A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-02-08 / 6. szám
«. OLDAL ä j5 pásztor SB RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Hetvened vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 20. fej,, 1—16. szakasz Hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki jókor reggel kiméne műveseket fogadni szőlőjébe. Megegyezvén pedig a művesekkel egy dénár napi bérben, elküldé őket szőlőjébe. És kimenvén három óra tájban, láta másokat tétlenül állani a piacon s mondá nekik: — Menjetek ti is szőlőmbe és ami igazságos leszen, megadom néktek. Azok pedig elmenének. Ismét kiméne hat és kilenc óra körül és hasonlókép cselekvők. Tizenegy óra tájban pedig kimenvén, talála más veszteglőket és mondá nekik: — Mit álltok it tegész nap hivalkodva? Mondá nekik: Menjetek ti is szőlőmbe. Mikor pedig beesteledett, mondá a szőlő ura ispánjának : — Hívd elő a műveseket és add meg nekik bérüket, kezdve az utolsótól az elsőkig. Előjővén tehát, akik tizenegy óra tájban érkeztek vala, kaptak egy-egy dénárt. Jővén pedig az elsők is, azt vélték, hogy többet kapnak, de ők is egyegy dénárt kaptak. És átvevén, zugolódának a szőlősgazda ellen mondván: — Ezek az utolsók egy óráig dolgoztak és egyenlőkké tetted őket mivelünk, kik a nap terhét és hevét viseltük. — Mivel senki se fogadott fel bennünket. — Felelék neki: ő pedig felelvén egyiknek közülök, mondá: — Barátom, nem teszek veled igazságtalansá got; nem egy denrában egyeztél-e meg velem? Vedd ami a tied és menj, annyit akarok adni ennek az utol sónak is, mint neked. Avagy nem szabad-e neken azt tenni, amit akarok? Vagy a te szemed álnok, mert !togy én jó vagyok? így lesznek az utolsók elsőkké és az elsők utol sókká; mert sokan vannak a hivatalosak, kevesen pe dig a választottak. Igazak-e a televízió ellen hangoztatott vádak...? Néhány évvel ezelőtt a pesz szimisták összecsapták kezüket és kétségbeesetten kiáltottak fel: a televízió tönkre teszi gyermekeink szemét! A televízió lustaságra szoktatja őket! A televízió miatt a gyermekek nem mennek ki a szabadba, a jólevegőre.hogy ott játszanak! A TV bűnre csábítja gyermekeinket! A TV miatt nem tanulnak és rosszabb osztályzatokat kapnak! A felnőttek pedig nem olvasnak, mert a televizió “pó tolja számukra a könyvet. . .! A Cassandrák igy sopánkod tak, igy vádolták a televíziót. De — amint a legújabb kutatások bizonyították — a Cassandráknak nem volt igazuk. A vizsgálatok eredményeként minden kétséget kizáróan — megállapították a következőket : A televizió nem rontja a gyermekek szemét. Az az idő, amelyet a gyermeke — általánosságban — a televizió képernyője mellett töltenek, aránylag nem sok. Amikor nem volt televízió, a gyermekek többet jár tak moziba, avgy kószáltak az utcán; mások pedig ponyvaregényeket olvastak. A TV csak azokból a gyermekekből csinál bűnözőket, akikben arra komoly hajlam van.Ezek a gyermekek magukban hordozzák a bűnözés csiráit s azt elsősorben környezetük, nevelésük növeli, táplál ja.Ha egy gyermeket a TV ilyen negativ irányban tud befoylásolni, — ez a gyermek TV nélkül is a biin útjára kerülne; ennek a gyermeknek alapvetően hamis képe van a világról, az érték fogalomról, a társadalmi viszonylatokról, a becsületesség értékéről, stb. A TV a sok befolyásoló tényző közül csak egy; ennél sokkal erősebb befolyást gyakorol rá az otthon légköre, az iskola, a barátok, a vallás és a könyv. Azok a gyermekek akik az iskolában televizió nélkül jól tanultak, jól tanulnak akkor is, ha egy bizonyos időt a TV előtt töltenek el. A vizsgálatok érdekes dolgot állapítottak meg ezzel kaocsolatban; nevezetesen azt, hogy a jó tanulók sokkal többet nézik és hallgatják a televíziót, — mint a közepes tanulmányi eredményeket felmutató diákok. Igaz ugyan, hogy a televízió bizonyos mértékig elvonja a gyermekek és felhőitek figyelmét a könyvekről, de — és ezt ugyancsak mélyreható vizsgálatok állapították meg — főleg a ponyvairodalomról, az értéktelen könyvekről.És ugyanakkor nö véli a jó irodalmi értékű köny vek olvasottságát. Nem egy e setben fordult elő, hogy egy egy megragadó és értékes TV játék, amely valamely ki tűnő könyv alapján készült, arra indította a hallgatót, hogy elolvassa a film alapját szolgáltató müvet is. Nem volt igazuk és nincs igazuk a borúlátóknak — hangoztatta1 Leo Rosten, tanár, aki ezen a területen hoszszu ideig folytatott tanulmányokat. A tudós-professzor véleménye szerint a televizió korunk egyik legiidvösebb találmánya, olyan találmány amely “homogenizálja” — egy táborba sűríti a tömegeket. A televizió nálunk ugyanis hatalmas tömegekhez, 20- 40 millió amerikaihoz szól, — ezeknek Ízlését hozza közös nevezőre, ezeket neveli szórakoztatja. Természetesen nem jelenti ez azt, hogy a televizió elnyomja az egyéniséget, “uniformizálja” a társadalmat, de hatása — jó értelemben — igen nagy. A televizió megismerteti az embermilliókat olyan problémákkal, olyan tudományos vívmányokkal, ame lyekhez különben nem jutott volna hozzá. A mozgó film majdnem százszázalékosan a szórakoztatást szolgálja: a TV azonban merőben különbözik a mozitól. A televizió lényegében megfilmesített újság, amelynek azonban sokkal több rovata “szine”van, mint a papíron megjelenő hírlapoknak. Jackie Kennedy csodálattal nézi férjét Kennedy elnököt a Fehér Házban. Minden munka kedves lesz Isten előtt és készít nekünk menyországot, ha azért végezzük, hogy vele Istennek szolgáljunk és embertársainknak segítségére legyünk. A fentmondottak azonban távolról sem jelentik azt,hogy ] a TV mai formájában már kifogástalan és tökéletes. 1 Ha technikailag ma már alig 1 hagy maga után kívánnivalót j legalábbis az amerikai ( kontinensen — műsorán a javítanivaló még sok. A prog- ' ramok — az állandóan ismétlődő szereplőgárdával — elszürkülnek. Egyes színésze 1 két, vagy csoportokat — sokszor érdemtelenül — túl gyakran engednek a felvevőgép elé, mások pedig, akik nem kevésbbé tehetségesek, ritkán, vagy sohase kerülhetnek a stúdióba. Noha állandó erőfeszítéseket tesznek az illetékesek a műsorok megjavítására, — még mindig sok a selejt, a fércmü. Mert a maradandó értékű programok mellett, sok a hevenyészett, tartalmat lan, üres műsor, amelynek semmiféle ércfedezete nincs. Az ötletsivár, csak a rutin által életben tartott játékok nemcsak bosszúságot okoz nak, hanem csökkentik a hallgatóság intelligens rétegének érdeklődését a TV műsorának egésze iránt is, nem beszélve arról, hogy károsan befolyásolják az amerikai televizió tekintélyét a nyugati világban is. Az American Co. vezetője, Thomas W. Moore, felismerve ezt a tényt, a közelmúltban kijelentette: “Állandó - an keressük azt az utat és módot, amellyel megnyerhetjük magunknak az amerikai intelligenciát. Ennek egyik útja: emelni a műsorok minőségét, minél több értékes programot adni, a nap minden szakában.” A magam részéről —szögezte le Rosten -nem bízom abban, hogy a televizió — belátható időn belül — eléri ezt a célt. Ennek magyarázata az, hogy pillanatnyilag nem áll rendelkezésre anynyi élvonalbeli színész-tehetség és annyi jó anyag, arnelylyel fel lehetne tölteni a TV összes hullámhosszainak na pi húsz órán tartó műsorát. Mindez azonban csak idő kérdése. Ahogy a filmnek is hosszú évtizedekre volt szüksége ahhoz, hogy kitermelje a sztárokon kívül a tehetségek egész sorozatát, a TV-nek is szüksége van a “kifutásra”. Az a tény azonban, hogy a műsorok színvonala — kisebb visszaesésektől eltekintve — mégis csak emelkedik, arra enged következtetni, hogy a kitűzött célt mégis csak elérjük. Helyes ha a kritikusok keményen bírálják a televizió műsorát, mert az a javulás r záloga. De nem szabad elfeledkezniük arról, hogy maga a televizió feltétlenül sziik- L séges és rendkívül hasznos 2 intézmény, amely nélkül az - amerikaiak élete ma már szin te elképzelhetetlen lenne. ÓH, AZOK A TERMÉSFELESLEGEK! WASHINGTON. — Évek óta örökösen megismétlik hivatalos és privát körökben a kérdést: Ha az amerikai farmerek túlsókat termelnek s a termésfeleslegelv tárolása milliókat és billiókat emészt fel: miért nem adunk túl ezeken a terhes feleslegeken? Miért nem juttatjuk el a feleslegeket más világrészek számos országában nélkülöző, éhező emberek millióinak? Az amerikai termésfeleslegektől nem könnyű megszabadulni. Sok baráti országnak, például Kanadának és Ausztráliának feleslegei vannak ugyanazokból a mezőgazdasági termékekből, amelyekből nekünk túlsók van. Ezek az országok a búzájukat, stb. pénzért akarják eladni s az export nemzeti jövedelmüknek egy részét biztosítja. Baráti, szövetséges nemzeteket károsítanánk tehát azzal, ha ingyen termésfeleslegeinket ott, ahol ők termékeiket eladni akarják. Ha amerikai ingyen-termékek elárasztanák i világpiacot, ott felfordulást, még katasztrófát is akoznának. Az ajándékozás, például Indiának, uj afrikai nemzeteknek, a magas szállítási költségek miatt költséges is. És annál költségesebb, mert amerikai törvény előírja, hogy a tengerentúlra küldött ingyentermékeknek felét amerikai hajókon kell szállítani — és tudvalevő, hogy az amerikai hajókon a munkabérek magasabbak, mint idegen hajókon. Politikai akadályai is vannak az ajándékozásnak. A kínai kommunistáknak, akik drága pénzért vásárolnak kanadai és ausztráliai búzát, nagyon jól önné pár millió tonna ingyen amerikai búza, de — az ellenség előtt nem alázzák meg magukat, nem kérnek az amerikai “imperialistáktól” ajándékot. Oly szegény népek is akadnak, amelyeknek Ízlésük ellenére lenne egy és más amerikai termék, például a fehér liszt vagy a tejpor. Hogy az éhező népek mégis elfogadják a nagylelkű ajándékot, az ő Ízlésük szerint kikészítik a búzát, a tejport és egyebeket. Freeman földművelésügyi miniszter közlése szerint jelenleg több mint száz ország kap amerikai termésfeleslegeket. Ezeknek az országoknak összlakossága 1300 millió — a föld népének több mint egyharmada. Márciusban Food for Peace (élelem a béke védelmében) jelszóval országos kampány fogja a világot emlékeztetni Amerika nagylelkű ajándékozási akcióra, júniusban pedig World Food Congress (élelmezési világkongresszus) lesz Washingtonban. Ily módon fogjuk hirdetni a világnak, hogy soha az emberiség történetében egyetlen nemzet sem tett annyit világszerte az éhség és nélkülözés leiküzdésére, mint Amerika.Persze nem biiszkélkedés a cél, hanem figyelmeztetés más nemzeteknek, hogy követhetnék az amerikai példát ebben a világ békéjének biztosítása szempontjából oly fontos misszióban. FRISS HÍREK BUDAPESTRŐL Az Asztória száll előtt építik meg az első aluljárót 40 millió, forint költséggel, utána a Nemzeti Színháznál terveznek aluljárót. Az Asztória szomszédságában levő üres telken felépitik a hotel uj szárnyát, összesen 50 szobával. Újévtől kezdve forgalomba kerültek díszes dobozokban a kubai Uppman-szivarok. Dusán aratott a halál ezekben a hetekben Budapesten. A legmegdöbbentőbb hatást a Latabár család tragédiája keltette. A népszerű komikus színész Latabár Árpád néhány héttel ezelőtt váratlanul elhunyt. őt követte leánya, a Magyar Légiforgalom utaskísérő je, aki 23-admagával Páris közelében lezuhant és halálát lelte. Amikor az anyja Budapesten hírét vette a katasztrófának, öngyilkos lett. Együtt temették lányával. Latabár Kálmán, Pest mulattatója, a közkedvelt Latyi-Matyi, amikor hírül vette a tragédiát, idegösszeroppanással szanatóriumóba került. Meghalt 62 éves korában Krúdy Gyula egyetlen fia, ifj Krúdy Gyula. Elhunyt Klopfer néni, Alpár Gitta 90 éves édesanyja. Gyakran láthatók a pesti Dunaparton Praznovszky Iván volt követ és Bethlen András. Az egykori miniszterelnök fia jelenleg egy nyomdában van alkalmazásban. Nemsokára nyugalomba vonul. Beteglistára került Tőkés Anna, a Belgyógyászati Klinikán fekszik; Bródy Bandi, a nagy iró fia, maga is kitűnő iró. A Petőfi színház felújítja Molnár Liliomát, a Szépirodalmi könyvkiadó kiadta Molnár Ferenc “Vasárnapi krónikáit” 600 oldalas kötetben. Huszka Jenő mellszobrát leplezik le Balatonfüreden, ahol a híres operettszerző villája volt. Hartford, Conn.-ban William L. Kearns rendőr melegvizes palackkal és fülvédővel látta el Fritz nevű kutyáját, hogy ilymódon védelmezze az északsarki hideg ellen. SZENTBESZÉD A mai vasárnap neve: Hetvened vasárnap. Régi elnevezési mód. Mit jelent e név ? A nagyböjt jelenleg negyven napig tart. Hamvazószerdával kezdődik. Az őskeresztények nem 40, hanem 70 napig tartották a nagy böjtöt. A számlálást pedig husvéttól kezdték visszafelé, úgy, hogy a hetedik naptizedbe eső vasárnapot nevezték Hetvenedvasárnapnak. Ma a katolikus hivek mindenütt a negyven napos böjtöt tartják, az Ur Jézus negyven napig való böjtölésének emlékére. Ezen nekünk szokatlan elnevezéseknek vallási kötelességeink teljesítése szempontjából jelentősége nincs. Hiszen a húsvéti szentáldozás ideje a legtöbb egyházmegyében hamvazószerdával kezdődik. A szertartásoknak van mélyebb értelme. Figyelmeztetnek Krisztus kínszenvedése ünneplésének közeledésére és a bünbánat szellemét viselik magukon. A miseruha szine: lila. A szentmiséből pedig kimarad az angyali ének: a Glo-Y*1 Cl A farsang ,a vigság ideje, végefelé jár. Fokozottabb munkára, a lélek üdvösségének munkálására serkent az Anyaszentegyház a szőlőmüvesekről szóló példabeszédével. Ahogy akkor Krisztus, ma az Egyház mondja: “Menjetek ti is szőlőmbe ...” Kell ez a gyöngéd atyai figyelmeztetés, mert ha ez hiányzik, sokan ellanyhulnak és sokan lesznek “az elsőkből utolsókká.” De minél gyakrabban halljuk a szentbeszédekben vagy olvassuk a Szentirásban s kezdünk odaadóbb, hűségesebb lelkiéletet, annál inkább tapasztaljuk önmagunkon az Ur Jézus szavainak igazságát: “sokan lesznek az utolsók elsőkké’. “Mit álltok itt egész nap hivalkodva és tétlenkedve? .. . Menjetek ti is szőlőmbe . . .” Az Ur Jézusnak ezen korholó s egyben buzditó szavai és az egész példabeszéd a munka természetfeletti céljára és a lélek üdvösségének a munkálására vonatkoznak. De hát hol van az Ur szőlője? Mindenhol, ahol az ember kötelességét híven teljesiti. Az Ur szőlője az iskola — a gyermekek számára, ahol gyermekmunkát: tanulást kell végezniük és nevelik őket a kötelességteljesitésre; a konyha, ha azzal a gondolattal nézi az asszony a tűzhely tüzét, hogy szivében is igy kell égnie az isteniránti szeretet tüzének; a selyemgyár, a vasgyár, ha oda azzal a gondolattal mennek: dolgozom, mert Isten akarata ,hogy igy tartsam fenn családomat és igy segítsem elfáradó szüléimét; a bánya, de csak akkor, ha azzal a gondolattal tud a bányász leszállni az aknába, tárnába, hogy mis: ott lenn görnyed, verejtékezik, Isten vigyáz rá; az Ur szőlője a szántóföld ,de csak akkor ,ha a farmer, földműves lelkére is legalább annyi gondot fordít, mint a mezejére.