A Kürt, 1984 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
6. oldal 1984. szeptember MHIIHIIItlIIIIHIIIIMIHIIIIIHIIIIIIIIItlUllllllllltlIIHIIIIIIHHIIIIHMIIHHIIIMimiHIIIIHII I NŐI | ROVAT 1 Women’s Column Szeptember A nyár éppen olyan hamar elszaladt, mint máskor. Isten ajándékaként drága emlékekkel lett gazdagabb az életünk, utazások, rokoni és testvéri találkozások emlékével. Most pedig vár a kötelesség, vár a munka, vár az iskola! Gyermekeink és unokáink vegyes érzésekkel néznek az új iskolaév elé. Sajnálják a vakáció, a szabadság gyorsan elröppenő napjait, ugyanakkor izgatottan várják a találkozást régi társaikkal, és egy új osztály ismeretlen tananyagával. De ne gondoljuk, hogy csak a gyermekekre ró új kötelességeket a szeptember! Új kezdetet jelent ez gyülekezeteinkben is, mindnyájunk számára. A nyári hónapokban sok üres pad hiányolta gazdáját. A szabadság ideje alatt sokszor közelről tapasztaltukmeg az Igét: “Ha ketten, vagy hárman összejöttök az én nevemben, ott vagyok köztetek!” Az ősz kezdetével nekünk is újat kell kezdenünk! Ahogyan nagyapáink ajkán zengett a régi zsoltár: “Amit mulasztottunk nyárba’,hogyha estünk lelki kárba, Uram, add, hogy szeressünk, kétszeresen keressünk!” Vagy ahogyan Túrmezei E. írja szeptemberi versében: “Gyerünk gyerekek iskolába, oda is, ahol nincsen tábla! Iskola sok van ám nagyon ... Ahol az Úr Jézus a Mester, s ahol az ősz öreg se restell gyermekként ülni a pádon. Vár az Úr Jézus iskolája!...” Ki mondhatná el közülünk, hogy neki már nincs szüksége tanulásra, mert már eleget tud? — Minden korosztálynak megvan a maga feladata. Egy kisfiú nagyon unalmasnak találta azt, hogy istentisztelet alatt csendben kell ülnie. Egyszer megkérdezte az édesanyját: Anyukám, miért kell nekünk olyan sokszor imaházba menni, és olyan sok prédikációt végighallgatOláh Lajosné é' ni? — Anyukája nagyon bölcsen és türelmesen elmagyarázta neki, a következő hasonlattal: — Kisfiam, tudod, hogy ha én a városba küldelek, milyen részletesen elmondom, mire vigyázz, merre menj, mit mondj és mit vásárolj. És hogy ne állj szóba senkivel, mert becsapnak! Mi pedig sokkal messzebbre igyekszünk. A mi célunk a mennyország, ahol az Úr Jézus vár reánk, és oda nagyon hosszú és nehéz út vezet! így hát nekünk még sokat kell tanulnunk ahhoz, hogy el ne tévesszük az utat, és útközben be ne csapjon minket a Sátán. Jó, ha már a gyermekek is tudják ezt! És igen jó, ha a nagyobb fiúknak és leányoknak nem az a legfőbb gondjuk, hogy autóval száguldozzanak,legutolsó divat szerint öltözzenek,minden sportolót, rock-együttest és énekest ismerjenek, hanem az, ami a bibliai gazdag ifjúnak volt. Nem elégítette ki, hogy emberileg megalapozottnak tekinthette a jövőjét, ezért kérdezte meg az Űr Jézust: “Mit kell tennem, hogy üdvözöljek?” Sarkalatos kérdése ez mindnyájunknak. Hány éves korig? Az Űr Jézus iskolája nincs korhoz kötve! Ha úgy érezzük, hogy befejeztük a tanulást, már megcsalt bennünket a Sátán. Mindennap adódhat életünkben új, amelyben meg kell kérdeznünk a mi Mesterünket: Uram, most mit kell tennem? Kiplingi szolgálatunknak egyik legkedvesebb része az öregotthonban hetente megtartott istentisztelet. Olyan kedves és megható látvány, amikor a társalgóba lépve láthatjuk, hogy fehérhajú testvéreink ott ülnek már körös-körül, szomjasan várva az Ige üzenetét és tanítását. Öregek, középkorúak és fiatalok együtt tanulhatunk Jézus lábainál! Hála legyen azért, hogy a mi Tanítómesterünk különb minden tanítónál! “Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók” (Máté 7:29). És ezerszer hála azért, hogy tanítványainak vallhatjuk magunkat! A sok-sok megtanulandó tantárgyat megtalálhatjuk Könyvünkben, a Bibliában. Csak néhányat írok le emlékeztetőül: “Tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd és alázatos szívű vagyok!” (Máté- 11:29) — “Szeresd a te Úradat, Istenedet, szeresdfelebarátodat, mint magadat!” — “Uram, taníts minket imádkozni! "{hűk 11:1) — “Taníts meg engem a te rendeléseidre!’’(Zsolt 119:12) — “Taníts minket úgy számlálni napjainkat', hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsolt 90:12). Nem tudhatod, vajon nem ez lesz-e az utolsó tanév számodra. Mindnyájunknak szól az Ige intése: “Maradj meg azokban, amiket tanultál, tudván kitől tanultad, és hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek bölccsé tesznek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által!” (2Tim 3:14—15) “Tarts meg, ami nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat!” (Jel 3-1 ú Oláh Lajosné NEMRÉG TIPEG ... Nemrég tipeg e csöpp emberpalánta, hisz alig ért meg hat telet, nyarat, azt mondja, óvodás már nem marad, s most megy büszkén először iskolába! Kis hátán hőköl nagy iskolatáska, de mégse görnyed ő e súly alatt, örömrepesve fürgén elszalad, s tulajdonképpen ő a táska lába. Utánanézek, százszor is megáldva: csak hadd vigye tudása szomja, szárnya! Mert így lehet csak valaki belőle! Tanulni, tudni bármennyit szabad. Mit megtanul, nem vétetik el tőle, s hadd gyűjtse azt is majd, mi megmarad * EGY KÖNYVGYÜJTŐNEK Gyűjtőd a sok könyvet könyökölve, pláne ha ingyen lesz a tied; s porlad a polcon a rengeteg érték, nem gyarapodva belőle hited. Vedd a kezedbe gyakorta a könyvet, lelki kenyér mind, dús eledel! Valljad e téren amit a hasadról: az a tiéd csak, amit megeszel! Balogh Miklós versei x'íj- x'i’í xVjt x'íx xYx g> w öj v; fcn ^1 —■Ay... ■ -.Iiipfi II. . ■ —I<fi j 1*^1111 ■ “BÉKESSÉG NEKED!” Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek! Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban! Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! Istenünknek, az ÚRnak a házáért is jót kívánok neked! Zs 122:6—9
