A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-05-17 / 20. szám

s. oldat;

ROMAI K ATOLIKIIS

EVANGÉLIUMI

OKTATÁS

ílusvét után 5. vasárnap EVANGÉLIUM Szent János, 16, 23-30

Az időben mondá Jézus: S azon a napon már semmit sem kérdeztek éntőlem. Bizony, bizony mondom nektek: amit csak kérni fogok az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig semmit se kértetek az én nevemben. Kérjetek és megnyeritek, hogy örömötök teljes legyen. Ezeket példabeszédekben mondottam nektek, eljön az az óra, amidőn már nem példabeszédekben fogok nektek szólani, hanem nyiltan beszélek az Ayáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek és nem mondom nektek, hogy én fogom kérni az Atyát értetek, hiszen az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettek engem és hittétek azt, hogy én az Istentől jöttem.

Ki jöttem az Atyától és e világra jöttem, ismét elhagyom e világot és az Atyához megyek.

Mondák az ő tanítványai: íme, most nyiltan beszélsz és semmi példabeszédet nem mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz és nincs szükséged, hogy valaki kérdezzen téged, ezért elhisszük, hogy az Istentől jöttél.

SZENTBESZÉD

A keresztjáró, a kérő napok előtt vagyunk, melyeken az egyház fokozottabb mértékben és sürgetőbben, mint máskor felhiv bennünket az imádságra, az isteni irgalom elnyerésére és Isten méltó haragjának kiengesztelésére. Ezeken a napokon az egyház körmenetet vezet a keresztelésekhez, mert az isteni irgalom s megbocsátás jele a kereszt s nincs is másban üdvösség, csakis a keresztben.

Jézus mondja: “Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert minden, aki kér, nyer, aki keres, talál és a zörgetőnek megnyittatik”.

Sok kérni, sok keresni valónk van nekünk és igen sok okunk van a zörgetésre. "r.v 1 -Nincs bennünk az Isten szent akaratában és rendelésében való igaz keresztény megnyugvás. De van toennünk kételkedés, kétségbeesés, irigység. Van bennünk harag s zúgolódás Isten és ember ellen. És higyjétek el, hogy ezek a lelki- bajok átkosabbak és roszszabbak minden testi bajnál.

Munkáink, törekvéseink és vágyaink messze elberelődtek a helyes, az igazi iránytól. Lefoglal bennünket egészen a föld és elfelejtjük az eget. Ezért sújt ,iztán bennünket az Isten. Ez az isteni büntetés hívta yíetije egykoron a kereszt járó napokat.

Mennyi ember panaszkodik, hogy hosszú időn át folytatott könyörgése nem hozta meg a kívánt sikert. Hogyan értsük tehát a szent evangélium biztató szavait?

Bizonyos, hogy nincsen olyan imádságunk, amelyet nem hallgatna meg az Isten, ha bizalommal fordulunk hozzá, csak azt ne várjuk a jó Istentől, hogy pontosan azt adja meg mindig nekünk, amit mi akarunk.

Az anyagias életbe elmerült lélek nem lát tisztán. Életbevágónak tekint olyasmit, ami jelentéktelen, különösen azt, ami testi szükséglet csupán. Természetes, hogy az Isten jósága nem siet az ilyen tévedés gyámolitására.

“Nem tudjátok, mit kértek” — mondotta az Ur a mennyei első helyeket megpályázó két apostolnak és e szavak ráillenek nagyon sok imádságra. Amikor valamit kérünk a jó Istentől, ne gondoljuk, hogy tévedés nélkül javunkra kérjük azt: bízzuk ennek elbírálását az Istenre, aki a jövőbe is lát és aki talán nem fogja teljesíteni az imádságba foglalt kérést, mert mint a kés a gyermek kezében, kárunkra szolgálna.

Mégis imádságunk ilyenkor sem hasztalan, mert — amint az írás mondja, — az igaznak imádsága sokat ér. De hogy igazak legyünk, az imádság mellé oda kell állítanunk a bünbánatot, mert bünbánat nélkül nem soka ér az imádság. Itt vannak a keresztjáró

St. Francisville, 111.-ban a tornádó felborította ezt a házat is.

Jólöltözöttek paradicsoma az automatikus gépek korában

.az ameriitai aoigozo nép rétegeződésében uj korszakot nyitott meg a technológia legújabb vívmánya, a gépek munkáját szabályozó és ellenőrző gépek térhódítása. Közismert tény, hogy az eszes gép kiszorítja munkahelyéről az embert, akinek kezemunkáját jobb és gyorsabb munkával tudja helyettesíteni. De kevésbbé ismert, hogy ugyanakkor egyre nő az úgynevezett fehérgallérosok, a jólöltözött férfiak és nők tábora,.. Egyre kevesebb kétkezi munka folyik a gyárakban és műhelyekben és egyre több munkát kell végezni az> irodákban, hivatalokban, laboratóriumokban. A, fehérgallérosok számát ma 3Ó millióra becsuük, s .ez a szám nagyon beszédes, ha mindjárt hozzátesszük, hogy másfél évtizeddel ezelőtt az irodai, üzlet, stb. alkalmazottak száma 20 millió volt. A 10 milliós többletről, fogalmat ad egy összehasonlítás: ennyi az összlakossága Chicago, Detroit, Philadelphia és Los Angeles városoknak.

Ugyanebben a másfél évtizedes időszakban az ipari és farmer dolgozók száma 31 millióról 29 millióra csökkent.

A fehérgallérosok számának 20 millióról majdnem 30 millióra növekedése körülbelül 50 százalékos emelkedés. Érdekes ez, összehasonlítva a következő százalékszerü változásokkal: 1. A lakosság ez idő alatt 30 százalékkal szaporodott. 2. A dolgozók összes szárny 17 százalékkal nőtt. Világosan mutatják e számok a fehérgalléros dől gozók rohamos előretörését. Ez az előretörés legerőteljesebb a hivatások és a technikai szakmák körében, ahol a fehérgallérosok száma ma 112 százalékkal több, mint volt 1947-ben — valamivel több mint nyolc millió.

Az érem másik oldala:

'lem emelkedett, hanem csökkent a fehérgalléros kategóriába tartozó elárusító személyzet: ma 23 százalékkal kevesebb üzleti alkalmazott, sales girl van, mint volt 1947-ben. Ennek magyarázata egyszerű, mindenki mindennap látja, hogy nagyobb üzletekben self service van, az emberek kiválasztják a portékákat és odaviszik a pénztáros kisasszony asztalához, ott megfizetik az árat. Egyre ritkábban halljuk a kérdést: Can I help you?

Amikor az acélipari centrumok táján sztrájkszelek fuj dogálnak, egyre hangosabb sirámokat hallunk; “Fogyunk, egyre fogyunk!” A gyári műn kások -sorai egyre gyérülnek. 1950 és 1961 közt a munkások száma 503,000-ről 403,000-re csappant meg. Százezer acélipari munkással kevesebb — egy évtized alatt! És ugyanakkor az acélipari irodák-Shirley Temple az egykor világhírű amerikai gyermeksztár 35 éves lett. íme, egy múlik az idő.

napok, használjuk fel azokat, hogy egyrészt a jó Istent bűneinkért kiengeszteljük, másrészt pedig, hogy irgalmát, kegyelmét biztosítsuk a magunk számára.

AZ UTOLSÓ VACSORA

PITTSBURGH. — A belvárosban tűz ütött ki. Stephen Adley, tűzoltó-parancsnok szerint gyújtogatás történt. A keletkezett anyagi kár hozzávetőlegesen 200,000 dollár.

NEW YORK. — A bronxi földalatti vasút egyik állomásán tűz ütött ki. A 45 percig tartó tűz alatt befutott szerelvénynek mintegy 100 utasa bennszorult. Sebesülés nem történt.

NEW YORK. — A new yorki lapkiadók tárgyalásokat kezdtek Wirtz munkaügyi miniszterrel annak érdekében, hogy megállapítsák: miképpen lehet elkerülni a jövőben a nemrég történt new yorki és clevelandi ujságsztrájk megismétlődését.

CAIRO. — Nasser, Egyiptom elnöke, a gazdasági és műszaki támogatás emelését kérte a Szovjetuniótól.

ban és laboratóriumokban a fehérgallérosok száma — 89,000-ről 117,000-re nőtt. A Philadelphiai Federal Reserve Bank, amelynek financiális hatáskörébe tartozik az acélipar jelentős része, fán kívül — azt irta, hogy nincs messze már az idő, amikor egy tonna acél készitéséhez egy tonna papírra lesz szükség. Ezt — tréfán kivül

— úgy kell érteni, hogy overallos munkások felvétele tovább is lanyha, fehérgallérosok; a munkavezetők, t e c h n i k u s o k, laboratóriumi kutatók, adó és más kimutatások készítői, hirdetési kampányok rendelői, stb., stb. felvétele pedig egyre élénkebb lesz. Ennek az igazát bizonyítja az a tény, hogy az utolsó nyolc évben ez a tendencia erősebb volt, mint a korábbi nyolc évben, a háború végétől kezdődően. És a dolgok ilyen állása mintha lecáfolná azt a meglehetősen általános nézetet, hogy az automatikus gépek

— számoló, könyvelő, osztályozó, piaci viszonyok változását mutató, hibákat fel fedő és egyéb automatikus gépek — a» irodai személyzet csökkenésére vezetnek. . . íme egy számcsoport, amely világosan beszél: Az American Telephone and Telegraph mammutvállalat Bell Telephone ágazata jelenti, hogy az automatikus diaiozás kiterjesztése egyre nagyobb teiöletekre azzal a következéssel járt, hogy a kezelő személyzetet 6000-el csökkenteni lehetett, illetőleg kellett a háború óta, annak ellenére, hogy a Bell telefonhálózat — azóta módfelett kiszélesedett. És mégis — Bell Telephone összes alkalmazottainak száma a háború óta 250Ü00-el nőtt. Egyedül a mérnöki, tervezési osztályban 2C000 uj munkahelyet teremteti meg az automatizálás, a munkapiac krákogó madárijesztője.

És most némuljon el az az ijesztő mumus. Nem állásokban van hiány, hanem szakképzett emberekben. . . Rengeteg technikai, mérnöki tervező állás vár jelentkezőkre, de könnyen találnak alkalmazást gépirónők, könyvelők, ápolónők, ipari rajzolók és más fehérgalléros fér fiák és jólöltözött férfiak és nők. Ezt jelenti a munkaadók országos szövetségének statisztikai irodája.

MILLIOMOS CSEMPÉSZEK

A MEZTELEN SZIGETEN

A Karibi tenger gyöngyfüzérszerüen sorakozó szigetei között fekszik — Saint Christophe-tól északra — Saint Barthelemy. (Mindkét szigetet Columbus keresztelte el, az egyiket patronusáról, Szt. Kristófról, a másikat öccséről, Bertalanról) Saint-Bart — ahogy röviden nevezik — egész lakossága annak az 58 normandiai telepesnek a leszármazottja, akik 1648-ban vándoroltak ki Dieppe mellől, s azóta egymás között házasodva a világtól elzárva élnek.

A sziget Franciaországhoz tartozik. A világtörténelem egyik furcsasága folytán azonban ma is az 1878. évi svéd törvények szerint kormányozzák.

A kis sziget 1774-ig francia birtok volt. Akkor III. Gusztáv svéd király — hogy előmozdítsa országa nyugatindiai kereskedelmét és az amerikai szabadságharc idején támaszpontot szerezzen — megvásárolta Saint-Bartot Franciaországtól Egy évszázaddal később a franciák 60,000 aranyért visszavették, de továbbra is a svéd törvények maradtak érvényben. Ezért Saint Bartnak vannak rendeletéi például a kóbor kutyákra és a kikötő tisztán tartására vonatkozóan, de a modern élet számos megnyilatkozására nincsenek: az ottani autóknak nincs rendszámuk, a lakosok nem fizetnek adót, nem katonakötelesek.

Gustavia, a sziget legfontosabb kikötője, szabad kikötő, ahol még a szokásos hat százalékos kirakodási illeték sem kötelező. Ezért azután a sziget tekintélyes átmenő jellegű raktárakkal rendelkezik. A csempészáru — Indiából és Puerto Ricoból érkező rum, Skóciából érkező whisky, stb. — itt kerül hamis név alatt futó hajókra, amelyek azután elszállítják azokba az országokba — főképp Amerika északi és déli részeire, — ahol a beviteli vámok magasak: a csempészés tehát kifizetődő.

A lakosság — öt-hat ember kivételével, akik mint a Karibi szigetek csempészmilliomosai egész flottákkal és a környező országokban jelentős bankbetétekkel rendelkeznek — nagy szegénységben él. A szigetet meztelen szigetnek nevezik, mert teljesen kopár, egyetlen fa sem nő, egyetlen forrás sem fakad, a mészkősziklás talajon. A lakosság a ciszternákban összegyűlő esővizet issza és keveri el az egyes részeken termő kukorica lisztjével. Egész étlapjuk ebből, azonkívül tengeri halakból és g sziget egyetlen vegyeskereskedésében kapható legszükségesebb cikkekből áll.

A lakosság életmódját, szokásait, erkölcseit a három-négy évszázados francia hagyományok szabályozzák, amelyek meglepően elevenen élnek Saint- Bart szigetén. A fehér mészkőből épült pirostetős házak egyetlen berendezése a kemény fekhely. Asztal nincs, az emberek állva étkeznek. Az asszonyok fehér kikeményitett normand főkötőt viselnek, a lányok kendővel megkötött szalmakalapot; a férfiak szalma.-, kalapját fekete szalag díszíti, ősszel — valamely régen feledésbe ment normandiai szokásnak hódolva — szalmakalapjaikat és egész nyári öltözéküket elégetik. A házba belépő idegen kezét megmossák illatos vízben. Halgyományaik szerint történnek az eljegyzések és házasságok is. E kétezer normand paraszt mindmáig megőrizte a 17-ik század különös erkölcseit: igy például az idegenbe tévedt csirkét vagy telenet megölik. A kis falvak népei egymással sem érintkeznek, az idegeneket megvetik, s éppen emiatt ellenállnak az egyetlen megoldásnak, amely megkönynyitené nehéz életüket: a turisták beáramlásának, pedig erre nagy lehetőségük lenne, mert a termékében sziget gazdag természeti kincsekben: homokos tengerpartja, holdformáju kecses öblei, hegyei az Antillák legvonzóbb szigetévé teszik.

PÁRIS — Hivatásának áldozata lett Henri Durcault 65 éves sirásó. Egyik este éppen napi munkájának befejezéséhez közeledett, amikor az utolsó sir megásása közben rázuhant egy sírkő és agyonütötte.

Az április 28-án Olaszországban megtartott választások előtt az utcákat a plakátok és jelszavakkal teletűzdelt zászlók borították el. A kormányt ismét Fanfani alakította meg (lent), de pártja sok szavazatot vesztett.

A Jó P A SZTOK