A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-03-08 / 10. szám

2. OLDAL er • — A Jó PÁSZTOR, A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Érv évre ..................................$8.00 One Year ................................$8.00 Fél évre ....................................$5.00 Half Year ................................$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio NYILATKOZAT NÉLKÜL Annak a ténynek, hogy az első 8000 Kubában lévő szovjet katona elszállítása megkezdődött, van egy ked­vező és egy kedvezőtlen oldala. A kedvező oldala a dolognak az, hogy az elszállítás mindenesetre megkezdődött és valószínűnek látszik, hogy Kruscsev minden újabb, esetleges nemzetközi 'konfliktust el akar kerülni. Az ügy kedvezőlen oldala az, hogy a Pentagon kö­vetkezetesen visszautasít minden errevonatkozó nyilat­kozatot. McNamara, honvédelmi miniszter, még min­dig ragaszkodik ahhoz a megállapításához, hogy túlsá­gosan korai az idő minden nyilatkozatra. Nem egészen érthető, hogy mi a titokzatos hall­gatás oka. A jelen körülmények között, nem valószínű, hogy egy nyilatkozat az Egyesült Államok biztonsági érdekeit sértené. Ha azonban mégis igy van, miért nem halljuk ezt az indokolást? Érthetetlen, hogy gyakran, amikor a nyilatkozat valóban a biztonsági érdekeket sérti, elhangzik. Nem egy ízben viszont, amikor nem sértené — senki sem nyilatkozik. Úgy tűnik, hogy a Pentagon és a State Department nem követ egységes, vagy legalább is, érthető magatar­tást a nyilatkozat-adásra vonatkozóan. SZÉN, OLAJ ÉS SZOVJET Az élet örökös változás és szünet nélkül folyik a versengés emeberek és nemzetek közt, és a természet­adta anyagok közt, amelyek a meleget és a tüzet adják és fütik a gépeket. Szén, olaj és gáz a versenytársak. Európa fő energiaforrása a gépkorszak kezdete óta a szén. Most az Európai Közös Piac megteremtése uj ha­talmas lendületet adott az ipari termelésnek, követke­zésképpen most egyre töb bszénre lenne szükség. De nem igy van, máskép alakulnak a dolgok, a szén helyet sokhelyütt elhódította az olaj és egyes helyeken, Fran­ciaországban, Olaszországban és Hollandiában, legújab­ban a mélyből feltörő földgáz. Szén vagy olaj vagy gáz — gazdasági probléma? Igen, gazdasági. És, mert hidegháború folyik, politikai is. A szovjet oly sok olajat termel, hogy bőven jut ex­portra is. 3600 mérföld hosszú csővezeték viszi az ola­jat nyugati irányban: Lengyelországba, Csehszlovákiá­ba, a keletnémet szovjetzónába és Magyarországba. És olajat kínál a szovjet olcsó ádon a nyugati szabad vi­lágnak is. Olaszország már olajszükségletének 17 szá­zalékát szovjet olajjal fedezi. Angliának is ajánl a szov­jet olcsó olajat s ajánlatát azzal teszi kívánatosabbá, hogy cserébe hajóépitési rendeléseket helyez kilátás­ba. Az angol hajóépitési ipar válságban van, nagy a munkanélküliség, a szovjet ajánlat nagyon csábitó, va­lószínűleg kénytelen lesz Anglia azt elfogadni. íme, igy hatol be a szovjet olajjal a szovjet gazdasági befolyás a szabad világba. Milyen áron adja a szovjet az olajat? Olaszország­nak és Nyugatnémetországnak tonnánkint 9 dollár 50 mentért, a koldus Lengyelországnak 23 dollárért. Mi ez? Piszkos konkurrencia vagy politika? A gyarmati sorba taszított lengyeleket a szovjet kegyetlenül kizsákmá­nyolja, mint általában az európai csatlósországokat, köz­tük Magyarországot. És ezzel elárulja, hogy az állítólag kizsákmányoló kapitalista rendszert valóságosan ki­zsákmányoló szovjet gyarmati rendszerrel váltja fel. EMBEREVŐK LÁZADÁSA Amint azt jelentettük, egy kongói törzs, South Ka­saiban fellázadt. A lázadást leverték és akkor derült ki az Associated Press nevű hírügynökség tudósításából, hogy a lázadó törzs nemcsak felperzselte a falvakat, ha­nem meg is ette ellenfeleit. Az embernek némi kételye támad az afrikai füg­getlenséget Illetően, amikor ezeket a híreket olvassa. Nem lehet kétséges, hogy függetlennek és önállónak lenni — nem könnyű feladat. Valahogyan úgy érezzük, hogy az emberevés nem feltétlen kelléke az önállóságnak. Kár volna tagadni, hogy minden nyugati emberben gyakorta felötlik a kér­dés: Nyert-e valamit a világ az afrikai országok önálló­sításával? Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Kongó úgyne­vezett függetlensége máris túlságosan sok emberéletet követelt áldozatul. Eddig csak azokról tudtunk, akik a hosszú ideig tartó polgárháborúban estek el. Most már azokról is tudunk, akiket — megettek. AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Ketten ülnek az étterem­ben, a makulátlan fehér ab­rosszal terített asztalnál, és, láthatólag élvezik a finom falatokat, amiket makulátlan feketébe öltözött pincérek, csinos uniformist viselő fiatal hölgyek segédletével elé­­bük raknak. Halkan beszélgetnek, mint igazi úriemberekhez illik. Hangos beszéd rossz modort árul el. Miért s miről beszélget­nek oly halkan? Azért, mert azt gyanítják, hogy az a kö­zepes eleganciával öltözött ur, aki a szomszéd asztalnál egyedül ül, ki akarja hallgat­ni a beszélgetésüket. Azt gya­nítják ugyanis, hogy az az ur, az adóhivatal detektivje. A vendéglősök országos szövetsége terjesztette el a rémhírt, hogy mint a régi re­ge lovasát az árnyéka, úgy követi makacsul a jobbfajta éttermekben kettesben ebéd lő gentlemaneket — üzletem­bereket — az adószedő füle­lő segédje. A szövetség elnö­ke jelentette, hogy az egész, országban, minden nagyobb' városban, az éttermek for­galma 10-15 százalékkal meg­csappant s. ennék oka, szerin­te, kétségtelenül az, hogy az, üzletemberek ritkábban ven­dégelik meg üzletfeleiket,at­tól tartva, hogy az adóhiva­tal az efféle üzleti vendég­látás árának a jövedelmi adó­alapból való levonását, mint üzleti költséget nem fogja elismerni — ha az ebédnél másról, mint üzletről folyik a beszélgetés. E'zt olvasta ki a vendéglős szövetség elnö­ke és tisztikara a tavalyi törvén ymódosi fásból. Bolond beszéd, mondja Mjortimer M, Caplin, az or­szágos adóhivatal főnöke.Az az 1962 évi törvény nem cen­zúrázza az üzletemberek asz­tali beszélgetéseit.Nem kí­vánja meg, hogy Mr. X, a vendéglátó üzletember, az előételtől a desszertig foly­­ton-folyvást businesst be­széljen ebédlő partnerével. Nyugodtan dicsérhetik a fi­let mignont, kritizálhatják a lassú felszolgálást, közben kicserélhetnek pletykákat,— amiket a filmvilág riporterei tálalnak fel az újságokban az érdektelen olvasónak. Az egyedüli követelmény a tör­vény szerint az, mondja Mr. Caplin, a fű adószedő, hogy, üzleti • érdek • legyen a szives vendéglátás, mögött. Ha a megvendégelt ur vagy hölgy üzletfél, partner, bevásárló, eladó, vagy ha a vendéglátó-IMRE ÉS AMERICO Egy bizonyos Dr. H.V.Har­per feleleveníti a már sokat hangoztatott tényt, hogy Amc rika az olasz Amerigo Ves­pucci után kapta a nevét, da­cára annak, hogy az uj vi­lágrészt nem ő fedezte fel. És hozzáteszi az általunk is ismert és sokszor emlege­tett feltevést, hogy az “Ame­rigo” név eredetileg a ma­gyar “Imre” volt. Dr.Hárper szerint' 'Imrét a kathölikús egyház ném avatta a szentek közé, csak a “Boldog” nevét adta neki, mi azonban úgy tudjuk, hogy a szenttéavatást1 VILSzent Gergely pápa — 1803-ban engedélyezte.Tudni kell, hogy a szenttéavatás el­járása azokban az időkben nem az volt, mint a mai.Ma évek és évtizedek előzetes vizs gálatai, tárgyalásai előzik meg az egyház döntését. Ki­­lencszáz esztendővel ezelőtt a hivő nép véleménye alapján került a szentéletii férfi vagy nő az egyház elismert szent­jei sorába, amire a római pá­pa adott engedélyt. A magyar szentek eseté­ben is ez történt. László ki­rály, aki maga is a szentek közé emelkedett halála után, látva annak a tiszteletnek állandó erősödését, amely István király, Gellért püs­pök és Imre herceg emlékét kisérte a hivő nép között,en­gedélyt kért a pápától e há­rom jámbor férfiú és a két úgynevezett “zoborhegyi re­mete”, Hitvalló András és Vértanú Benedek szentté­avatására. VlI.Gergely pápa, a kemény volt szerzetes, aki IV.Henrik német királyt is a hires Canossa-járásra kény* szeritetté, megadta az enge­délyt, amalaiek birtokában László király országos zsi­natot hivott, össze Székesfe­hérvárra, amelyen az ország összes főpapjai és nemesei megjelentek. 1083 augusztus 15-én, István király halálának 45-ik évfordulóján kezdődött ez a zsinat, amely fent ne­vezetteket szentekké nyil­vánította és elrendelte, hogy holttestüket kiemeljék sir­­jükből és ünnepélyesen te­­mettessenek el. Három napos országos böjt előzte meg az exhumálást. Szent Istvánt és Szent Imrét Székesfehérvá­rott temették el augusztus: 20-án és november 5-én.Szent Gellértet pedigCsanádon a kő vetkező év február 24-én. A három szent napját a magyar PÁRISI KIS TÜKÖR A tavaszi divatbemutatók­ról nem beszélnek annyit, mint a hidegről, az Európai Közös Piacról, a Polárisról és a farkasokróLReméljük, hogy az amerikai hölgyek nem fog­ják cserbenhagyni a párisi di­vatot, amiért De Gaulle és Kennedy elnök barátsága je­lenleg fagyponton van. Annál is inkább, mivel apolitikus francia divattervezők. Az Eurójpai Közös Piac­ból lemaradt angolokról ép­pen annyit Írnak és vitatkoz­nak, mint a farkasokról,me­lyek a hegyi szállókig és parasztkunyhókig lemerész­kednek. A párisi Állatkert i­­gazgatója a rádióban nagy­képűen kijelentette, hogy — Franciaországban nincse - nek farkasok. A hegyilakók által megpillantott “farkasok” 1 nácikeresztezés ü farkasku­tyák ! A Franciaországból visz szavonult náci hadsereg le­maradt kutyáinak egyenes,— azaz horogkeresztes leszár­mazottai. Én, a békésmegyei erdők gyermeke, a nagyképü megállapítás előtt egy órával a párisi utcákon egy igazi farkast láttam pórázon ve­zetve. A párisi Nemzetközi Ke­reskedelmi Kamara hatvan­hat országnak ipari, kereske­delmi és gazdasági organizá­cióiról, terjeszkedéséről, fej­lődéséről rendszeres tájékoz­tatókat küldj olykor egy-egy iparmágnás egy drinkre hív­ja meg az újságírókat. Felkeresetem Monsieur Hebrard-t, a francia szekció vezetőjét és felvilágositávst kértem tőle, hogy a már megszervezett harvanhat or­szágot mennyiben érinti az Európai Közös Piac. Óvatos válaszra számítottam. Mon­sieur Hebrard elmondta,hogy az Európai Közös Piac éppen a már prosperáló bankoknak, ipari trösztöknek és keres­kedelmi ágaknak köszönheti létezését. Ha egy-egy ország vagy tröszt nem óhajt vele együttműködni, fundemen­­tuma és vérkeringése nem fogja azt megszenvedni. Kü­lönben az International Cham­ber of Commerce most tart­ja századik összejövetelét és a francia pénzügyminiszter, nak van valami eladni valója, az adóhivatal elismeri az ebéd árát mint levonható üzleti költséget. Egészen felesle - ges tehát azoknak a vendég­lősöknek buzgalma, akik köz-Gábor Emil hírré tették, hogy az , étter­müket látogató üzletemberek­ről ingyen készítenek színes, fényképfelvételeket és üzle­ti beszélgetéseiket ingyen hangszalagra rögzítik. * Évek óta egyre hangosabb a követelés, hogy az autókat, illetőleg a hajtókát el kell lát­ni védőövvel. A védőöv az automobilista életét mentheti .meg, ha baleset történik,— mert megakadályozza, hogy az összeütközés ereje neki­vágja a szélvédő ablaknak. South Dakota államban a törvényhozó testület tör­vényt hozott, mely szerint az államban csak olyan auto­országi katholikus egyház be­vette ünnepei közé és a , ki­rály is a kötelező ünnepek közé sorolta azokat. Azóta mind a hármat szentekként tisztelik, a világegyház pedig Vasváry Ödön 1930-ban a szent évet Imre emlékének szentelte. Hogy az Imre név honnan származott, arra nézve meg­oszlanak a vélemények. A név német eredete valószínű, hiszen Imre anyja, Gizella, II.Henrik bajor herceg lánya, német nő volt A német ku­tatók ezt hangoztatják,mint köztük a legnagyobb, Hum­boldt is, hogy az “Amerigo” név eredetileg Amalrich vagy Amelrich volt, amely ebben a formában és hasonló válto­zataiban már a gót-germán hódítók között is többször elő­forduló név volt. Von der Ha­gen és Rüge professzorok és Monsieur Giscard d'Estaing a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara vezetőit De Gaulle el­nöknek be fogja mutatni. A tizenkilencedik kongresz -MAJOR ILONKA szust április 20-án Mexico Cityben tartják meg. Kérésemre Monsieur Heb­rard elmondja, hogy öt éven keresztül Marokkóban volt küldetésben, utána a párisi televíziónál dolgozott. — Óh, akkor még vissza fog térni oda! Ha egyszer be­lekóstolt az ember az újság* Írásba, vagy rádióba, nincs mentség. — mondtam. Monsieur Hebrard kék sze­me felragyogott: • — Milyen igaza van! Ami­óta itt vagyok, több storyt Ír­tam a televízió számára és Irta: GÁBOR EMIL mobilt szabad eladni, amely védőövvel van felszerelve.De ebből a törvényből nem lett törvény. Archie Gubbrud kor­mányzó vétót emelt a törvény ellen azzal az indokolással,— hogy ilyen kötelező előírás el­lenkezik az amerikai gazda­sági szabadság, a szabad vál­lalkozás elvével. Gubbrud kormányzó rövid, velős és vicces kinyilatkozta­tását szabadjon megtoldani— egy arany mondással, mely ta­lán éppen olyan vicces, de talán valamivel találóbb:. . . “Szabad országban mindenki a maga szerencséjének és a maga szerencsétlenségének kovácsa.” * Oly hatalmas Amerikában az ipar, hogy még a nyelv­­használatot is befolyásolni tudja. A margaringyárosok, hogy könnyebben tudjanak el­adni margarint, a szó kiejté­sét önkényesen megváltoztat­ták, márzserinnek ejtik ki, illetőleg ejtetik ki a televízió utján az egész néppel. Már­­zserin hamis, de nem sokáig lesz hamis. Eljön az idő,ami­kor a helyes kiejtés szóvivői feladják az ellenállást és a Webster következő, vagy, azutánkövetkező kiadásában, már mint megváltozhatatlant fogjuk találni a marzserin ki­ejtést. A mayonnaise sem volt mindig ilyen könnyed hang­zású szó. Volt az mahonnaise maxonnaise is. Most egy cigarettagyár ad nekünk nyelvtani leckét.Meg­­tanit bennünket arra, hogy dohányzás nem azt jelenti,— hogy dohányból készült ci­garettát vagy szivart szivünk — lehet dohányozni dohány nélkül is. Nemsokára meg­jelenik a piacon a Sentry Smokes cigaretta, amelyben, nem dohány van, hanem nö­vényi rost. A nemdohányt, inontobaccot, a Notob Pro­ducts Inc. cég gyártja és egyelőre New Yorkban és Los Angelesben fogja kipró­bálni olyan férfiakon és nő­kön, akik le akarnak szokni a dohányról, de nem tudnak dohányzás nélkül élni. Ha a két városban beválik a nem­dohány, az egész országban forgalomba hozzák a notob ci­garettát. A Notob Inc. jel­szava: “Feladhatja a dohányt, ha nem is akarja feladni a dohányzást.” Ha fából lehet vaskari­kát csinálni, miért ne lehetjie dohány nélkül dohányozni? Irta: VASVÁRY ÖDÖN mások ezt a magyarázatot fo­gadják el és elutasítják Jules Marcou állítását, aki szerint az “Amerigo” szó egy hely neve lett volna az újvilágban. Vannak, akik az Imre ne­vet a német Henrik névből származtatják talán azon az alapon, hogy mivel Imre nagyapját Henriknek hiv­­ták, jámbor életű anyja ki­­vánságára, az ő nevét adták a magyar királyfinak. Ugylátszik, Babits Mihály, a kitűnő mgyar költő ezt a nézetet vallotta, mert egy “Imre herceg” cimü hosszabb, egyébként elég gyenge ver­sében ezeket mondja: Neved is, neved már, Henrik, Enricus, Alázat bélyege volt, óh Emericus. A kérdés valószíniileg el­döntetlen marad és voltakép­pen nem is fontos, hogy a név milyen változásokon ke­­resztülmenve lett Imrévé,— és az olaszoknál Amerigóvá. A szavak eredetének kutat­­tása, az úgynevezett szó-eti­mológia, igazán preciz tu­dománnyá valószínűleg so­hasem lesz, mert minden vé­lemény körülbelül egyformán igaz lehet. legutóbb egy ifjúsági leadás­hoz is kértek tőlem egy me­sét. — Monsieur Hebrard, me­sélje el, mit irt. A Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara pa lotájában, a hideg, ünnepélyes falak között szívesebben hall­gatom meg, mint másutt. — Érdekli a technika, az elektronikus szerkezetek vi­lága? — De még mennyire! — Akkor rendben van,mert ez a mese már az uj világ meséje. Egy kisfiúról, Nico­­lasról szól, akinek egy kis teknősbókája volt. Zoénak hívták. A gyermek nagyon szerette az apró teknőst, amely a kertben mindenütt nagy döcögve követte. Nico­las, Zoé nevével ébredt és feküdt le. De egy reggelen, Zoé eltűnt. Az egész kertet felkutatták, a bokrok sűrű­jében, a virágok levelei, a fák ágai között. Zoé nem volt sehol. Nicolas annyira bán­kódott, hogy nem is evett. . . Édesapja, aki mérnök, el­határozta, hogy egy kis elek­tronikus szerkezettel biró Utazásaim' közben igen, sokszor elhajtok egy kis fa­lu mellett, Maryland állam­ban. A falucska neve “Ady” pontosan úgy Írva, ahogy a nagy magyar költő nevét ír­juk. Nem tudom, honnan szed­te a nevét ez a falu, de sem­mi esetre sem merném állí­tani, hogy valami köze lenne Ady Endréhez. Amint azt is bajos elhinni, hogy az indiai Bihar tartomány valamilyen kapcsolatban lenne a régi ma­gyar Bihar megyével. A szó-származtatásnak — megvan a maga sokszor mu­latságos története úgyszólván; minden nyelvben. Elég csak az egyébként derék Horvát Istvánra gondolnunk, aki—• Ádámtól és Évától kezdve, még a bibliai nevekben is magyar vonatkozásokat ta­lált. Állítólag egy német tu­dós volt, aki rájött, hogy a “róka” német szava:’’Fuchs“ voltaképpen a görög “alopex” szóból származik, ami rókát jelent. A tudós szerint a görög szó németté való át­alakulása igy történt: Alopex, lopex, opex, pex, pix, pax,pux, — Fuchs. teknőst fabrikál a gyermek­nek. . . Két nap múlva Zoé mását Nicolas ölébe helyezte. A gyermek öröme leirhatat­­lan volt. Ez a kis teknős ve­le futkározott, csacsogott,— mindenre felelt, valóságos cso­da volt. De a gyermek öröme nem sokáig tartott. Jobban szerette az ő néma kis Zoé­­ját, melynek kemény vér­­tecskéjében melegen dobogott a szive! Egy hirtelen moz­dulattal hátára fektette a. — Most aztán széjjelszed­lek, megnézem, hogy mitől vagy olyan okos! Az elektronikus kis teknős siránkozni kezdett: “Kegye - lem, kegyelem, ne ölj meg, engedj még élnem! Ne en­gedj meghalni addig, amig legalább egy jótettet nem haj­tottam, végre!” Nicolas megrendült. Visz­­szaforditotta a teknősbékát, mely hirtelen futásnak eredt. Nicolas elszoruló szívvel az anyjához szaladt. . .Most azu­tán a mü-Zoét is keresték. . . Egyszerre csak Nicolas bol­dogan kiáltott fel: — Nézzétek csak, itt van­nak, itt vannak! Irta: MAJOR ILONKA (Páris.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom