A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-04-26 / 17. szám
4. OLDAL A Jé PÁSZTOR SZORONGÁS ÉS FÉLELEM Az ideggyógyász rendelőjét nemegyszer keresik föl ezekkel a szavakkal: “Doktor ur, félek, de nem tudom mitől!” Ezenkívül sokan még egy csomó olyan tünetről is beszámolnak, amelyből a szakember hamar felismeri ,hogy tulajdonképpen ugyanannak a panasznak különböző változatairól van szó. A beteg ugyanis, a félelemérzet jeleit Írja le: a heves szívdobogást, a kézremegést, a végtagok elhidegülését, a verejtékezést, a bizonytalan érzésekhez kapcsolódó szédülést, stb. A felszorolt tünetek különféle betegségek velejárói lehetnek. De az orvos nemegyszer már a tünet-együtt jellegéből arra következtet — máskor pedig hosszas kivizsgálással állapítja meg —, hogy nem valamilyen szervi elváltozásról, hanem a félelemérzéshez a kapcsolódó jelenségekről, a félelem testi tüneteiről, tehát “ideges” panaszokról van szó. Az ilyen “ok nélkül” támadt félelmet: magát az érzést is, valamint az esetleg hozzá kapcsolódó egyéb tüneteket szorongásnak nevezzük. A szorongás sokféle formában jelentkezhet és háttere, előzménye, magyarázata rendszerint nem található meg egyszerű módon. Vannak ideges emberek, akik kisebb-nagyobb mértékben szinte állandóan szoronganak. Másokat váratlanul, mintegy rohamszerűen támad meg, esetleg a pánik, a halálfélelem fokáig is emelkedik, de aztán néhány óra múlva megszűnik. Vannak esetek, amikor a szorongást egy bizonyos helyzet váltja ki: például téren, hidon való áthaladás, letekintés a magas ház erkélyéről stb. Az ilyen — tárgyhoz, helyzethez kötött — szorongást fóbiának, magyarul iszonynak nevezzük (például tériszony). Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyébként egészséges ember is átélhet időnként szorongást. Hogyan keletkezik a szorongás érzése és a hozzá kapcsolódó tünetek sora? Erre a kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha megértjük a félelem szerepét az élővilágban. A félelem vegytana Az élőlények félelemérzetét a közeledő veszély észrevevése váltja ki. Ha a gazella nem rettenne meg az oroszlán közeledésekor, akkor nem is futna el és a nála sokkal erősebb ragadozónak védtelen áldozatává lenne. Veszély ellen az állat leginkább háromféle módon védekezik: harcba száll vele, elmenekül,, vagy mozdulatlanná dermed, hogy környezetében, észrevétlenné váljon. A védekező szervezet funkciói azonban megváltoznak, hiszen a harc vagy menekülés több oxigénfogyasztással, gyorsabb szivmüködéssel, más vérelosztással jár, mint például a békés legelészés. Belső szerveinket — a vérkeringést, az emésztést, stb. — az akaratunktól függetlenül működő, úgynevezett vegetativ idegrendszer irányitja. A vegetativ idegrendszer nem független érzelmeinktől: hatnak rá a külvilág ingerei is. Az ember arca indulatában kipirul, vagy éppen ellenkezőleg: elsápad, holott ezt akarattal nem tudjuk előidézni. Ilyen — a vegetativ idegrendszerre ható — érzés a félelem is. Ha végiggondoljuk kísérőjelenségeit: a szivdobogást, a vérnyomásemelkedést, az elsápadást, a végtagok elzsibbadását, stb. látjuk, hogy ezeg a veszély ellen mozgósított szervezet jelenségei... A szorongás ugyanazokat a változásokat idézi elő a szervezetben, mint a félelem. Azonban nem közvetlen veszély idézi elő és nem is szüntethető meg valamely, egyébként veszély-elháritást szolgáló cselekvéssel. Lefolyása elhúzódik, időhatárai elmosódnak, a vegetativ idegrendszer izgalmi tünetei pedig eközben egyre jobban kifejlődhetnek. Az előidézett változásokkal a szervezetet ismételten mintegy védekező, veszélyt elhárító cselekvésre készíti elő, de az igy kialakult feszültséget végül is nem követi, nem oldja fel cselekvés. Ezért mondjuk, hogy a szorongás olyan félelem, amely elvesztette biológiai értelmét: nem szolgálja az élet megóvását a veszélytől. A szorongás keletkezéséről a tudományos világban több elmélet ismeretes. Az egyik azt hangsúlyozza, hogy a civilizációban élő emberben a veszély, a félelem és a cselekvés kapcsolata nem olyan egyértelmű és egyidejű, mint az állatvilágban. Egész civilizációnkra jellemző, hogy a még csak jövőbeli — nem is biztos, csak lehetséges — veszélyekre is felkészül, biztonságát egyre jobban fokozni kívánja. A ház, a ruha, a ga-Fritz, a derék kutya, örömmel üdvözli a régi „szagokat“ egy newyorki ujságosstandon, ahol 114 napos sztrájk után újra megjelent a Mirror és a Daily News. Egy helyettes sheriff nézi azt a kocsit, amely beleszaladt egy úszómedencébe. A kocsi vezetője a 36 éves Donaldson Cheng meghalt, felesége azonban sértetlen maradt. A 80 EVES TELEVÍZIÓ A televízió születési éve: 1883. Abban az évben, karácsonykor, egy pomerániai, németországi diák, Paul Nipkow szobájában ülve, arra a gondolatra jutott, hogy a képeket mozaikjaikra bontva, pontok és vonalak formájában elektromos hullámok segítségével továbbítani lehet és az egyidőben továbbított részecskék minden valószínűség szerint ősz szerakódva jelennek meg a felvevő készülék képér, nyőjién. Erről a.teóriáról váz latot és pontos leírást készített és az egészet bejelentette a berlini szabadalmi hivatalnak. A császári szabadalmi hivatal a bejelentést tudomásul vette. Nipkow egy darabig még foglalkozott találmányával, később, azonban, amikor a német . vasutaknál állást vállalt, ezt a munkát abbahagyta. A szabadalom elévült, azönban néhány kiváncsi ember a leírások alapján az érdekesnek látszó problémán tovább dolgozott. Egymástól teljesen függetlenül négy ember kezdett el dolgozni Nipkow elméletén az 1920-as évek elején. Közülük két amerikai: Philo Farnsworth és Vladimir Zworykin, ezenkívül egy magyar: Mihály Dénes és egy skót: Logie Baird. A mai értelemben vett televíziós képet első alkalommal Bairdnak sikerült közvetíteni az Óceánon túlra. Bairdról a kortársak ezt írják: Rendkívül nyugtalan természetű ember, akit minden érdekel. Állandóan kísérletezik, minden hónap - ban feltalál valamit, amivel a szabadalmi hivatalnál jelentkezik. Beteges ember állandóan fáznak a lábai, ezért hosszú kísérletezés után egy lábmelegitő harisnyát talált föl. Feltalált egy újfajta cipőkrémet is De mind-' ez anyagilag nem segít rajta. Megunja Angliát és kivándorol Trinidadba, ahol lekvárfőző üzemet alapit. Egy idő múlva azonban abbahagy ja, mert a jószagu lekvárba millió és millió rovar potytyan be a közeli őserdők - bői. Letörve jön vissza Angliába, ahol ausztrál-mézet árul majd szappant főz, de min - dig azon töri a fejét, hogy lehetne valami olyasmit feltalálni, amivel a világot bámulatba ejthetné. Tanácsko zásra ül össze nálánál gyakorlatibb gondolkodású nővérével, akitől megkérdi, mit tegyen: a távolbalátó készüléken dolgozzon, vágy egy olyan borotvapengén, amely állandóan éles marad? A nővére szerint a távolbalátó megvalósíthatatlan, a jövő a borotvapengéé. Baird üvegből készíti el a borotvapengét, ami azonban nem válik be. 1923-ban betegen vidékre költözik, Has _ tingsba, ahol egy padlásszobában nyomorog, miközben unalmában az időközben beporosodott távolbalátó modelljén pepecsel. Újabb eredményeket ér el és ezért nagy reményektől kecsegtetve, hirdetést ad fel a London Timesben: “Drótnélküli távolbalátás! Feltaláló munkatársat keres használható modell előállitására.” A hirdetésre egyetlen válasz sem érkezik. Egy este kísérletezés közben a magasfeszültségű áram leüti, de szerencsére a magával rántott kapcsoló ki kapcsolja az áramot. A baleset hírére felkeresik az újságírók és tudósításaikban a távolbalátó ké - szülékről is megemlékeznek. Egy üzletember az újsághír nyomán kétszáz fontster - linggel társul be a TV-üzletbe. A kétszáz font hamar elfogy és ezért 1925-ben Baird a londoni Selfridge áruházba szerződik le három hétre, ahol 75 fontért az előcsarnokban mutatja be a kezdetleges készüléket De a TV senkit sem érdekel. Elkeseredésében utolsó kísérletként a londoni Mar. cöni vállalatnál próbálkozik: — Érdekelné önöket a távolbalátás? — kérdezte a vállalat vezetőjétől, Mr. Graytól. — Nem, Sir, egyáltalán nem érdekel bennünket, — válaszolta Gray. Mikor később Baird az újságírók előtt erről beszámolt, ezt mondotta: “Olyan ridegen utasított el, mintha legalábbis egy nyilvánosházba való társu - lásra akartam volna megnyerni a Marconi vállala - tot.” De Baird akkor már tisztában volt találmánya jelentőségével, nem hagyta magát a közömbösségtől leteriteni és szinte éjjel nappal az uj modell megépítésén dolgozott. 1925 október 2-án sikerült először bemutatnia szakértők előtt azt a készüléket, amelynek segítségével élőképeket tudott közvetíteni nagy távolságra. A siker óriási volt és a televízió tulajdonképpen akkor indult el i feltartóztathatatlanul diadalmas útjára. ... hogy a ló egy évben kilencszerannyi takarmányt fogyaszt, mint amennyi a testsúlya, az ember pedig testsúlyának 16-szorosát. ... hogy a teveszőr kefét néni teveszőrből, hanem mókus szőréből készítik. ... hogy a tenger hullámai azért habzanak, mert a tengervíz sótartalmú. . .. hogy Irak arab ország az, amelyet a Biblia a Tigris és az Euphrates íolyqk közti területnek emlit; régi neve Mezopotámia volt, amely görög szó “folyók közti”-t jelent. ... hogy St. Augústine floridai város 1965-ben fogja megünnepelni alapításának 400- ik évfordulóját. bonaraktárak, a fegyverek stb. elkészülésük idején nem a pillanatnyi hideg, éhség, ellenséges támadás stb. ellen készülnek, hanem ezek lehetősége ellen. Az egyes ember életében is fontos szerepe van a jövőre való készülésnek, a várható nehézségek, bajok elhárításának, az ezzel kapcsolatos tervezgetésnek, gondolkodásnak. Amikor ez a várakozás már túlzott terhet jelent az idegeknek, s a feszültséget nem oldja fel megfelelő cselekvés, fellép a szorongás. A nyomasztó emlék A másik elmélet szerint régi, nyomasztó emlékek bizonyos körülmények között ismét hatással lehetnek az emberre. A szorongás leküzdésére az utóbbi évtizedben számos uj gyógyszerhez jutottunk. Ezek hatásuk módjában és tartósságában is különböznek a korábban ismert nyugtátoktól. Bóditó hatásuk általában kisebb, egyes lelki jelenségekre való hatásuk viszont erőteljesebb. Az uj tipusu idegcsillapitók közül egyik-másik készítmény sajnálatos módon túlságosan is népszerű lett. Az emberek sokfelé hozzászoktak ahhoz, hogy minden bajukban, bánatukban igénybe vegyék őket, sőt a hétköznapi élettel együtt járó és egyáltalán nem kóros idegfeszültséget is ilyen tablettákkal csökkentsék. Pedig ezzel gyakran a szükséges aggodalmat, felelősségérzetet is elaltatják... Ez Egyesült Államokban — ahol 1960-ban 40,000 tonna nyugtató fogyott el — megfigyelték, hogy az uj tipusu idegcsillapitók divatja a közlekedési balesetek számának növekedéséhez vezet, mert az autóvezetők szükséges éberségét, feszült figyelését is csökkent. IGY SZÜLETETT MEG A MÉTER Talleyrand püspök javaslatára a francia nemzetgyűlés 1790 márjus 8-án úgy határozott, hogy a mértékekben uralkodó bizonytalanságok megszüntetésére megbízzák az akadémiát, hogy uj mértékegységeket dolgozzon ki. Hosszúság egység gyanánt ajánlották annak az ingának a hosszát, amely éppen egy másodperc alatt végzi lengését, az akadémia azonban úgy döntött, hogy inkább a Föld méretéből veszi az egységet. A tudomány egyik legizgatóbb kérdése volt ugyanis akkoriban a Föld pontos méreteinek meghatározása. Erre a célra minél több helyen iparkodtak megmérni a Föld kerületét. Persze nincs szükség az egész kerület megmérésére. Ha egy fok hosszát megmérjük a délkör mentén, azt csak meg kell szorozni 360-nal, s meglesz a kerület hossza. Legelső pontos mérést Picard francia pap végezte, s erről 1671-ben számolt be. “A Föld mérete” cimü könyvében. Ez a mérés azért is fontos volt, mert ennek eredményét használta fel Newton hires munkájában, amikor a nehézkedés törvényét iparkodott igazolni. A következő században sok országban végeztek ilyen fokméréseket. A pápai államban Boscovich, a hires jezsuita tudós végezte a mérést. Sok irányú tudományos munkájáért sok ország tudományos akadémiája választotta tagjának, többek között a szentpétervári is. Magyarországon és Ausztriában ugyancsak pap, Liesganig József oldotta meg a feladatot, aki Grázban született, s Kassán, majd Bécsben volt a matematika tanára. Kínában Camby császár parancsára pater Thomas végzett fokmérést 1702-ben. A' francia kormány vitás kérdések eldöntésére Peruba és a lappok földjére küldött tudományos expedíciót a fokmérés elvégzésére. Az utóbbit Maupertuis vezette, és többek között tagja volt Outhier francia pap, a párisi csillagvizsgáló tanítványa, s beszámolót is irt az expedícióról. A zavaros politikai viszonyok miatt azonban a méter bevezetése eltolódott, és csak 1799-ben készítették el az uj minta métert. 1875 óta nemzetközi egyezmény alapján uj minta méter készült — megtervezésében a magyar Szily Kálmán és Kruspér István javaslatait is figyelembe vették — s ennek egyik, hivatalosnak elfogadott példányát Páris mellett Sevresben őrzik. Tulajdonképpen 29 minta készült, 28-at az egyezményt aláíró országok kapták. A 14-es számú Magyarországé, amelyet a Nemzeti Bank pincéjében őriznek lepecsételt ládában. A többihez hasonlóan platina-irídium ötvözetből készült. Csak nagyon ritkán vették elő, hogy a használati mintákat ellenőrizzék. Ezeknek a mintáknak uralma 1962 január 1-én megszűnt. Ettől kezdve a kryptongáz hullámhosszával határozzák meg a métert, mégpedig 1,650,763.73 hullámnak a hossza adja meg együtt a métert. A régebbi méterminta háborúban esetleg elpusztulhatott volna, az uj azonban mindaddig megmarad, amig az atomok tulajdonságai megmaradnak. Lehet ugyan, mondotta Michelson, hogy sok millió év alatt az atom szerkezete is megváltozik, de akkor ez már alig jelent problémát az ember számára. London: Lawrence Tier-ney-t — akit 1947 óta 37- szer tartóztattak le részegen elkövetett rendzavarásért — most 38-adszor is bíróság elé állították. A tárgyaláson megesküdött, hogy belép az antialkoholisták egyesületébe. Megkegyelmeztek neki. Amikor elhagyta az épületet, egy kiáltott fel: “Erre iszunk egyet!” * ADELAIDE, Ausztrália. — Diana Jones négy nappal esküvője előtt ezt a helyesbítést küldte a meghívottak nak : “Szíveskedjék a tiz nap - pal ezelőtt Önnek küldött meghivón Lewis Gardner vőlegény nevét kihúzni és he - Patric Lucas nevét feltüntetni Az esküvő helye és ideje egyébként változtalan.” * GENF, Svájc. — Egy személyautón ez a felirás állott: “Kérem a rendőrurakat, tekintsenek el tiketek felragasztásától. Csődbe mentem fizetésképtelen vagyok.” Egy philadelphiai éjszakai lokálban a szórakoztató hölgyek kilopkodták a vendégek zsebéből a pénzt. Lilian Reis táncosnőt (középen) ilyen váddal tartóztatták le. Ügyvédje ebben az ügyben kér felvilágosítást egy rendőrnőtől, mialatt kezében tart egy ellopott huszdolláros bankjegyet.
