A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-01-11 / 2. szám
4. OLDAL A J6 PÁSZTOR Pfeiffer Zoliáx Az osztrák hivatalos tájékoztató szolgálat december 22-i angoinyelvü bulletinje közölte, hogy a vasfüggöny ausztriai oldalán működő megfigyelők »fcp.Wnf a hndapesti kormány megkezdte az osztrák határsávban felállított fa-őrtornyok kicserélését. Ezek az őrtornyok a szovjet rendőrállam jelképei; innen vigyáznak arra, hogy a népi demokráciák állampolgárai élve vagy épen ne hagyhassák el szülőföldjüket. Nyilván korszerűtlenek is voltak, mert a fatornyok a sztálinista személyi kultusz elmaradt éveire emlékeztettek. Fel kellett tehát frissíteni a vasfüggöny nagy egérfogó fendszerét, mert Kruscsev koexistenciális politikája még a U. N. újonnan beiktatott főtitkára szerint is változást hozott a rab nemzetek életében. január 4-én, a burmai függetlenség évfordulóján tisztelettel jelentettük a főtitkár urnák, hogy már a vasfüggöny peremén is lemérhető a változás: magassabbra ,vas és acél szerkezetűre cserélik át az eddigi fa-őrtornyokat. Az acél-toronyból hatásosabban lehet majd megfigyelni, hogy hol zörrennek meg a magasfeszültségű árammal megtöltött drótsövény akadályok, melyeket ugyancsak frissen cseréltek át Kádárék. Hol robban a Magyarország nyugati határövezetét 'beborító aknamező, hogy az esetleg még magát vonszolni tudó menekült bénán vagy haldokolva se érkezzék Ausztria szabad földjére. Kádárék ezt a kruscsevi korszerűsítést még ugyanabban, a hónapban — 1962 decemberében — kezdték meg, mikor a hó 4-én U Thant főtitkárt hivatalosan meghívták Magyarországra, hogy személyesen győződjék meg, milyen változást eredményezett a magyarság életében az uj Kádár kurzus. Az a szerény kérésünk a főtitkár úrhoz, hogy ne madártávlatból tekintse meg az országot, hanem ott kopogtasson, ahol a szabadságra vágyó magyarokat acél őrtornyokkal, drótsövényekkel, aknamezőkkel, rendőr kutyákkal és gépfegyver tűzzel várják — az osztrák határon. .És akkor megtakaríthat magának égy hiábavaló utat, mert a határ széle is elárulja, hogy milyen a világ Magyarországon. “Magyarország vissza fogja szerezni szabadságát” — mondja Sir Leslie Munro MÉGEGYSZER ZILAHY Szerkesztő uram, olvastam Fenyő Miksának a Zilahy ügyben közzétett védőiratát. Mi sem áll távolabb tőlem, mint hogy Fenyővel vitára keljek. Csínján kell vele bánni, nemcsak bibliai kora miatt, de amiatt is; mert mint a Gyáriparosok Országos Szövtsége tisztségviselője, a GyOSz irodalompártoló alapjából nem Pékár Gyuláéknak szedte le a tejfölt, hanem a “Nyugaf’-nak. De nem megy a fejembe, miért avatkozik be ez az érdemes hazafi és passionátus irodalmár ebbe az első ranguan politikai ügybe. Abban ugyanis megegyezünk, hogy irodalomnak Zilahy verséhez — amely kihívta a vitát —, nincs köze. Még hozzá: Zilahy irodalma nem Fenyő Ízlése, ő, mint a “Nyugat” kritikusa, még Herczeg Ferencet is leteremtettézte, az iskolának a professzorát, amelyben Zilahy, Csathó, Somogyváry, és még jóegynéhányan tanultak toliforgatást. Ez különben kiderül F. M. védőiratából, amelyben könnyed bonhomiával ráolvassa védencére pályafutásának magyar költőhöz nem méltó fordulóit is. Ezek megbeszélésére, a magyar nyilvánosság előtt, kérek helyet Öntől. Kezdjük tehát Fenyőnek azzal a kijelentésével, amely, hisszük, nem lesz példátadó az uj magyar Nemzedékre, hogy védencének szovjet-barátságát hajlandó “módus vivendi”~nek elfogadni, amely a bolsevista világnézlet némely követelményének vállalásával — így szórul-szóra — lehetővé teszi, hogy magyarok maradjunk. E sorok leírásakor Fenő tollát nem az angyalok vezérelték! Lássuk csak, melyek is a bolsevista világnézet követelményei, amelyeket Zilahy vállalt, honszerel• me sugallatára: Ilyen követelmény például arisztokrata delnők helyett Rákosi kirgiz életpárjának, vagy néhai Szakasitsnénak tenni a szépet, vagy lelkendezve köszönteni a “Krisztus-arcu orosz katonát”, vagy Szovjet- Magyar Társaságot szervezni s lapot adni ki a fajtalan viszony ápolására. Zilahy “illúziói” azonban rövidéletüek voltak, — folytatja védőiratát emigráns irodalmunk pátriárkája, és Zilahy menekülni volt kénytelen, anélkül, hogy üldözték volna, mint azt a védő pajzánkodva hozzáfűzi. Hát miért is üldözték volna? Egy sort, Varga Béla, a mgyar nemzetgyűlés volt elnöke, december 27.-én a Magyar Bizottság newyorki központi helyiségében vacsorát adott Sir Leslie Munro tiszteletére. Sir Leslie a mgyar ügy külön képviselője volt az Egyesült Nemzetek Szervezetében 1908-tól 1962-ig. Mégbizatását az E.N.Sz. 1962, decemberében megszüntette és a magyar ügy gondozását U Thant főtitkárra bízta. A va csorán a magyarság több előkelő amerikai barátja és a New Yorkban élő magyarság sok vezető személyisége vett részt, hogy kifejezze köszönetét és háláját Sir Leslienek a mgyar ügy érdekében végzett tevékenységéért. A magyar szabadság bajnoka Avacsora előtt Varga Béla üdvözölte Sir Leslie-t és Lady Munro-t. — Ma este — mondta Varga Béla — együtt vannak itt a New Yorkban élő magyarság vezető személyiségei, val iásra, pártállásra és foglalkozásra való tekintet nélkül. Ez a magyar egység ékesszólóan mutatja, hogy Sir Leslie valóban az egész szabadságszerető magyarság ügyét képviselte, azt a legfőbb magyar érdeket, amely minden tisztességes és szabadságszerető magyart, elválasztó szempontokon felül/ egyesit. — Sir Leslie Munro — Var ga Béla folytatta — rendkívül nehéz körülmények között végezte munkáját. Nem engedték meg neki, hogy Magyarországra utazzon, mert a Kádár rendszer minden igyekezetével arra törekszik, hogy a meztelen igazságot elrejtse a hamis liberalizalálás félrevezető homlokzata mögött. Kényes munkáját komolyan akadályozták azok a nyugati irányzatok is, amelyek arra törekszenek, hogy a Kelettől való elviselhető modus vivendi felé vezető útról az irritáló tényezőket fokozatosan eltávolítsák. Végül az Egyesült Nemzeteken belüli megerősödött az irányzat,nely a világot megrázó magyar tra gédiát hidegháborús ügynek tekinti. Állandóan sikertelenek voltak a világszerve zetnek erőfeszítései, amelyek arra irányultak, hogy a nemzeti önrendelkezési jog alkalmazása terén a kettős mér ték bevezetését megakadályozzák, ami csak nem lehetetlenné tette Sir Leslie Munro feladatát. — Mindezek a nagy nehézségek azonban nem befolyásolhatták Sir Leslie munkáját. Ő az igazság egyenes utján járt. A világszervezet tag jai elé terjesztett jelentései a legtárgyilagosabb fogalmazásban, a leggondosabb körül tekintéssal megvizsgált adatok alapján tárták fel a magyar helyzetet, oly adatoknak az alapján, amelyeket a legmegbízhatóbb forrásokból kapott. Sic Leslie Munrot a magyar függetlenségért foly tatot t fegyvertelen szabadság harc szilből urnává tette az a megrendít hetetlen célja és kiváló diplomáciai szakértelme, amely a magyarországi eseményeket és a szovjet által Magyarországra kényszerűét t kormányzati félrevezető taktikáját az igazság fényében mutatta be. Az élné mitott magyar nép mindig em lékezni fog az ő történelmi küldetésére. Neve be van vésve szivünkbe, mint a magyar szabadság legkiemelkedőbb bajnokának a neve. — Az Egyesült Nemzetek közgyűléséhez nem volt méltó az a deklaráció, amely szerint Sir Leslie Munro “tisztségének a fenntartása nem szükséges”. Nekünk magyaroknak, külföldön és odahaza, nagyobb szükségünk van rá most, mint valaha. Szükségünk van az ő tekintélyére, tapasztaltságára diplomád ai képességeire és államférfim tanácsaira, őszintén reméljük, hogy Sir Leslie lehetőséget és módot fog találni arra, hogy a jöbőben minden hivatali megkötöttségtől men tesen folytassa valamilyen formában Magyarország fel szabadi Lása érdiekében végzett munkáját. — Ezért nem búcsúzunk öntől, Sir Lesbe Munro! Csak azt akarjuk kifejezni, hogy szivünkbe zártuk Önt, mint a szabadságszerető fogoly magyar nemzet igazi nagy barátját és kiváló külföldi szószólóját. Isten áldja a mi szeretett Leslie Munronkat! Varga Béla Lady Munro nak magyar nemzeti szinü sza laggal átkötött rózsacsokrot, Sir Leslienek pedig egy ezüst szivardobozt nyújtott át, mely mek felső lapjára angolul a következő van Írva: “A ma gyár szabadság védelmezőjének, Sir Lesbe Munronak, a magyar ügy külön képviselőjének az ENSZ-ben 1958-tól 1962-ig, az elnémított magyr nemzet köszönetének és hálájának jeléül. Varga Béla, a magyar nemzetgyűlés elnö ke.” Leslie Munro beszéde Varga Béla beszédére Sir Lesbe Munro válaszolt. Beszédében a többi közt a 1 következőket mondta: — Nem tartok igényt elismerésre azért, hogy a magyar nemzet ügyét segítettem. Annak idején csupán 24 órai gon dolkodási idő állt rendelkezésemre, amikor Anglia részéről felkértek, hogy a magyar ügy külön képviseletét vállaljam az Egyesült Nemze * • tek Szövetségében. Döntésem igen alapos megfontolást követelt, mert mindenekelőtt azzal kellett tisztába jön nőm, hogy el ér hetekbe valami eredményt. Illetékes tényezőktől bátorítást kaptam. Később, amikor a sikertelenségek következtek könnyű lehetett volna elhagyni a helyemet, mégis úgy határoztam, hogy tisztségemet nem adom fel és bármilyen kockázat árán is kitartok a magyar ügy szolgálatában. Az Egyesült Nemzetek Közgyü : lésének hatáskörébe tartozott • megbízatásom megszüntetés ; se és a mgyar ügy gondozásának U‘ Thant főtitkárra bízása. ’ Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének hatáskörébe ■ tartozott megbízatásomat, ; megszüntették és a magyar L ügy gondozását U‘ Thant főtitkárra bízták. Miután egy nagyahtalom igy határozott, az ENSZ, többsége szent e’ sitette határozatát. De nem 5 tetszik nekem az a mód, aho: gyan megbízatásom megszün. tetését elhatározták. Nem tét - szik, nem a főtitkár iránti tiszteletlenségből, aki a béké’ nek embere és az emberi jogok ügyének hive, de felülmúlja képzelő erőmet annak megértése, hogy a világ je lenlegi helyzetében miért kel lett Kruscsevnek tálcán átnyújtani a magyar ügy külön képvisletének megszünte- 1 tését. Kruscsev első amerikai látogatásakor kijelentette a magyar kérdés mint döglött egy szót ide, amit a Nemzeti sikeres szerzője a bitorlók ellen papírra vetett! Aki első osztályon menekült, útlevéllel, Pesten “Pullman menekültének nevezik... Zilahynak — azt hisszük, ezt Fenyő is magáévá teszi — politikai vonala úgy reszket, mint a békacomb viviszekció alkalmából. A magyar olvasó elnézte, de el nem felejtette, hogy az akkor Amerikáért rajongó Zilahy 1936-37-ben megkísérelte, hogy a magyar írókat a nácizmus előőrsének, Gömbös Gyulának a karámjába terelje . . . Magyar Írónak mi hiányzik Amerikában? A hazai levegő ize, édes anyanyelvűnk muzsikája, történelmünk szent emlékei, bizonyára. Illyés Gyula is a legázolt hazában irta a legszebb magyar versek egyikét: ódáját a Szabadsághoz. De mélyen kiábrándító, hogy költőnk new yorki házában Féja Gézáért eped, a halott-gyalázáóért, aki ujjongva fogadta Stefan Zweig megrendítő öngyilkosságának hírét, kajánkodva ,hogy majd követik példáját a “többi sehonnaiak”. Vájjon ki szerkesztette a hírhedt Féjacikk idején a “Magyarország”-ot? Sivár az újvilág Zilahynak, — önvallomása szerin, — mert nem látja oldalán Kodolányi Jánost, a pogrom-drámák szerzőjét. Nem az a baj, amit Fenyő is védence fejére olvas, hogy annak e vitát idéző verse: gyenge, bosszantó és megütközést kelt. Irt ennél rosszabbat is, hogy csak a Zsófia főhercegnőhöz költött hódolatát említsük. A baj az, hogy e szabadföldön írott szabad versét mintha inkább a magyarországi kommunistáknak, mint magyaroknak irta volna ... és ez úgy hat a figyelmes olvasóra, mint halk kopogtatás a vasfügkönyön. Valamit vinne a viz? Zilahy ne tudná, hogy mi esett költőtársával, Horváth Bélával? Addig üzengetett, amig visszakönyörögte magát —- kommunistának. És máig nem akad magyar, aki kezet fogna vele. Bertalan Jenő, Long Beach, Calif. patkány akadt meg a torkán. Az ENSZ mostani határozata hozzájárult ahhoz, hogy Kruscsev kitisztítsa a torkát. Nem lehet megérteni azt, hogy a szándékos kubai csalás után miért kellett őt ilyen módon megajándékozni. A magyarok legyenek egységesek — Megbízatásomét nem tekintem bukásnak és nem tekintem eredménytelennek. Je lentéssim nélkül súlyosabb esetek következhettek volna be. A történtek ellenére sem esem kétségbe. Egyetlen zsarnokság sem tart örökké. Ha valamit megtanultam Európában, az az volt, hogy ha a szabadság fénye valahol kialszik, az mindig azoknak a hibája, akik megengedik, azt hogy kialudjon. Magyarország vissza fogja a szabadságát szerezni. Amikor visszaszerezte ne engedje, hogy valaha is újra elveszszen. — Az igazdság mindig érvényesül, ha nem érvényesül az. a mi hibánk, nem az igazságé. A magyarok alkossanak egységet országuk igaz ügyének szolgálatában. — Nem válók meg a magyar ügytől. Mint a jogászok nemzetközi szervezetének a főtitkára, ami egy nem lebecsülhető testület, szintén, módot fogok találni, hogy szolgáljam a magyar ügyet, amely az egész emberiségé. Sohasem fogom elfelejteni az. ágyét Magyarországnak! “A magyarság igaz ügye” nincse elveszve” Sir Leslie Munro után,John Richardson, a FEC elnöke szó lalt fel. Többi közt a következőket mondta: — Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a civilizációnak történ etében fontosabb esemény, mint az atombomba feltalálása, mint a marxizmus-leninizmus és sok más ami az emberiség sorsát befolyásolta. A magya forradalom, ismét megmutatta, hogy a szabadságszerető emberek törekvései sokkal fontosabbak, mint egyes politikusoknak döntései, nert a Gondviselés a szabadságszerető emberek hősies cselekedetei által szól bele a történet folyásába. A magyar ügy nehéz. De minden háború nehéz, sikerek és vereségek váltják egymást. A magyarság igaz ügye nincs elveszve. Visszaesések ellenére előrehalad. Előrehaladásának meggyorsításához, arra van szüksége, hogy az emberiség igazi kérdéseit komolyan felismerjék és a világ sorsának intézői ne induljanak félrevezető látszatok után. A kommunista rend szer nemcsak gonosz, korrupt és istentelen, hanem divatjamúlt is. Nem kétséges, hogy valamiképpen össze fog omlani, feltéve, hogy nem néniül el azok szava, akik a tényeket ismerik és hogy a nyugati világ államférfiai hal látni fogják hangjukat. A vacsorán a többi közt . a következők vettek részt: John Hughes, az Egyesült Államok volt NATO nagykövete és felesége, John Richardson, a Free Europe Com mittee elnöke, Mr. David Mar tin szenátusi tanácsos, Barnard Yarrow, a FEC senior ailelnök és felesége, Albert D. Kapell, a FEC directora, Max Beer, a Neue Zürcher Zeitung amerikai szerkesztője, Father Daniel L. Flaterty, az “America” folyóiratnak a szerkesztője, William Jordan, az ENSZ főtisztviselője, Brutus Coste, a Fogoly Népek Közgyűlésének főtitkára, Christopher Emmet, a Fogoly Népek Amerikai Baráti egyesületének elnöke, A- csay László volt képviselő, Antal Ödön, a magyar zsidók szövetségének volt alelnöke, Bessenyei Ferenc,vállalati alelnök, Barankovics I- ván, a Demokrata Néppárt volt vezetője, Bodnár Gábor, a Magyar Cserkészszövetség amerikai elnöke, Chorin Ferenc, volt magyar felsőházi tag, Csordás Gábor református lelkipásztor, Dómján József, festőművész, Eckhard Tibor, Magyarország volt népiszövetségi főmegbizottja, Ealussy C. Lajos, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, Fábián Béla volt képviselő, Heinrich Antal, hajózási vállalati alelnök, Halász Lajos, ENSZ-tudósitó, Hevesi Jenő egyetemi tanár, az Amerikai Zsidó Bizottság főtisztviselője, Hajdú Német Lajos volt képviselő, H o r á n y i Tibor volt képviselő Juhász Vilmos egyetemi tanár, Kovács Imre, A Nemzeti Parasztpárt volt főtitkára, Kállay Miklós, volt miniszterelnök, Kovács Árpád egyetemi tanár, Kornitzer Béla hirlapiró,Kiss Sándor, a Magyar Paraszt- Szövetség volt igazgatója, Ke il Arthur gyáros, Márk Béla, az Amerikai MagyarSzövetség igazgatósági tagja, Majthenyi László, a Széchenyi Sző vétség főtitkára, Medvey István, volt képviselő és szakszervezeti vezető, Neumann Ede az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöke, Pfeiffer Zoltán, a Magyar Függetlenségi Párt volt elnöke, Páthy László vállalati alelnök, Révay István volt felsőházi tag, Reiss Frigyes egyetemi tanár, Saly Dezső az Uj Nem zedék és a Holnap volt főszerkesztője, Szoó József a newyorki Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának el nőké, Szeredás Jenő, a Szabadságharcos (Nemzetőr) Vi lágszövetség társelnöke, Szapáry Antal, a Magyar Sportszövetség elnöke, Takács József, az Amerikai Magyar Diákszövetség elnöke, Telegdy titkár, Varga Andor jezsuita provinicális, Vajda Pál tudósító és mások, mintegy százan. BARTÓK ÚJBÓL AKTIV Bartók László v. követet, a magyar emigráció ülügyért, a karácsonyi ünnepek alkalmával a világ minden részéből üdvözölték barátai és hívei. Bartók novemberben New Yorkiban igen suplyos műtéten esett át, —a harmadikon 10 hónapon belül. Szerencsére jó orvosai és feleségének önfeláldozó ápolása talpraállították, úgyhogy az ünnepeket washingtoni lakásán tölthette. Egészségi állapota még mindig pihenést követel, de Bartók lábbadozva is kiveszi a részét a magyar ügy diplomáciai szolgálatából. h FŐTITKÁR ŰR FIGYELMÉBE írta: PFEIFFER ZOLTÁN
