A Jó Pásztor, 1964. január-március (44. évfolyam, 4-10. szám)
1964-02-07 / 6. szám
A Jó PÁSZTOR 3 OLDAL Életünk döntő problémája: mikor kell nemet mondani? A “Guidepost” cimü folyóiratba nemrégiben cikket irt Norman Vincent Peale, Amerika egyik legismertebb és legkiválóbb protestáns hittudósa. Rév. Peale modern, gyors ütemben váltakozó életünk alapos ismerőj e és elemzője. Rendkívül érdél j s cikkéből idézzük az alábbi részleteket : — Gyakran kerülünk szembe olyan kérdésekkel,— 'amelyek megválaszolása szinte lehetetlennek tűnik. íme, néhány ilyen kérdés: Miért emelkedik társadalmunk ban a bűnözés?. . . Miért értéktelenedett el a tisztesség és a becsület?. . . Miért távolodik el tőlünk az uj generáció — miért távolodnak el tőlünk gyermekeink ? — Állítom, hogy nem él ma olyan ember a Földön, aki végleges és kielégítő választ tudna adni ezekre a kérdésekre. Tudom azonban, hogy egy dologban] mindenesetre hibát követünk el: nyelvünk egyik legfontosabb szavát gyakran használj uk helytelen értelemben, helytelen körülmények között és gyakran— rendkívül helytelenül — nem használjuk, amikor pedig használatára múlhatatlanul szükség volna. — Ez a szó: Nem. — Egész életemben, mindlen írásomban és prédikációmban, arra igyekeztem rábeszélni az embereket, — hogy pozitív, igenlő álláspontot foglaljanak el az élettel szemben. Ennek az álláspontnak helyességében ma is hiszek. — Rendületlenül hiszek azonban abban is, hogy vannak olyan esetek és olyan körülmények, amikor nem lehet igent mondanunk, — sőt, azt sem mondhatjuk: “Talán.” Vannak esetek, amikor határozottan nemet kell mondanunk. — Az igazság az, hogy például, gyakorta nincs bátorságunk ahhoz, hogy nemet mondjunk gyermekeinknek, mert attól tartunk, hogy ezzel ellenszenvessé válnánk szemükben. Támogatunk politikusukat, SZELLEMET LÁTNAK A BRAZIL ORVOSOK SAO PAULO, Brazília —Az utóbbi időben két hét alatt tizenkilenc brazil orvos azzal foglalkozik, hogy betegeinek gyógyítása után — szellemet idéz. A szeJleinldézések egy Uborúivá nevű kisvárosban történnék, késő délutánonkint.Á szeánszokat minden délután, egy másik orvos rendelőjében tartják. A jelenlevők és a résztvevők a legnagyobb mértékben — elővigyázatosak. A szeánsz színhelyén a ház minden ablakát és ajtaját— lakattal bezárják és a lakatra zárt ajtókat és ablakokat még külön lepecsételik. A résztvevőknek nem szabad zakót, nyakkendő, nadrágszijjat, vagy nadrágtartót viselni és minden zsebüket előzőleg ki kell üríteni. A médium egy olyan acél ketrecben van, mint amilyenekben az állatkertekben a veszélyes vadállatokat tartják. A médium a szeánsz tartama alatt hozzá van kötözve egy székhez a ketrecben, keze-lába pedig össze van bilincselve. A médium fizikailag képtelen egyetlen -mozdulatot is tenni. Amikor a médium transzba esik, materializálódik a szokásos szellem, minden délután ugyanaz: egy Sister Jozefa nevű, német apáca,— aki sok évet töltött Brazíliában, 17 esztendővel ezelőtt azonban meghalt. Az apáca testi valóságában is megjelenik a ketrecben,— ahol ugyanebben az időpontban a médium láthatatlanná válik. Sister Jozefa fehér apáca-köntösben jelenik meg, balkezében feszületet tart, jobbkezében pedig egy csokor virágot. A virágok illatat határozottan érezni lehet a szobában. Sister Jozefa minden alkalommal megáldja a jelenlevőket és néhány szót intéz hozzájuk, erős. német akcentussal. (A médium egyetlen szót sem tud németül.) Az apáca feje körül gyakran foszforeszkáló fény sugárzik. Sister Jozefának egy ízben egy könyvet ajánlottak fel. Az apáca kinyújtotta karját a ketrec rácsain keresztül és elvette a könyvet. Karját többen megérintették: egybehangzóan állítják — hogy úgy érezték, mintha tömör gumit érintettek volna. Sister Jozefa több Ízben elhagyta a ketrecet és úgy jött ki a szobába, mintha a ketrecen. nem is lettek volna rácsok. A jelenlevő orvosok és ujságirók egybehangzóan ad jak elő a történteket, — amelyekkel szemben a nyugati világ orvosai teljesen értetlenül állanak. A közeljövőben angol,amerikai és nyugatnémet orvos, és ujságiró-küldöttség utazik a helyszínre, hogy személyesen győződjék meg a különös szellem különös megjelenéseiről. Kermit Gordon budget igazgató (jobboldalt) a sajtót informálja az uj költségvetésről Mellette Dillon pénzügyminiszter. mert különböző előnyöket, Ikedvezményeket ígérnek, megválasztásuk esetén. Támogatjuk őket, ahelyett, hogy amikor Ígérgetéseiket halljuk, igy kiáltanánk fel: — Nem! — és ezután a rövid szócska után kidobnék őket életünkből és a közéletből is. — Szórakozásaink során nem egyszer olyan alacsonyrendű élvezetekhez folyamodunk, amelyeket még kommunista ellenségeink is megvetően elutasitanak maguktól, Nem merünk nemet mondani. — Elődeink másképpen cselekedtek, őseink hittek a bűn realitásában és hittek abban: az Ember kötelessége, hogy a bűn gyökereit — Isten segítségével — kiirtsa önmagából és a társadalomból. Elődeink hittek abban, hogy változhatnak ugyan az idők — az erkölcsiség azonban nem változik. £ ö'viden: őseink mertek: nemet mondani szükség esetén és tudták azt, hogy mikor kell nemet mondaniuk. — Mindenekelőtt: meg kell tanulnunk nemet mondanunk gyemekeinknek. Egészen groteszk körülmény az, hogy gyermekeink gyakorta akarják, hogy nemet mondjunk. Gyermekeink szavunk szilárd igenjére és szilárd nemjére akarják építeni életüket —hajlandók erre épiteni életüket. —. Emlékeznek arra, hogy az elmúlt szeptemberben, egy elvadult party után, kamaszok egy csoportja betört egy long islandi otthonba és ott tört-zúzott? Azt hiszik önök, hogy rombolásuk kielégítette ezeket a fiatalakoat? Gondolják, — hogy ezek a kamaszok boL dogok voltak? Alig hiszem. Meggyőződésem, hogy miközben romboltak, reménytelenül, talán éppen öntudatlanul, vártak egy szóra, amely valahonnan felhangzott volna: — Nem! — Lehetséges, hogy a “nem” valamivel nehezebbé teszi majd gyermekeink életét. Ha ez igy lesz — annál jobb. A romantikus előidőkben még nehéz fizikai munka környezte az életet. Ennek vége. A kényelem azonban azzal a veszéllyel jár, hogy megrabolj ükgyermekeinket legnagyobb és legszebb örökségüktől — a küzdelem örökségétől. — A második terület, ahol meg kell tanulnunk nemet mondani: a bennünket körülvevő társadalom. — Több, mint egy évszázaddal ezelőtt, William Lloyd Garrison egyedül vívta népszerűtlen és reménytelennek tűnő küzdelmét a rabszolgaság ellen. S mikor az emberek arra kérték,hogy hagyja abba a kilátástalan küzdelmet, Garrison igy felelt: — Nem. A küzdelmet nem adom fel. Nem hátrálok egyetlen incset sem! — És a rabszolgaság megszűnt. Mai életünkben és társadalmunkban egyre erősödik az az irányzat, amely Isten eszméjét — az eszmét, amelyen nemzetünk alapszik — ki akarja zárni a közélet minden területéről. Valljuk be szégyenkezve, hogy nincs bátorságunk felállni és e törekvés láttán ezt az egyetlen szót mondani: — Nem! — A harmadik terület, amelyen meg kell tanulnunk nemet mondani: a saját életünk. Általános irányzat napjainkban, hogy egyszerűen ezzel mentegetj ük: magunkat helytelen cselekedeteinkért: (magunk is tudván azok helytelen voltát) —' Mindenki igy csekeszik. — Ismertem egyszer egy középkorú férfit, aki azért sikkasztott hivatalában, mert felesége egyre mormolta: — Pénz kell. Menjünk szórakozni. A férfiben felmerült a gondolat, miközben a vállalat pénzét elsikkasztotta, hogy valóban helytelen dolgot cselekszik. Tudta, hogy nemet kellene mondania önmagának. Tudta — de nem volt elég ereje hozzá. A férfi nemsokkal később börtönbe került a sikkasztás miatt, azonban igazi büntetése nem ez volt: igazi büntetése és bünhödése az volt, hogy mintegy lefokozta önmaga emberi értékét — és mert tisztességes ember volt alapjában, csupán gyenge — ezt tudja és ennek tudatában él ma is. — Hiszem, hogy edzenünk. kell magunkat ahhoz, hogy életünk jelentős kérdéseiben nemet tudjunk mondani. Próbáljunk először nemet mondani életünk kisebb dolgaiban. Sajnos, köny-i nyen megbocsátunk önmagunknak. Könnyen ta-, lálunk kifogást, ha valakivel szemben gorombák: vagyunk, ha valakivel szemben igazságtalanok vagyunk. Hangulatunkat okoljuk, a kora reggeli felkelést és még egyéb ezer mentséget találunk önmagunk számára. — Ne mentsük fel önmagunkat életünk kisebb botlásaiban sem. Mondjunk nemet ilyenkor. Az élet nemcsak az élet-halál-fontosságu kérdések szövevénye, hanem apró, jelentéktelennek t^nő dolgok keveréke is. — Az amerikai nép a múltban gyakran mondott nemet. Gyakorta volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon.Ez a szellem ma sem halt meg -— csak aluszik. Ébresszük fel, vegyünk erőt önmagunkon és ha szükséges, merjük kimondani a bátor és döntő szót: — Nem! Frederika görög királyné Rusk külügyminiszterrel a Barnard Col lege 75 évi jubileumi banketjén. AZT MONDIA A TANÄR UR: "Ha jól meg akarod tanulni az angol nyelvet, sokat, hangosan kell olvasni és ha egy-egy ismeretlen szónak értelmét akarod tudni, megtalálod azt a ANGOL - MAGYAR és MAGYAR - ANGOL mely nemcsak a szavak értelmét ismerteti, hanem a kiejtést könnyen érthetően leirja. Nem hiányozhat ez a szórakoztató, tanulmanv. hasznos könyv egyetlen magyar házból serr RENDELJE MEG MÉG MA! Ára keménykötésben csak Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják Megf delhető készpénzt, Money Orderf vagy csekket mellékelve A Jó PÁSZTOR 1736 East 22nd Street, Cleveland 14 vagy a vidéki képviselőimé ELALUDT A SZÍNÉSZNŐ FILMJE NÉZÉSE KÖZBEN HOLLYWOOD. — Connie Francis uj csillag a film területén és még hozzá a legragyogóbbak egyike: Miss Francis szívesen vetkőzik filmjeiben és a férfiak szívesen bámulják meg az uj glamor girl nagyszerű alakját. Connie most fejezte be uj, filmje forgatását, amelynek cirne: Follow the Boys. (Kövesd a Fiukat.) Köztudomású, hogy a színészek és a Színésznők nem tartoznak a legtárgyilagosabb emberek közé, ha önmagukról van szó. Connie azonban nemcsak izgalmasan szép, hanem szokatlanul tárgyilagos is. Az ujságirók nemrégiben megkérdezték, mi a véleménye uj filmje felől. A szép Connie igy felelt: — Borzalmas! Soha életemben ilyen rossz, filmet nem láttam!. Amikor végignéztem a bemutató előadást, úgy unatkoztam, annak ellenére, hogy én vagyok a film női főszereplője —formálisan elaludtam és amikor végétért a film, a körülöttem ülők ébresztettek fel. A KIÉRDEMESÜLT VAMPIR. A VIRSTLI ÉS A PEZSGŐ A new yorki Coney Island akváriumban mackerel elemózsiát kap a fehér bálna. NEW YORK — Az amerikai élet egyik legkiválóbb ismerője, a közíróként és humoristaként ismert Harry Golden, nemrégiben cikket irt és ebben néhány érdekes és jellemző adatot közölt az, amerikai életről. Íme, cikkének néhány részlete: — Az átlagos amerikai, minden évben 71 darab hot dogot eszik meg. (a hot dog — a forró kutya —elnevezése a századforduló idejéből származik, amikor hirtelen felfedezték, hogy a különleges alakú zsemlye belsejébe csomagolt virstli alakja hasonlít a német daxlikutya alakjához.) — Egyedül egy napon, július negyedikén, — az egész országban, összesen 181 millió “forró kutyát” fogyaszt Amerika lakossága. — Az átlagos hot dog 5 incs hosszúságú, kalória tartalma 120 kalória. — Érdekes megemliteni, hogy az egykori bugóhangu vámpír, Marlene bietrich,— minden este csupán egyetlen hot dogot és egy pohár pezsgőt vacsorázik — tizenöt év óta. — Talán nem véletlen az,, hogy a hot dog népszerűsége csökkenőben van: a mai fiatalság már megunta a hagyományos amerikai “forró kutyát” és már sokkal inkább szalonnás tojást és almalepényt eszik. — A ’’forró kutya” hagyományát az idősebb nemzedék tartja már csak életben. EARL WARREN FŐBÍRÓ A KENNEDY NYOMOZÁSRÓL WASHINGTON — Earl Warren, a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság főbírája, aki a Kennedy elnök meggyilkolása ügyében nyomozó bizottság vezetője,a következőket mondotta nemrégiben a sajtó munkatársainak : — Vizsgálatunkat tovább folytatjuk, mert a már felfedett tények között még mindig vannak olyan hézagok, amelyekre fényt kell derítenünk. . . Valószinü azonban, hogy nem tart már túlságosan sokáig, amíg vizsgálatunk eredményét Johnson elnök és az amerikai nagyközönség elé tárhatjuk. — Őszintén meg kell azonban mondanom: lehetj séges, hogy vizsgálatunk eredményének néhány részletét nem hozhatjuk a nagyközönség tudomására, biztonsági és, nemzetvédelmi okok miatt. — Természetesen, Johnson elnök kezébe kapja a minden részletet tartalmazó jegyzőkönyvet. Azok a részletek, amelyek jelenleg nem hozhatók esetleg nyilvánosságra, a jövendő kor történészeinek rendelkezésére áldanak majd — amikor már nem fogják az ország biztonsági érd ekeit, veszélyeztetn i. közel 1000 oldali tartalmazó kötetében' KÉT SZÓTÁR EGY KÖTETBEN:
