A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-06-07 / 23. szám
8. oldal: RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Pünkösd után 1. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté, 28, 18—20 Azon időben hozzájuk menvén Jézus, szóla nekik, mondván: Minden hatalom nekem adatott mennyben és földön. Elmenvén tehát, tanítsátok minden népet, megkeresztelvén őket az Atya és Fiú és Szent Lélek nevében, tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek. És ime én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig. SZENTBESZÉD Senacherib sokáig ostromolta Jeruzsálem városát, de egyszerre csak kiütött a pestis a hadseregben és abba kellett hagynia az ostromot. A szorongatott zsidó nép fellélegzett, az Ur segítő kezét látta benne és diadalmasan énekelték a zsoltárt: Nagy az Ur Isten és mindenekfelett dicséretre méltó az Ő szent városában az Ő szent hegyén. A zsidó nép észrevette a jó Isten végtelen nagyságát; mi keresztények az újszövetség szent hitében kibővítettük ismereteinket a felséges Úristentől. Addig is tudta a gondolkozó ember, hogy az Isten mindenható, mindenttudó, igaz, irgalmas a legfelsőbb fokban, de a Szentháromság megismeréséhez csak Krisztus által jutottunk. Krisztus keresztségénél a Szentlélek galamb képében száll reá és az égből szózat hallatszik: Ez az én szerelmes Fiam, kiben nekem kedvem telik, őt hallgassátok. A földet elhagyni készülő Jézus ily parancsot ad tanítványainak: Menjetek az egész világra, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szentiéleknek nevében. Nyilvánvaló tehát a Szentháromság tanának krisztusi eredete. Mégis azt kell mondanunk, hogy hiábavaló volna nekünk ez az ismeret, ha nem tudnánk szent hitünk tanításából azt, hogy a háromszemélyü Isten hármas működésével osztogatja megmérhetetlen kegyelmét lelkűnknek. Az Atya végtelen jósága által nyertük az életet, mely ha nehéz is és az áteredő bűn következményeként keresztekkel tarkítva, mégis öntudatos s értelmes időtartamot jelent, melynek rövid lejárata után az örökélet soha meg nem szűnő örömeire lehet kilátásunk, ha kiérdemeljük. A Fiuisten áldozatos élete s kereszthalála_ megtörte a bűn uralmát és visszaadta istengyermeki méltóságunkat. A Szentlélek felöltözteti lelkünket a kegyelem ündöklő ruhájába, mely az Isten gyermekeinek gárila-öltönye. Mennyi okunk van tehát a hálára, ha mindezeket meggondoljuk és látjuk, mint szeretett bennünket az Isten. Milyen legyen a mi viselkedésünk a Szentháromság titkával szemben? Mi hisszük és tudjuk, hogy ez krisztusi igazság és ha nem is értjük meg, mert ahhoz gyönge a mi értelmünk, mégis gyermeki szeretettel hódolunk meg előtte s szivünk háláját összekapcsoljuk az angyalok és szentek imájával és velük együtt zengjük az égi himnuszt: Szent, szent, szent a seregek Ura Istene, telve az ég és föld az Ő dicsőségével. KÖR A1MU SZÁLLODA Luzern svájci város mellett emelkedik Európa legszebb hegye, a 2131 méter magas Pilatus. Csúcsának tövében állt 1960-ig a 100 éves Bellevue szálló, akkor leégett. A svájci biztosítási jog szerint a szálló tulajdonosai kötelesek két éven belül ugyanakkora uj épületet emelni, ellenkező esetben nem téritik meg a kárt. Az uj szálloda fő vonalaiban már elkészült. A 34 méter átmérőjű körépitmény a svájci Alpok legeredetibb hoteljeinek egyike lesz. A külső burkolat beton, amely jól illik a környező mészkőhöz. Nagy széles tetőterasza a látogatók százait fogadhatja he. A szálloda a hegy egyik oldaláról drótkötélpályán, a másikról fogaskerekű vasúton közelíthető meg. Az állomásoktól földalatti utak vezetnek a szállóhoz, igy a turistákat nem veszélyeztetik a gyakori viharok, amelyek néha 200 kilométeres sebességgel tombolnak a csúcs körül. Az épületek kerek alaprajza is ezzel függ össze: igy ugyanis kevésbé van kitéve az erős szél nyomásának, mintha négyszögletes volna. Tűzhányó Indonésiában Jakarta — A 12,057 láb ma gas Semeru hegység tűzhányója kitört és a környéket láva és hamu borította el. A láva már Lumadjang városát és a- malangi repölőbázist ei fenyegeti. A pápa az asztronautákért V ATIKÁN VÁROS — A pápa legutóbb ezt mondotta: “Imáimba belefoglalom az űrrepülések hőseit és kívánom, hogy útjaik sikeresen járjanak a testvériség és a civilizáció üdvére. A Jó PÁSZTOR Erről a pálmákkal övezett szép vidékről indult el Gordon Cooper Atlasz-rakétája, amelynek capszulájában az asztronauta 22-s er kerülte meg a Földet. Cooper űrrepülése a holdutazás előjátéka volt... viszonyok mi^tt néhány héttel vagy hónappal elhalasztják. És halaszthatja az indulást — a bürokrácia is. Egy Cape Canaveral-i főtisztviselő ezzel kapcsolatban ezt mondotta: “Ha összegyűjtenék azt a papirtömeget, amit például a most befejezett Mercury program végrehajtása során kaptunk, azon bárki egyedül is, minden rakéta nélkül felmászhatna a Holdba.” A tisztviselőnek igaza van. Mert a Mercury program egy évvel a kitűzött határidő után indult el útjára és végrehajtása 600 millió dollárba került, kétszer annyiba, mint amennyire a költségeket “legrealistább” számítások alapján becsülték. A Gemini program, amely az utolsó lépés a Holdrepülést előkészítő Apolló program előtt, szintén kétszer annyi összeget emésztett fel, mint amennyire tervezték, s ugyancsak egy évvel a meghatározott idő után lendült mozgásba. A halasztások oka: különböző, menetközben jelentkező technikai nehézsé - gek, és az időnkénti pénzhiány. Becslések szerint a Holduta zási program előre láthatóan '20 billió dollárba kerül majd. A kritikusok ezzel kapcsolatban megjegyezték: ez az összeg tízszer akkora, mint amennyit a második világháború alatt az első atombombák megalkotására fordítottak. A kongresszus túlságosan magasnak találja az űrprogramok végrehajtására fordított összegeket é3 azt állítja, hogy ezen a téren nagyarányú pazarlások történtek. Az Egyesült Államok az Űrrepülésen kívül igen sok időjáráskutató, megfigyelő mübolygót lőtt ki a világűrbe. Eddig 57 U.S. mübolygó szolgálta a tudomány érdekeit, szemben a szovjet által az űrbe küldött 11 mübolygóval. A világot most elsősorban az érdekli: ki nyeri meg a Hold meghódításáért folyó versenyt, azaz menlyik nemzet asztronautái lépnek e bolygó felületére? A dolgok jelenlegi állásában minden remény megvan arra, hogy a célba ezúttal is az Egyesült Államok fut be . . . Clifton, N. J.-ben tűz pusztított a Szent Fülöp templomban! A templom, — amelynek építője kilenc évvel ezelőtt dijat nyert müvéért — a tűzben majdnem teljesen megsemmisü’t. A NYUGODT NAP £VE A Föld történetének eddigi legnagyobb szabású tudományos vizsgálatsorozata, az 1957 julius — 1958 december között lebonyolított nemzetközi geofizikai év mintájára a világ tudósai újabb összpontosított támadást készítenek elő a természet titkai ellen: 1964-1965-ben megrendezik a nyugodt nap nemzetközi évét. A számítások szerint 1964-re a naptevékenység a 11 éves ciklus keretében a minimumra csökken; a legkisebb-naptevékenység idején a Nap és a Föld közötti összefüggésekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok jól kiegészítik majd azokat az észleléseket, amelyekre 1957-ben-1958-ban a 200 éve feljegyzett legnagyobb naptevékenység idején tettünk szert. A két évig tartó és a Föld egészére kiterjedő vizsgálatsorozatban hatvan nemzet tudományos kutatói vesznek majd részt; a vezető szerep természetesen most is a Szovjetunió és az Egyesült Államok tudományos intézményeié lesz. Mint a napfizikusok legutóbbi római konferenciáján bejelentették, az Egyesült Államok 300-500 millió dolláros költségkeretet irányoz elő a nyugodt nap nemzetközi éve vizsgálataira. A tervek szerint a két év alatt 70 mesterséges holdat és mübolygót, továbbá 700 magaslégkör-kutató rakétát bocsátanak majd fel az amerikai ürhajózás.i szervek Ezenkívül mintegy háromezer léggömböt és ezer kisebb meteorológiai rakétát indítanak majd útjára a légkör titkainak kifürkészésére A Szovjetunió részletes terveit csak a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség nyári kongresszusán hozzák majd nyilvánosságra, de a tudományos szakértők tudni vélik, hogy a szovjet program sem lesz kisebb, mint az amerikai. Nagy fontosságú, hogy a meteorológiai és a földmágneses teret kutató mesterséges holdak közös programja tekintetében részletes tudományos egyezmény született a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A nyugodt nap nemzetközi éve átgondolt programot irányoz elő a Föld körüli térség átkutatásála. Egyebek között vizsgálják majd a Föld mágneses erővonalait, az ionoszféra ( a Föld légkőrén-tuli övezet) szerkezetét és fizikáját, a sarki fény jelenségeit, keresik a napfolttevékenység előrejelzésének lehetőségeit, tanulmányozzák a bolygók rádiósugárzását a sarkok meteorológiáját és fizikáját, a Föld magnetoszféráját, stb. Minden jel arra vall, hogy a nagyszabású tudományos összefogás eredményeként a Nap és a Föld újabb titkairól hűl majd le a fátyol, s még jobban sikerül megismernünk az égitestet, amelyen élünk. L. Gordon Cooper asztronauta teljesítménye — amely közel volt a tökéletességhez — több volt egyszerű űrkutatásnál. Ez a teljesítmény nagy lépéssel vitte közelebb a holdutazás ügyét, s igy egyre indokoltabb az a kérdés, amely mostanában sokszor merül fel: mikor kerül sor erre az útra? Erre még néhány évig várnunk kell. De tétségtelen, hogy Cooper huszonkétszeres földkörüli uta újabb lökést adott a világsörténelem legnagyobb tervének végrehajtásához. Május 15.-én és 16.-án a ha todik amerikai űrrepülő L. Cordon Cooper, 34 órán és 20 és fél másodpercen át keringett bolygónk körül és biztonságosán megérkezett a földre. Ez & repülés rendkívül fontos volt az Egyesült Ál amok számára. Mi következik ezután? A következő évben a Gemini program keretében két űrhajós az eddiginél jóval hoszszabb ideig utazik az űrben. Ezután kerül sor az Apolló program végrehajtására, ímelynek során három ember indul el a Hold felé, előreláthatólag öt év múlva, 1988- ban. A következő tervek — tmint látható — sokkal nagyobbak, mint amelyek az edligi űrutazások alatt megvalósultak, beleértve Cooper 34 órás útját is. De Cooper marathoni útja nyitotta meg az ajtót, a további tervek végrehajtása előtt. A 36 éves Air Force őrnagy majdnem megháromszorozta az Egyesült Államok eddigi ürtapasztalatait és az információknak valóságos kincsestárát gyűjtötte öszsze. A Cape Canavera, Fla-i kilövéstől a Csendes óceánban történt landolásig, Coope a rábízott feladatot majdnem tökéletesen hajtotta végre. Néhány adat Cooper teljesítményeiből : Hatszázezer mérföldet utazott az űrben, több mint száz ország és sziget felett repült el, közben hatszor haladt el kommunista Kina fölött. Televízióval és filmfelvevőgéppel felfegyverezve, Cooper őrnagy lefényképez te a felhőalakulatokat, a csillagokat, az időjárás különböző jelenségeit. A képek egy részét TV leadok segítségével azonnal közvetittette a földre. Bebizonyította, hogy egy ürpilota képes másfél napig minden különösebb nehézség nélkül “dolgozni” egy rakéta capsulájában és biztonságosan vissza tud kerülni a földre. Mindaz amit Cooper véghezvitt, a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt le; mindenki láthatta és halhatta az indulást és az érkezést; az ut egyes részleteiről úgyszólván semmit °cm titkoltak el. Mindez élesen ellentétben állt azzal a titkolózással és homállyal, amely a szovjet asztronauták útját borította. Az űrutazás másik célja az volt, hogy megállapítsák: vájjon tud-e egy pilóta teljes egészségben dolgozni a súlytalanság állapotában is Az őrnagyot indulása előtt a lehető legalaposabb orvosi vizsgálatnak vetették alá. Ugyanilyen vizsgálaton ment át megérkezése után is. És a vizsgálat végső megállapítása ez volt: Cooper teljesen egészséges, “állapota nagyonnagyon jó” De az “ürorvosok” továbbra is tanulmányozzák elemzik megállapításaikat, mert ezek az egészségügyi adatok rendkívül fontosak az Egyesült Államok következő Űrrepülése szempontjából Cooper sikeres útja után az Egyesült Államok — ezen a téren is — vitathatatlan fölénybe került a Szovjetunióval szemben. Csupán egyes pontokon tartja meg előnyét a szovjet, ha igazak az ellenőrizhetetlen adatok. A szovjet Űrrepülők eddig négy Űrrepülést hajtottak végre, időtartam tekintetében hoszszabbakat, mint az Egyesült Államok asztronautái. Két szovjet cosmonauta — például — a múlt év augusztusában — állítólag — 48 illetve 64 órát töltött az űrben. A két pilóta két capsulában egy mástól körülbelül négy mérföld távolságra repült. A szov jet szerint négy ürpilotájuk összesen 191 óra és 55 percet töltött az űrben. Az Egyesült Államok hat asztronautát küldött az űrbe. Közülük négyen 3-22 órán keresztül keringtek a Föld körül. Az amerikaiak több utazást hajtottak végre, az oroszok több időt töltöttek az űrben. Ez utóbbi azonban nem ellenőrizhető, mert a szov jet csak utólag adott ki jelentést a szovjet cosmonauták teljesítményéről. Az Egyesült Államokban a tervek szerint— még ebben az évtizedben kilövik az első holdrakétát, amely három em bért visz “testvérbolygónkra”. A hírek szerint erre az utazásra 1968-ban kerül sr.E- redetileg ennél jóval távolabbi időpontot tűztek ki; most azonban ezt a dátumot közölték hivatalosan. Természetesen szó lehet arról, hogy az utazást esetleg, technikai vagy a kedvezőtlen időjárási L. Gordon Cooper, Jr. asztronauta, aki 22-szer repülte körül a földet az Atlasz-rakéta capsulájában.
