A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-01-18 / 3. szám

RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS 1 ■ _____________________________ -- ^—- ■■■ Vizkereszt után 2. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 2, 1—11 Azon időben harmadnapon menyegző lön a ga­­iilei Kánában és ott vala Jézus anyja. Meg volt pedig hiva Jézus is tanítványaival együtt a menyegzőre. És fogytán lévén a bor, mondá Jézus anyja neki: Nincs boruk .\ . . Feleié neki Jézus: Mi közöm ne­kem és neked, ó asszony? Még nem jött el az én órám. Mondá az ő anyja a szolgának. Amit nektek mond, cselekedjétek. Vala pedig ott hat kőveder el­helyezve a zsidók tisztulására, egyenkint két vagy három korsó tartalmú. Mondá nekik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És színig tölték azokat. És mondá nekik Jézus ismét: Merítsetek most s vigyé­tek a násznagynak. És elvivék. Amint pedig megiz­­lelte a násznagy a borrá vált vizet és nem tudta, hogy honnét való az, de tudták a szolgák, akik a vizet me­rítették vala, előhivá a násznagy a vőlegényt s mon­dá neki: Minden ember először a jó bort adja és mi­után megittasodtak, akkor az alábbvalót, te pedig mindeddig tartogattad a jó bort . . ..Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában és nyilvá­nosságra hozá dicsőségét, és hívének őbenne tanítvá­ny ai. SZENTBESZÉD Krisztus Urunkat egy alkalommal a kánai me­nyegzőn találjuk édesanyjával és tanítványaival együtt. Ez volt Krisztus Urunknak első nyilvános fellépése a világ előtt. Egy menyegzőn jelenik meg először, megjelenik pedig édesanyja és tanítványai társaságában, tehát ünnepélyesen, hogy nyomatéko­san és félreismerhetetlenül jelezze, hogy a földön a legszentebb intézmény és a legszebb kötelék a házas­ság, de éppen azért az szorul legjobban és leginkább az Isten kegyelmére és malasztjára. Nem tudjuk, hogy ki volt az a boldog pár, akik­nek a házasságát maga Krisztus áldotta meg, de hát nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Krisztus a házas­ságot valóban megáldotta és első csodájával kitün­tette. Ez reánk nézve a kánai menyegző nagy tanul­sága, ez az első krisztusi csoda nagy bizonyságtétele. A házasság isteni intézmény és a házasságot ! krisztus megáldotta . . . Manapság a házasság intéz­ménye körül bizonyos bűnös könnyelműség, káros felfogás kapott lábra és terjedt el az emberek kö­zött. Azt kezdték már terjeszthetni, hogy a házasság i sak holmi emberi szerződés és azért azt nem is kell okvetlenül a templomban megkötni, elég az úgyneve­zett “polgári*’ házasság, sőt mi több, az még jobb is, mert hát abból könnyebb kibújni. Az ám, de hát amint a fegyelmen is csak kis rést kell ütni, azután magától is könnyen lazul az tovább, éppen igy az emberek sem állottak meg a polgári há­zasságnál, hanem következett az elválások sora, kö­vetkezett az úgynevezett “próbaházasság”, a szabad szerelem hangoztatása. A huszadik század társadalma azzal, hogy a há­zasságtól, mint isteni intézménytől elfordult, és ar­ról letörölte a szentségi jelleget, alapjában megingat­ta a családot. A Vizkereszt utáni második vasárnapon tartotta az Egyház Jézus szentséges nevének ünnepét és Jé­zus éppen ezen a vasárnapon áldotta meg a házas­ságot. Jegyezzük meg: Krisztus Urunk Egyháza ez­zel arra tanit, hogy az a házasság számíthat manap­ság is Jézus áldására, amely házasságot Jézus szent nevében, vagyis Jézus tanítása és akarata szerint kötnek meg. Mert Jézus nevén kivül nincs üdvösség sem a földön, sem az Égben. Adja Isten, hogy minden házasságot Isten nevében kössenek meg. Az uj magyar szertartáskönyv A magyar katolikus egyház püspöki kara uj egységes szertartáskönyv bevezetését hirdette ki. A Vigilia katoli­kus folyóiratban Radó Poli­­kárp, a hittudományi akadé­mia liturgia professzora most beszámolt az uj szertartás­könyv fontosabb reformjai­ról. Mind a keresztelési, mind a temetési szertartás hosz­­szabb és ünnepélyesebb lett. Az utolsó kenet szertartásá­nál az evangéliumi szöveg, az ahhoz tartozó ima és az apos­toli, ill. pápai áldás szövege magyarul mondható. A leglé­nyegesebb /áltozás az, hogy a házassági liturgia teljes egészében magyarul és fenn­hangon végzendő. A szertar­tás alatt orgonajáték, vagy másféle zene és ének is tilos, csak a 127. zsoltárt énekelhe­ti a kar, vagy a nép. A teme­tési szöveg is szinte teljes egészében megváltozott — amennyiben a szöveg túlnyo­mó része magyarul mondha­tó. URÁNIUM KÜLFÖLDNEK WASHINGTON. — Az In­ternational Atomic Energy ügynökség közli: Amerika 50 ezer dollár értékű urániumot ad a Kongónak és Pakistan­­nak — kutatási célokra. VONAT-TEHERAUTÓ RECIFE, Brazília. — Egy teherautó befutott egy gyor­san robogó vonatba. Tizenhat személy meghalt, húszán megsebesülték. Nincs háborús veszély, de igazi béke sincs A háborús veszély, amely I az elmúlt évben annyi aggo­dalmat okozott világszerte — sztinőben van. A kongói had­műveletek befejezéshez köze­lednek, — ezenkívül csak Dél Vietnamban ropognak időn - ként a fegyverek. E pillanat­ban semmi jel nem mutat ar­ra, hogy valahol nagy óbba rá­­nyu, komolyabb háború bon­takozzék ki. A háborús veszély csúcs­pontját múlt év októberében oen érte el, amikor a Kubá­ba szállított szovjet rakéták komolyan fenyegették az E- gyesült Államok biztonságát. Múlt év novemberében a támadó rakétákat visszaszál­lították, s azokat követték a nehéz-bombázók is. A világ; fellélegzett. A nyugalmat — rövid ideig — az indiai-kínai határvidéken bekövetkezett: események zavarták meg. Az 1962-es év végén a földön, aránylagos béke uralkodott. Olyan béke, amelyben a Föld lakóinak harminc év óta nem, volt részük. Az algériai há­ború befejeződött, a volt fran cia gyarmat visszanyerte a függetlenségét. A fegyver­szüneti szerződés végetve­­tett a laosi háborúnak is. Mindez azonban nem jelen­ti azt,hogy a világ népei most már az “arany-béke” illúzió­jában ringathatják magukat. Béke van, de csak a felüle­ten. Mert a mélyben tovább­ra is dolgoznak az erők, ame­lyek kirobbanthatnak egy helyi háborút — amely a kö­rülmények szerencsétlen ta­lálkozása folytán — esetleg egy harmadik, minden eddi­ginél pusztitóbb világháboru­­nan robbanhat ki. íme néhány jel, amely alá­támasztja a fenti megállapi­­tást: A fegyvergyártás teljes erővel tovább folyik, s to­vább folynak a fegyverszál­lítások is Egymásután ké­szülnek a hatalmas újabb ra­kéták, nukleáris bombák,me­lyek hovatovább átveszik a hagyományos fegyverek he lyét A leszerelési tárgyalá­sok zsákutcába jutottak és semmi kilátás sincs arra,hogy azokban kedvezőbb fordulat álljon be Az elmúlt év végén a szovjet változatlanul to­vább folytatta nukleáris kí­sérleteit. A kubai kérdés sem oldó­dott meg százszázalékosan. Mert igaz ugyan, hogy a szi­get szovjet-rakétabázis jelle­ge a blokád óta megszűnt, de Castro “birodalma” ma is szovjet operációs bázis: Ku­bában ma is sok szovjet ka­tona van, s Castro egyik leg­főbb tevékenysége abban áll hogy a nyugati félteke or­szágaiba becsempéssze a kom munisfa mákonyt és azokban felforgató tevékenységet fejt sen ki. BERLIN Kruscsev felhívta Adenauer figyelmét arra, hogy a ber­lini kérdés és a német prob­léma békés rendezése rendkí­vül nagy fontosságú lenne. Korábbi álláspontját azonban nem változtatta meg, viszont nem is robbantott ki újabb válságot. A csend azonban, nem altatja el sem a nyugat­német kormány, sem a nyu­gati világ éberségét: tovább­ra is a legnagyobb figyelem­mel kisérik a szovjet minden sakkhuzását. A nyugati szakértők ezzel kapcsolatban rámutattak ar­ra, hog-y a szovjet diktátort ezekben az időkben nagy­mértékben elfoglalják a ke­leteurópai gazdasági zavarok és az az ideológiai harc, mely­be kommunista Kínával bo­nyolódott. Nem beszélve sa­ját problémáiról, amelyekről több ízben is beszámoltunk. A szakértők szerint Krus­csev végre megértette,hogy semmiféle fenyegetéssel nem bírhatja rá a nyugatiakat ar­ra, hogy feladják Berlint és kubai tapasztalatok után erő sen haboznak atekintetben, vájjon érdemes lenne-e Ber­linért megkockáztatni a har­madik világháború kitörését? Az. egyetlen jelentőség teljes háború Délvetnam­ban folyik; ebben a háború­ban legalább tízezer ameri­kai vesz részt, főleg specia­listák. Becslések szerint ez a háború az Egyesült Álla­moknak napi egymillió dollár jába kerül. 1962-ben 40 ame­rikai polgár vesztette életét a guerilla harcokban. 1963- ban — a—jglek szerint — a U.S. még több embert és még több pénzt lesz kényte­len áldozni Délvietnamban. A Dálvietnammal hatá­ros Laosban és Cambodiában — noha ezekben az országok­ban pillanaynyilag csend van — nem mult el háborús ve­szély. A fegyverszüneti szer­ződés értelmében a U.S. ezek­ből az országokból visszavon­ta csapatait, a kommunisták azonban nem nyugszanak: az ügynökeik és propagandaistá­ik továbbra is felforgató te­vékenységet fejtenek ki és céljuk az, hogy polgárhábo­rúba sodorják a két államot. Ugyankkor Cambodia több­­izben is panaszt emelt amiatt, hogy délvietnamiak soroza­tos határsértéseket követtek el, s azzal fenyegetőztek,hogy kommunista Kínától kérnek támogatást. Nem lehetet­len, hogy Délvietnám és Cam­bodia között komolyabb inci­densek keletkeznek. A formozai szoros 1958 óta aránylag csendes, de a két ellenfél továbbra is “dolgo­zik” . Nemzeti Kina, ügy­nökeinek légióit küldi ki a kí­nai szárazföldre, hogy to­­vábbszitsa az ott uralkodó elégedetlenséget mig a kom munisták változatlanul azon dolgoznak, hogy “felszámol­ják” a szigetet. Az északbornaóii lázadást! az angolok leverték ugyan, de teljes nyugalomról nem lehet beszélni. Indonézia továbbra is szítja a tüzet az angolok ellen, s nem lehet tudni, hogy a hamu alatt izzó parázs mi­tor lobban lángra újra. Indiában sem lehet béké­ről beszélni, noha a fegyve­rek átmenetileg elhallgattak. Kína változatlanul magának követel olyan területeket, me lyek Indiához tartoznak, s amelyeket India nem hajlan­dó átengedni a kommunisták­nak. Indiát komoly mérték­nem támogatja az Egyesült Államok és Anglia. A nyu­gati hatalmak egyidejűleg oly kisA'leflet is tesznek, hogy rendezzék azokat a vitás kér­déseket is, amelyek India és Pakisztán között állanak fenn; az ilyenirányú remé­nyek azonban megfogyatkoz­tak, amikor a múlt év végén Pakistán kommunista Kíná­val kötött egyezményt hatá­raik biztosítása ügyében.Szak értők szerint Kina négy hó­nap múlva újra kezdi hadmű­veleteit, mert célja az,hogy Ázsiában egyeduralomra te­gyen szert s ezzel fölébe ke­rekedjék a szovjetnek. Csök­kent a feszültség Yemenben ahol Saudi Arabia és Jordán támogatása ellenére is a köz­­társaságiak hatalma megszi­lárdult. Az uj köztársaságot a U.S. elismerte. Végül újra napirenden van a “kongói kérdés”, amelyben a U.N. most végleges rendet igyekszik teremteni. Ezek az események — és mások — semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy 1963- at az igazi béke évévé avas sák. A színpadon ugyan arány lagos csend van, de a színfa­lak mögött tovább folyik a készülődés a következő “mér kőzésre”, amelynek követkéz, ményei ma még beláthatat­­lanok. . . Két kávéfőzőm van! Budapesten a kávé árának leszállításával még inkább divatba jött a ‘házi presszó”. Görgényi Károlyné szolnoki lakos is vásárolt otthoni hasz­nálatra egy Autopress kávé­főzőt. Azonban, sajnos, rövid ideig örülhetett az uj szerze­ménynek, mivel a masina fű­tőteste kiégett, és hosszú utánjárással sem jutott a ke­resett alkatrészhez. Félre tet­te hát a 135 forintos készü­léket és vásárolt egy “Gom­bát”. A használati utasításban feltüntetett 2 dupla elkészí­téséhez szükséges közgyűrű azonban hiányzott a főzőbői. Reklamációjára a főzőt árusí­tó boltban közölték vele: a többi főzőben sincs. Gyűrű helyett egy jó tanácsot ka­pott: vásároljon néhány fillé­rért egyet. Sorra járta az üz­leteket, de közgyűrűt sehol sem kapott. Most két kávéfőzője is van, mégis eszpresszóban kényte­len feketéjét elfogyasztani. VÁM-ENGEDMÉNY WASHINGTON. — Ken­nedy elnök elrendelte: cseré­be azért, mert az Angliából importált üvegek és szőnye­gek vámját felemeltük, né­hány más angol árucikk vám­tarifáját viszont le kell szál­­litani. - - -----­A szemétben találták meg a tudós és partnere holttestét Sidney, Ausztrália — A rendőrség lázasan nyomoz, hogy megfejtse egy kettős gyilkosság titkát; a gyilkos­ság, — amelynek áldozata az egyik fizikus, és a tudós kol­legájának felesége — az a- Uisztráliai rendőrhatóságok véleménye szerint — a legkü­lönösebb és a leggyászosabb bűncselekmény, amely az ot­tani bűnügyi krónikában elő fordult. A két áldozat: a 38 éves dr. Gilbert Stanley Bogle fi­zikus és a 29 éves Mrs. Mar­garet Chandler. Félmeztelen holttesteiket Sidney egyik külvárosában egyik sikátorá­ban találták meg, négy órá­val azután, hogy a két em­ber elhagyta azt a szilveszte­ri mulatságot, amelyen részt vettek. Bogle a statikai fizika e­­gyik szakértője, Mrs. Chand­ler, Geoffrey Chandlernek a kísérleti rádiófizika egyik szakértőjének felesége. A Chandler házaspár együt tesen ment el a szilveszteri mulatságra. Bogle felesége, otthonmaradt, hogy vigyáz­zon a gyermekekre. Chand­ler más vendégekkel együtt hagyta el a party színhelyét; Bogle és Mrs. Chandler egy félórával később távoztak el. A holttesteket egy olyan kis utcában találták meg,me­lyik tele volt szórva törött sörösüvegekkel, eldobált kon zervdobozokkal, papírral ést szeméttel. E’gy ilyen szemét­dombon feküdt Bogle és az asszony teteme. A férfin ing, zokni és cipő volt; kabátja és nadrágja összehajtva mel­lette feküdt. Az asszony holt­testét is levetkőztették, ruhá­ját szintén mellette találták meg. Bogle kocsija a kettős gyilkosság színhelyétől 100 yardnyira állt. A rendőrség közlése sze­rint Bogle és Mrs. Chandler korábban mindössze csak egyszer találkoztak — egy karácsonyi ünnepségen, két héttel korábban. A rendőrség e pillanatban nem tudja megmondani, mi volt a halál oka. Az egyik Sydney lap szerint a két em­bert megmérgezték, de egy sor kérdés még megválaszo­latlan. Mrs. Bogle kijelentet­te, hogy házasságuk boldog volt és semmi oka sincs fel­tételezni azt, hogy férje ön­­gyilkosságot követett volna eí. A TŐRBECSALT BETÖRŐ BELEESETT A CSAPDÁBA Chicago — A 29 éves John Jonaikis egy kis gazolin-állo­más vezetője; az üzletet a mult év októberében vette át. Azóta ötször törtek be hoz­zá és elvitték munkája foly­tatásához szükséges szerszá­mokat, mintegy ezer dollár értékben, — és 70 dollár kész pénzt raboltak el. Az ötödik betörés után Jo­naikis megelégelte a dolgot s elhatározta, hogy meglesi a betörőt. Úgy döntött, hogy minden szombat estét — a betörések ugyanis ezen a na­pon történtek — kocsijában tölti, amely az állomáson állt. Mellette volt fegyvere készen arra, hogy “működésbe lép­jen”, ha ellenállásra talál. Két szombat éjszakán át aludt a kocsiban Jonaikis, mig végre a harmadikon a “várva-várt” betörő valóban megjelent. Az állomás veze­tője elaludt, de felriadt a csö­römpölő üvegek zajára. Ek­kor Jonaikis kiugrott kocsi­jából és bekiáltott a betörő­nek: adja meg magát! Az azonban nem engedelmeske­dett a felszólításnak, hanem menekülni igyekezett. Jona ikis ekkor fegyverével a me­nekülő lábába lőtt, vigyázva arra — mint később a rend­őrségen elmondotta — hogy meg ne ölje. A sebesült ban­dita összeesett, mire Jonaikis rendőrt hivott, aki beszállítót ta a kórházba. Kiderült, hogy a betörő a 21 éves Billy J. Miller, aki Chicago egyik elővárosában Crete-ben lakik. Állapota ve szélytelen. A rendőrség egye­lőre nem emelt vádat ellene, — megvárja, amig a vonat­kozó nyomozás befejeződik, s a vádemelést függővé teszi az orvosi jelentéstől. John Jonaikis tiz évvel ez­előtt jött Németországból az. Egyesült Államokba. Noha, többiziben is felhívták figyel­mét arra, hogy kössön bizto­sítást betörés ellen, arra nem volt hajlandó. Az első betö­rés három héttel ezután tör­tént, hogy átvette a gazolin­­töltő állomást. Az 5 éves Garry Villasenor, Houston, Tex.-ból reumati­kus arthritisből kifolyó izü­leti gyulladását kezelik úgy, hogy mindkét karját olvasz­tott parafinban fürdetik. Ez a kezelés a March of Dimes által fenntartott központban történik a Texas Children Hospitalban. a jő pásztor & OLDAL C7— ___ _ .... ■'■üe Lázár és a gazdag ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom