A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-02-15 / 7. szám
4. Oldal A Jó PÁSZTOR sa VÁLASZTÁSI MOZAIK A Szülőföldünk cimü hazacsalogató budapesti rádiót is beállították a választási komédiába. Legutóbb a zalamegyei előkészületekről számolt be, igyekezvén azt a hitet kelteni, mintha a képviselői listák összeállításában a választóknak döntő szerepük lenne. A nagy buzgóságban megfeledkeztek a óvatosságról és elárulták magukat. Beszélgetést közvetítettek' Baranyai Jánossal, a zalamegyi választási bizottság elnökével, aki kibökte, hogy kikre esett a “választás”, — már tudniillik a párt választása. A helyszíni közvetítő, mint demokratikus vívmányt harsogta, hogy a zalai kőolajipari munkások “örömmel vették tudomásu, hogy a jövőben nekik is lesz képviselőjük”, és pedig a vállalati esztergályos személyéban. Hát ha ők jelölték, akkor talán a pártnak kellett volna tudomásul venni, hogy ki a vállalat munkásainak a jelöltje — nem megfordítva. ä :}: H; A Népszabadság nagy cikket szentelt a választási rendszer demokratizmusának. Szabó László ideológusuk szerint azt, hogy valamely rendszer demokratikus vagy antidemokratikus-e, az határozza meg, hogy melyik osztály kezében van a hatalom és e tekintetben Leninre hivatkozik, aki azt írja: Ha a politikai hatalom az államban egy olyan osztály kezében van, amelynek érdekei megegyeznek a többség érdekeivel, akkor lehetséges, hogy az államot valóban a többség akaratának megfelelően kormányozzák. Ha ellenben a politikai hatalom egy olyan osztály kezében van, amelynek érdekei eltérnek a többség érdekeitől, akkor a többség akaratának megfelelő kormányzás mindig elkerülhetetlenül a többség becsapásává vagy elnyomásává válik. Magyarországon Kádárék sem a munkásosztályt, sem más társadalmi osztályt nem képviselik, hanem kizárólag a szovjet kolonializmust és ezért könnyű a válasz a fecsegő ideológusnak. H: Hí ❖ Vitatkoznak azzal a nyugati váddal, hogy a szovjet választásokon csak egy jelölt van. Említik, hogy állítólag volt olyan jelölő gyűlés, ahol két jelölt közül esett a választás az egyikre. De hogy a kisebbségben maradt második az üzemből vagy a gyárból a választókerület elé vitte volna a kérdést, azt már nem említik, hanem azzal kérkednek, hogy ahol jól dolgozott a korábbi képviselő, ott nem állítottak mindenáron két jelöltet a választásra. sj: * % Olyan vakmerőek a Nyugattal való vitában, hogy a különféle program lehetőségét nyíltan kétségbe vonják. Minek kétféle program — mondják, — Nyugaton képtelenek belenyugodni abba, hogy Magyarországon egyik jelölt sem ígér olyasmit, ami szemben állna a másik jelölt felfogásával. Minek akkor a kortesbeszéd, a plakát és a rádióhadjárat? Igazuk van: a tények azt bizonyítják, hogy csak egy jelölt van és egy program, —a kommunista párté. Aki másképen gondolkozik, abból nem ellenjelölt, hanem börtönlakó lesz Magyarországon. íH # # Bognár József a Magyarok Világszövetségének, a hazacsalogató szervnek, vezetője már ravaszabban nyilatkozik, mint az ideológusok. Arra hivatkozott, hogy a rakéta-technika és az elektro-technika korszakában élünk, ennek folytán a közélet problémáinak ugyanaz a fajta megvitatása, ami 60-70 évvel ezelőtt lehetséges volt, ma már nem korszerű. Hatályosabb formákat kell találni. Azt fejtegette, hogy a szocialista időszakban a közvetlen demokrácia eszközei lépnek életbe, nem úgy, mint régen, mikor a parlamentek állandóan együtt ültek és heteken át vitatták meg a legkülönbözőbb kérdéseket. Holott a világ másik részén olyan országokban, ahol Bognár tudomása szerint is az elektrotechnika és az automatika előrehaladt, például az U.S.A.-ban, Angliában és az európai államokban, a parlamentekben különböző pártok, vélemények és programok megütköznek minden katasztrófa nélkül. Nyugaton nem tartják időszerűtlennek a vitát és az egyéni szabadság mellett kultúrájuk, életszínvonaluk állandó emelkedést mutat. Kossuth rádió természetesen elitélte a népszavazást, melyet a sah nyugatbarát tanácsadóinak ajánlására léptetett életbe, mert a budapesti korifeusok szerint az iráni “haladó” körök ellenezték a megoldást. A haladó köröket, azaz a kommunistákat, úgy Iránban, mint Budapesten mód felett bosszantja az a körülmény, hogy egy nép önmaga — Moszkva beavatkozása nélkül — alakítja ki életformáját, még hozzá demokratikusan. A CIPŐ SEM A REGI Az idei esős időjárás folytán megszaporodtak a cipők minősége miatt emelt kifogások. Az időjárás szeszélyes volt, a fagyot hirtelen olvadás követte és beáztak a lábbeliek. Vizsgálgatják, hogy mi az oka a mindennünnen feltörő panaszoknak. A válasz egyszerű: a magyar cipők kevés nemes bőrből, többnyire műanyagból készülnek. A vékony talp olcsó, de ellenállóképessége csekély és a csapadékos őszi-téli időben hamar felmondja a szolgálatot. Különösen a sok cipőt nyúzó fiatalok szülei panaszkodnak. A típus iskola-cipők nem állják a vizet, mert a téli jellegű cipők is ugyanolyan minőségi talpbőrt kapnak mint a nyári úgynevezett papucs-cipők. A cipőkérdést a sajtó nyilván a beérkező panaszok folytán karolta fel, de legfeljebb csak jövőre várható javulás. • .1 • i LAUSCHE TILTAKOZIK A washingtoni sajtó nagy cikkekben számolt be arról, hogy Lausche szenátor menynyire számon tartja a magyar ügyet. Felvilágosítást kért Harlan Cleveland helyettes külügyi államtitkártól, hogy összeegyeztethető-e az amerikai elvekkel, hogy a U. N.-ben “a szőnyeg alá seperték a magyar ügyet”, Lausche kifogásolta Sir Leslie Munro-nak, a magyar ügy kiküldött vizsgáló biztosának a felmentését és erősen bírálta U Thant főtitkárnak a U.N. magyar nyelvű rádióadásainak beszüntetését. A NAGY VÁLASZTÁSI CSALÁS Irta: PFEIFFER ZOLTÁN A budapesti vörös bibliamagyarázóknak nehéz szerepet osztott ki a párt. Fából kell vaskarikát gyártaniok: a szovjet választási paródiából demokratikus népszavazást. Február 24-re tűzték ki a nagy napot és úgy készülődnek rá, Pfeiffer Zoltán mintha valóban pártok, programok, eszmék, világnézetek ütköznének meg. Nemcsak azt szuggerálják, hogy a szavazó választja ki a törvényhozót és a város atyát, hanem azt is, hogy a kommunista színjáték a demokrácia szabályai és szelleme alapján zajlódik le. Kit akarnak ezzel a maszlaggal megtéveszteni, talán a külföldet? Bajosan, mert a világ minden zugában tisztában vannak azzal, hogy a demokrácia köpenye alatt a szovjet koloniális diktatúra önkénye húzódik meg. Talán a széles tömegeket igyekez-AZ IRÁNI PÉLDA Iránbóan népszavazást tartottak. Széles tömegek döntöttek a reform felett, mely a nincsteleneknek földet juttatott a nagybirtokokból és a vállalati jövedelmeket emelkedő arányban kívánta megadóztatni. A sah ugyanis az agrár lakosság életszínvonalát kívánta megjavítani és azt is hirdette, amit a kommunisták: hogy fizessenek a gazdagok. A reform természetesen úgy visszhangot keltett az iráni tömegekben és örömmel álltak a gazdasági élet demokratizálásának eszméi mellé. A budapesti Auer Pál az emigráció feladatairól Auer Pál v. párisi követ a Bécsben megjelenő Magyar Híradó februári számában közzétett “Magyarország helye az uj világban” cimü cikkében érdekes átfogó képet nyújtott Magyarország jelenlegi nemzetközi helyzetéről, az emigrációs politika esélyeiről és feladatairól. Az emigráció kötelességeként kiemelte, hogy azon kell lennünk, hogy érvényesüljön az európai szolidaritás, minél több barátot szerezzünk a magyarságnak és egy pillanatra se felelkezzünk el arról, hogy a magyar nép 1945 után és különösen 1956-ban bebizonyította: mindennél többre értékeli a függetlenséget és a szabadságot. Auer Pál állandóan látogatja az európai politikai centrumokat és jó szolgálatot végez a rab népek érdekében. Megszervezte a világszerte működő Önrendelkezési Jog Ligáját és számos kiváló európai közéleti tényezőt nyert meg a Liga munkatársául. nek meghódítani propagandagépezetük valóságnak fittyet hányó kereplésável? Magyarországon nem vált be az agymosás, hiszen 56-ban évtizedes felkészülés után a tudományos lélektanra épített rendszerük éppen annál a rétegnél bukott meg a legcsufosabban, amelyik a legkevésbbé rendelkezett tapasztalatokkal és a legkisebb podgyásszaimBhtt neki az életnek: Vagy talán mé|J^Kdig számítanak a( marxis or szemellenző folytán elvakult párttagokra? Ennek ellentmond az utóbbi hét év története, m©rt kijózanodhattak a sztálini szupermenből, a kruscsevi politikai kupecre formált, minden állhatatosságot nélkülöző ideológiából. Hát akkor kinek a kedvéért járják a bolondját a népi demokráciák politikailag érett népei előtt? Egyedül talán az elmaradt színes népek tájékozatlanságára számíthatnak. De ezeknél igen rövid idő kérdése, hogy felismerjék a szovjet rituálé tarthatatlanságát és rájöjjenek arra, amit Kelet-Európa példája hirdet másfélévtizede. A kommunizmus a szovjet jármot nyomorúsággal tetőzi, mig politikai megvalósulása, a proletárdiktatúra, kiégett, megbukott életforma, mely mégegyszer olyan megrázkódtatást, mint amilyen a magyarság idézett elő 1956-ban, — nem tud elviselni. JÓNÁS PÁL-PROFESSZOR Jónás Pál, a forradalmi Petőfi Kör emigráns vezetője, magyar közgazdasági diplomával érkezett az emigrációba. Az emigráns politika mellett folytatta tanulmányait és a Columbia egyetemen Ph. D. értekezését készíti. Közbert a brooklyni egyetemen előadó tanár. A napokban nagy előmenetelben volt része. Egyeteme assistant professzornak nevezte ki, s igy a brooklyni egyetem rendes tanári státusába került ez valódi szabadságharcos. VALAMIT ELHALLGATNAK ... A Magyar Nemzet januári számában meglepően bátor hangú cikk jelent meg Heinrich Gusztáv egykori akadémiai főtitkár irodalomtörténeti munkásságáról. Mint forradalmár kezdte működését a budapesti bölcsészeti egyetemen, emlékezett meg róla a Jkk szerzője Kemény István, és halálával a budapesti bölcsészeti kar fénykora ért véget. Halálának negyvenedik évfordulóján jelent meg az érdekes portréja ,mely felölelte a Tudományos Akadémiában és a magyar közéletben elfoglalt különleges szerepét és pályafutását. Családja felöl azonban elhallgatták, hogy egyetlen élő leszármazottja, unokája, Heinrich Antal, Chorin Ferenc unokaöcscse, már másfél évtizede elmenekült Magyarországról és New Yorkban él, vállalati Igazgató. AZ OTTHONI MŰSZAK Magyarországon a dolgozó nők második műszaknak nevezik a napi munka után a háziasszonyokra otthon váró teendőket. A budapesti Népszava Családi Kör cimü rovata megnyugtatja a népi demokrácia női robotosait, hogy hiába vannak Amerikában remekül berendezett modern konyhák, szinte “maguktól dolgozó” háztartási eszközök s pillanatok alatt étellé varázsolható konzervek, — minden asszony azzal kezdi a beszélgetést, hogy fáradt. Olyan mértékben fáradtak, ahogy azt odahaza sohasem tapasztalták, írja Lányi Piroska, Magyarországba látogató asszonyok állítólagos panaszait idézve. Egy csinos, negyven év körüli amerikai-magyar nő állítólag igy vallott: Igen, ez az, amit én sem értek. Odahaza régi házban laktunk. Reggel vesződtem a fűtéssel. Bevásároltam, munkaután takarítottam, főztem, lábbal keféltem fel a parkettát, a kölcsönzőből hozott porszívóval tisztítottam a szönygeket, vagy pelig ősi módon poroltam. Mosógépen volt ugyan, de előbb áztatni, utána csavarni kellett a ruhát. Nem mondom, fáradt voltam estére, de valahogy másképpen. Mindenre volt időm. Fodrászhoz mentem, moziba, hangversenyre és színházba és minden két hétben könyveket hoztam a Szabó Ervin könyvtárból. El sem tudtam képzelni, hogy olvasás nélkül is lehet élni . . . Most nem olvas? — kérdezte a riporternő és tovább ömlött a feltűnően gyanús panasz, ami végül is azzal érte el tetőpontját, hogy az ujamerikásnő bevallotta: Elfelejtettünk pihenni, pedig senkisem kényszerít bennünket több munkára. Mindaz, amit magunkkal hoztunk — folytatta — kétségtelenül visszahúz minket, ólomsulyként cipeljük és ezen nem könynyit sem a hipermodern lakás, se a jó kereset, se a fényes áruházak bősége, se a kitűnő koszt. . . Ki hiszi el Magyarországon az ilyen hamis panaszáradátot? Az összehasonlításból sok minden kimaradt, igy például a második műszak, az összeköltöztett családok átka, a közös fürdőszoba és konyha, a magánélet teljes hiánya. Otthon és a munkahelyen működő bésugóhálózat. A munkanörmák és a rendőrállam minden sallangja. És ha minden olyan nagyszerű, miért kell ezt a népi paradicsomát aknákkal, határőrökkel és drótsÖvérlnyél körülvenni? FALUDY GYÖRGY KÖNYVE A londoni könyvpiacon nagy sikert ért el Faludy György ismert iró, költő és műfordító “Boldog Napjaim a Pokolban” cimü regénye. Faludy regényének tárgyát, és alakjait a recski — legkegyetlenebb — magyarországi munkatáborban éveken át keservesen szerzett személyes élményeiből vette és az angol bírálók szerint humorral és filozófiával vegyitett művészettel nagyszerű képet fes tett a népi demokrácia pokláról. Rövidesen a U.S.A.-ban is kiadják Faludy regényét, az európai és délamerikai kiadásokkal egyidejűleg. Mértékadó körök és Faludy barátai azt tervezik, hogy előadói körúton ismertetik meg munkásságát és élményeit az amerikai közönséggel. MARAD, MINT VOLT A februári országos és tanács választást azzal a kecsegtető Ígérettel vezették be, hogy módot nyújtanak a választók nézeteinek kifejezésére és egy egészséges felfrissülésre. A Népszabadság egyik januári száma a propagandát azonban megcáfolja, mert közlése szerint az eddigi jelölések egységes irányzatot tükröznek. A régi kipróbált és “érdemes” képviselők és tanácstagok javarésze ismét felkerült a választási lajstromokra. Amin nem is kell csodálkozni, mert a párt maga már évek óta begubózott állapotban van, az évjáratok nem váltják egymást és mivel a párt állítja össze a megválasztandók névsorát .természetesen az uj honatyák és városatyák neve sem változhat. RENDŐRI SZEMLE Budapest közbiztonságáról a főkapitány tájékoztatta a közvéleményt. A jelentés általában ,mint minden kommunista közlés, derülátó. Dr. Sós ezredes főkapitány szerint a bűnöző fiatalkorúak száma csökkent, állítólag ke vesebb baj van a huligánok-Magyarország utolsó gavallérja Gödöllőn, kitelepítés! helyén, 87 éves korában meghalt Magyarország utolsó gavallérja: Kállay Tamás. Nagyapjáról mintázta Jókai Mór az “Egy magyar nábob” főalakját. Az utána következő nemzedékről, a szabolcsi kiskirályokról, Mikszáth emlékezett meg művészi portrékkal. Kállay Tamásról földije, hűséges barátja Krúdy Gyula faragta ki regényeinek, elbeszéléseinek vonzó alakjait. Fiatal korában szélső 48-as volt. Az 1910-es választásokon Székelyudvarhelyre, választókerülete központjába csak furfanggal tudott eljutni. Romániából halottaskocsiban, koporsóban feküdve lopta be magát. Egy ország tapsolt a leleményességhez és a székelyek szivükbe zárták. Vagyonát nagyúri gavallériával élte fel. Övé volt Magyarország legnagyobb virágszámlája és az első autón ő töfögött végig a Stefánia-uti kocsikorzón. Mindenütt megállta a helyét. Az első világháborúban bravúros bátorsággal vitte el a körülzárt Prezenysl vár parancsnokának jelentését a főhadiszállásra. Négy ciklusban volt képviselő. A budapesti törvényhatóságban a megalakuláskor a budapesti kereskedők jelölték érdekképviselőjükként, mert a magyar bútor, régiség és művészet egyik legkiválóbb szakértőjének tartották. Ha egy szőnyeg, kép, vagy bútor értéke, művészi becse körül folyt a vita, Kállay Tamás volt a legfőbb biró. Mikor passziói elvitték vagyonát, kereskedői képességeivel tartotta fenn magát. Persze a hatalmasok is a baráti köréhez tartoztak. De az ő háta sohasem görnyedt meg, szegényen is büszke Kállay maradt. Csípős és gyilkos anekdotái közszájon forogtak. Uralta a parlamenti folyosókat, a szép asszonyok szalonjait és a pesti füstös kávéházakat. Ő volt külföldön is a legismertebb magyar vadász. Kezdeményezésére létesült a vadászok fizető vendég intézménye. Mikor Magyarországon üldözésbe fajult a politika, Kállay Tamás volt a nagy pártfogó s menedékhely. Élete alkonyán rendíthetetlenül megmarat elvei mellett és sorstársai segítségére sietett bátran, férfiasán és kedvesen, ahogy egész életében cselekedte Kállay Tamás, Kállay Miklós v. miniszterelnök testvérbátyja. kai és a galerikkel (gar|g). A prostitúció tekintetében a kép eléggé elszomorító. A főkapitány szerint a lányokat nem a nyomor, hanem a rossz társaság és a rossz példát mutató család tereli a végzetes útra.
