét mutató ujj. A nő imádkozni kezdett a beteg felett.

Az ujjából lángnyelv formájában mintha tűz lövelt volna a beteg ember ujjába. Mint amikor a tűzből lángnyelvek csapódnak ki, úgy lüktetett a beteg ember felé a gyógyító erő. A nő Krisztust dicsőítette, és a Szentlélek hatalmasan munkálkodott. A beteg ujja lassan-lassan színes, életet kapott aurát mutatott.

Csak az tudja felfogni, hogy mi történt pünkösdkor, aki maga is átélte a Szentlélek kitöltetésének a valóságát, aki fizikailag megtapasztalta, hogy amikor a Szentírás tűzről, lángról, villámfényszerű megvilágosodásról beszél, az nem képesbeszéd és retorika. Nem mindig, de elég gyakran megtörténik, hogy amikor beteg felett imádkozom, és a kezem rajta van az illető kezén, én is és a partner is érzi, érzékeli a kezemből kiáradó meleget, elektromágneses kisugárzást, lüktetést.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Péter is, Pál is, és a televízió nagymenő gyógyító sztárjai is, magamról nem is beszélve senkik és semmik. Úgy, ahogy azt Péter mondotta az Ékes kapunál kolduló sántának: “Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” (Ap. Csel. 3:6). Péter azelőtt is “tudta”, hogy kicsoda Jézus, hiszen három évig éjjel-nappal együtt voltak. De Jézus neve akkortól fogva lett benne erő és hatalom, miután kitöltetett reá a Szentlélek. Ismerni valakit és azt képviselni, két különböző dolog. A felhatalmazás adja a jogot, hogy az illető nevében bárki is eljárjon.

A Szentlélek a Jézus Krisztus hittel, bizalommal kimondott nevével, mint egy kulccsal sorra kinyitja a Sátán lakatjait, börtönajtóit! Nincs bűn, démoni megszállottság, amire ne lenne elégséges autoritás Jézus neve! Képesbeszédünket folytatva, a Szentlélek ama Patikus is, aki Jézus Krisztus nevét használja gyógyszernek minden betegség ellenében. A gyógyítás karizmáját kapott egyén csak küldönc, a Szentlélek futárja, aki a gyógyszert kikézbesíti.

A legbizarabb helyzetekben alkalmaztam Péter csatakiáltását: “Amim van, azt adom néked!” S a Szentlélek elvégezte, megcselekedte, hogy Jézus neve rajtam keresztül is működött: a béna járt, a tékozló leány hazatért a szülői házba, a többnapos eső elállt, az őrjítő fejgörcs megszűnt, a meddő méhében gyermek fogant, ember a halálból visszajött, többszáz jelentkezőből az kapta meg az állást, akiért imád koz-Dr. Trombitás Dezső