A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-05-17 / 20. szám
2. OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó Associated Hungarian Press, Inc. Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 East 22nd Street, Cleveland 14, Ohio Telefon: CHerry 1-5905 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre ................................$8.00 Fél évre .....................................$5.00 SUBSCRIPTION RATES: One Year ............................. .$8.00 Half Year .......................... . .$5.00 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio TESTVÉREK A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Olyan őrült, fejetetejére állitott világ ez, amelyben élünk, hogy sokszor ki kell mondani, ismételgetni kell valamit, ami természetes és amit egy egységes világban említeni sem kellene. Például: hogy mi amerikaiak a világ egyetlen népét sem gyűlöljük és ha szükségesnek mutatkozik, földrengés vagy tűzvész vagy más katasztrófa esetén, sietünk segítséget vinni a szenvedőknek. Természetesen nem gyűlöljük a vasfüggöny mögött élő népeket, oroszokat, lengyeleket, szerbeket, románokat és legkevésbbé a szovjet zsarnokság alatt nyögő magyar népet. Mi csak a kommunista kormányokat gyűlöljük, amelyek népeiket, köztük a mi szülőhazánk népét akarata ellenére, fegyveres erőre, erőszakra támaszkodva megfosztották attól, hogy nemzeti hagyományaik szellemében, emberi méltóságuk teljes birtqkában élhessék le életüket. A vasfüggöny mögött élő népek felé baráti kezet nyújtunk, segítséget is küldünk és ébren tartjuk reménységüket, hogy eljön részükre is a szabadság napja. Ez a segítség privát vonalon úgy történik, hogy pénzt és egyéb ajándékokat küldünk odaáti rokonainknak és barátainknak. Kormányunk is cselekedhet ilyen szellemben, de ebben az esetben elkerülhetetlen a kommunista kormánnyal való közvetlen érintkezés. Elég rámutatni arra, hogy Lengyelországnak és Jugoszláviának juttatott hivatalos amerikai segítség kormánytól kormányhoz megy. Az ilyen segélyezés erősiti a kommunista kormányt, de — méginkább a lengyel és jugoszláv népet, csökkenti függésüket a szovjettől, az úgynevezett “szocialista közösségtől”. Ez a magyarázata annak, hogy Rusk külügyminiszter szükségesnek vélt egy baráti látogatást Tito jugoszlávia kommunista elnökénél, és ezt hangsúlyozták a napokban, a Lengyel Alkotmány Napján tartott emlékünnepély alkalmából, Radziwill herceg, Kennedy elnök sógora, és Cieplinski lengyel származású külügyminisztériumi államtitkár. OLASZORSZÁG ÉS A NYUGAT Az olasz választásokkal kapcsolatban, természetesen, felmerül az a kérdés is: a kommunisták előretörése milyen mértékben fogja veszélyeztetni a Nyugat biztonságát? Mindenekelőtt, arra kell rámutatnunk: az olasz kommunista párt előretörése komolyan veszélyezteti a NATO nukleáris hadosztályának egységes felállítását. Könnyen előfordulhat, hogy az olasz kommunisták és az ellenzék egyszerűen leszavazza Fanfani kormányát ebben a kérdésben és Olaszország ezáltal nem csatlakozik majd a NATO nukleáris hadosztályához. Mindenesetre most tűnik ki az, hogy legalábbis a jelen pillanatban az amerikai kormány helyesen cselekszik, amikor az atomellenőrzést fenntartja magának. i ■ j j 00$ A másik probléma: az erősödő kommunista párt komoly zavarokat okozhat Olaszországban és az ellenzék egyéb pártjaival szövetkezve (ha kell, éppen a jobboldallal is) bármikor felboríthatja koalíciót. ANyugat számára az igazi veszély abban rejlik, hogy Olaszország esetleg olyan állammá válhat, mint amilyen sok esztendőn keresztül Franciaország volt, ahol már szinte lehetetlen volt elképzelni olyan kormányt, amely néhány napnál, vagy esetleg hónapnál hosszabb ideig marad a helyén. KANSAS CITY. — Harry S. Truman most ünnepelte 79-ik születésnapját. A volt elnököt Kennedy elnök, Earl Warren, a legfelsőbb bíróság főbírája és Jack Benny, komikus, sürgönyben üdvözölte. GROTON, Conn. — A “Flasher” nevű atomhajtásu tengeralattjárón tűz ütött ki, amelynek következtében 3 személy meghalt, kettő pedig megsebesült. SZÜRETEL A GÉP Irta: GÁBOR EMIL Egyre merészebben, egyre messzibbre távolodunk a természettől. Ősidők bálványait a babona birodalmába száműztük, helyettük uj idők gépeit imádjuk. Évezredeken úr az ember dolgozott, arca veritékével szerezte meg mindennapi kenyerét, ma gépeket dolgoztat maga helyett. És növeli feltartóztathatatlanul, a munkanélküliséget. .•. A legújabb ember-gép csere: az arató gép nyomdokába lépő szüretelő gép. A gép jobban, gyorsabban szüretel, mint a gazda meg a gyermekei, és olcsóbban mint az idénymunkás, mexicoi vagy hazai. Kannázó nagyvállalatok öröme a szüretelő gép. A Libby gyár jelenti, hogy öt évvel ezelőtt a kannázásra rendelt borsónak 10 százaléka jött gépi szüretelésből, ma 75 százalék. Ilyen a fejlődés tempója! A kombájn szüretelés feleannyiba kerül, mint a régimódi szedés. És még valami lelkesíti a kannázót: A gépszüretelt borsó jobbizü, mint a kézzel szedett, mert megrövidül az idő az aratás és a kannázás között s igy frissebb borsó kerül kannázásra. Egy babszüretelő kombájn 100 munkáskéz munkáját végzi el. Hat-nyolc évvel ezelőtt még nem létezett ilyen szüretelőgép, ma az ország minden részében a babtermésnek több mint a felét géppel szüretelik. Gyümölcs és bogyó termés gépi szüretelése is útban van már, sok helyen — egyetemek mezőgazdasági osztályain, kísérleti állomásokon — kipróbálás alatt vannak a szüretelők. Hogyan szüretel a gép? Borsó. A kombájn felszedi a növény szárait és bedobja egy acél cilinderbe, amelynek forgatója — hasonlóan a mosógép forgatójához — addig rázza, amig a mag kiválik hüvelyéből, aztán kiveti különkülön a magot és a hüvelyt. Spárga (asparagus). A spárgavágó gépnek elektronikus szeme van, amely a spárgamezőben előrehaladva, meg látja, hogy melyiknek szára magas, melyiké rövid. Abban a pillanatban, amint a villanyszem magas szárat pillant meg, egy kés leugrik a föld szintjére és tőből levágja a magas szárú spárgát,mig az alacsony szárút érintetlenül hagyja, tovább érni hagyja. Éles látása, csalhatatlan Ítélőképessége van ennek a csodagépnek. Csak az érett spár gát gyűjti be. Blueberry. Süritett levegővel hajtott aluminium ujjak erőteljesen rázzák a bokrot, lerázzák az érett bogyókat a bokor aljába helyezett zsákba s a még zöld bogyók érintetlenül maradnak az ágakon, várhatnak az, aluminium ujjak későbbi vagdalkozására. A michigani blueberry farmerek szövetsége azt állítja, hogy a rázós szüretelés a blueberry szedés költségét fontonként 8 centről 3 és fél centre csökkentette. Grapefruit. A természet és a mitológia tanítását követve, a földművelésügyi minisztérium floridai laboratóriumi kutatói mesterséges tornádóval kísérleteznek. Hogy a szélvihar lerántja, földhözvágja a nehéz gyümölcsöt, azt tudják Floridában az ültetvényesek és mindenütt az országban a háziasszonyok, akik pusztító tornádó után a fűszeresnél és a supermarketban drágábban vásárolják. . . De arra, hogy lehet tornádót csinálni, az ókori legenda ad követésreméltó példát.Vulcan, a tűz istene, akit a papája Jupiter főisten haragjában ledobott Olimpusz hegyéről,— lent a földön valahol, talán a szicíliai Etna tűzhányó tövében, villámokat csinait, markos legények, ciklopszok segítségével, isteni papája használatára. Nos, ha lehet villámot gyártani, miért ne lehetne tornádót csinálni ?. c • Már ki is próbálták a kimért erejű mesterséges tornádót s az első kísérleti eredmények biztatók: az ember-csinálta kis tornádó éppen elég erővel bir ahhoz, hogy a grapefruitot a fáról lerázza, anélkül, hogy törés, repedés támadna a gyümölcsben. A traktor mögé szerelt nagyerejü villamos ventillátor heves légáramlatot okoz, amely a gyümölcsöt leváltja a száráról s a grapefruit sértetlenül esik a traktoron lévő vászon zsákba. A mesterséges szélroham a fák gyümölcsének 99 százalékát ily módon begyűjtötte a kísérletek során. De ez még nem teljes siker, mert a mütornádó kárt okozott a grapefruit fa levélkoronájában is, aminek az a következménye lehet a következő szüreti idényben, hogy csökken a gyümölcs hozadék. Mármost az a kérdés, hogy a levélveszteségért nem nyujt-e elegendő kárpótlást a nyereség,amit a mesterséges szélvihar nyújt. E'z a nyereség abban áll,hogy a mütornádós szüretelési módszerrel 150 grapefruit fát le lehet szüretelni egy óra alatt — szemben a kézi szeaes Háromhetes munkájával. Mint minden technológiai újítás, a gépi szüretelés is eltolódásokat okoz a társadalom rétegeződésében. . . . A szüretelő gép csatlakozik a már régóta alkalmazásban levő mezőgazdasági gépekhez, amelyek mind arra vezettek, hogy a kis farmok eltűntek, beolvadtak nagyobb gazdaságokba, amelyek elbírják a drága gépek költségét. A babot, borsót daráló, a spárgát méretezve vágó és a többi szüretelő gépeket is csak nagyobb farmokon lehet használni, mert ezek csak ott működnek gazdaságosan, ahol hosszabb időn át vannak használatban. Kis farmok, amelyeken kézzel szedik a gyümölcsöt, a zöldséget, nem állják a versenyt a géppel szüretelő nagyobb farmokkal és igy lassanként eltűnik a gyári rendelésre folyó “háztáji” gyümölcs- és zöldségtermesztés. Egy középnyugati kannázó nagyvállalat jelenti, hogy 10 évvel ezelőtt még 1000 farmertől vett babot, amelyet egy-két ákeren termesztettek. Ma 25 farm kielégíti a szükségletet — csupa olyan farmok, amelyek 100 áker vagy nagyobb kitérjedésüek. A gép és az ember versenyfutásában mindig az ember marad le. PÁRISI KIS TÜKÖR Ha nagyanyáink a politikába vagy az uruk munkájába beleütötték az orrukat, azzal torkolták le őket, hogy az “nem az asszonyok dolga!”, Hol vagyunk már ezektől az időktől ! Azóta a nők javarésze üzletasszony, munkásnő vagy diplomata. Kitűnő ösztönével, szervezési képességével (és bájával ) — sokszor több sikert ér el,mint férfitársa. A férfi, akár szegény, akár gazdag, ma már a munkájában nem tudja egy asszony támaszát, érdeklődését vagy együttműködését nélkülözni. Az üzleti versengésben, publicitásban és a szociális és politikai események forgatagában állandó éberségre, ötletekre van szüksége, hogy stabilitást teremtsen és építsen. A szép fiatal titkárnők helyzete nemcsak vonzás szempontjából kiváltságos, hanem azért is, mert a fiatalság dinamizmusát és a szépség mosolyát tudják munkájukhoz ajándékozni. . . Munka, ötlet, haladás az én életemnek is a fűszere, de a politikát nem szeretem. Már csak azért sem, mert még mindig elavult formájában gyakorolják. Legtöbbször olyan vígjáték,melynek drámai vége van.De ma már, senki sem Vonhatja ki magát^ a politikai események kövétkezményei alól, hiszen még azoknak az eseményeknek a kihatását is érezzük, melyek a másik végiben történnek. J^mai élet a nőktől is sokat követel, mert “mindenbe bele kell, hogy üssék az orrukat. . .” A szociális és politikai események sodrában, azoknak mélypontján, vagy magas hőfokán, ha hallgatunk,'az erkölcsi bátorság fokmérője zéró pont alá sülyed! Csak az a baj, hogy ma már a humánum fogalmát egy “politikai beállítottság” látszatától vagy hamis interpretációtól is alig lehet megóvni. A pénzügyminiszter Guiscard d’Estaing azt bizonyítja,hogy a francia könnyű és nehézipar soha nem volt olyan virágzó, mint ma és sok milliárd fölösleg van.Talán azért adtunk Algériának á kiaknázatlan jó földek megmivelésére öt milliárdot. . . Ugyanakkor Franciaországban, egyik falu hal el a másik után és beláthatatlan földek maradnak megmiyeletlenül. Pisani, a fekete szakállas földművelésügyi miniszter, meg van politikájával elégedve. A földművesek helyzete pedig drámai. Spektakuláris módon —: kommu-KAJOH ILONKA nista stílusban — a földművesek fellázadtak Jean Gabin kiváló színművész ellen, aki egész életében a szegény ember szerepét játszotta.Gabin imádja a földet, nagy vagyonát, amit becsülettel szerzett, földbe fektette és mintagazdasága van. A cumulardokat (halmozókat) kell megtámadni, ez volt a politikai agitátorok slogan ja, és magukkal rántották a mindennapi kenyérért küzdő földműveseket ! És a drágaság! Elviselhetetlen! A csillagászati számok között a kozmosznak kipróbált vagy bukott pilótái vagyunk. . . Kinek, minek higyjen az ember? Chaban Delmas volt miniszter, a Parlament elnöke, Bordeaux városának polgármestere. Tavaly beszámoltam a “Mai Musical de Bordeaux” művészi programjáról, mely lírai és más művészi eseménynek középpontja. Minden májusi zenei hét keretében egy világhírű festőnek, szobrásznak müveit vagy múzeumi kollekcióit is láthatjuk. Az idén Delacroix festő születésének századik évfordulóját ünnepük Franciaországban. Paris, a Louvreban és a Place Fürstenberg romantikus Delacroix műtermében. Különös véletlen folytán, a Parlament rezidenciális palotáját, melyben Chaban Delmas konferenciáját tartja, Delacroix festmények díszítik. És meglepő az is, hogy a nagy francia festő nagyapja, Bordeaux városának a polgármestere volt. Ugyanabban a városházában rezideált, mint Chaban Delmas. Az idei konferenciára nemcsak akadémikusok feleségeikkel, újságírók és a különböző művészetek legkiválóbb képirta: MAJOR ILONKA viselői voltak meghiva, hanem idegen országok követei is. Amikor Bohlen, Amerika párisi követe, Mrs. Bohlennel megjelent, a? elnök őszinte örömmel fogadta őket és a követ feleségének tiszteletteljesen csókolt kezet. Chaban Delrpas maga ültette le őket az első sorba és jól esett ezt az őszinte , demonstrációt,az újabb Amerika-ellenes hullámok közepette látni. A zenei május gazdag műsorában Paul Paray karmester vezényel és hosszú lenne az Operák, a Comédie Francaise és az idegen művészek programját felsorolni. . .Delacroix rajongott Mozartért, Bellini, Spontani, Rossini, Debussy zenéjéért. Huyghe akadémikus “Delacroix vagy a Festészet Muzsikája” címen szöveget irt. A már említett zeneszerzők müveinek interpretálóját, Janine Micheau játékát prózával egészíti ki Chaban Delmas nemcsak kiváló politikus, polgármester, tennisman, hanem a művészetek mecénása és az újságírók barátja. Franciaországban nagy népszerűségnek örvend. Külföldön is. . . MINDENKI BÖLCS Volt, hol nem volt a világon egy pókocska, melynek Ananzi volt a neve, és aki a legbölcsebbnek tartotta magát. Tudta, hogy hogyan kell építeni a hidakat, gáta - kát. Tudott szőni és vadászni, Azonban senkivel sem osztotta meg tapasztalatát és bölcsességét. Egyszer elhatározta, hogy összegyűjti a világ minden bölcsességét, egy agyagkor - sóba dugja és senkinek sem mutatja meg Sokáig vándorolt szerte a világon, gyűjtve minden szemernyi bölcsességet, egy agyagkorsóba dugja és senkinek sem mutatja. Sokáig vándorolt szerte a világon, gyűjtve minden sze szemernyi bölesességet.Ami - kor pedig a korsó szinültig megtelt, Ananzi elhatározta, hogy egy nagyon magas fa tetejére akasztja azt, hogy (GHÁNÁI NÉPMESE) senki se jusson hozzá. Fogta hát a korsót, magához szorította és mászni kezdett a fára. Nehéz volt a dolga, mivel a korsó erősen zavarta a kapaszkodásban. Minden pillanatban lezuhanhatott. Mindezt észrevette Intikuma, az egyik kis pók. A bokorban ült, sokáig nézte Ananzit, mig végül nem bírta már a hallgatást és meg szólalt: Idehallgass, Atyám! A meglepetéstől Ananzi megijedt, majd hirtelen haragra gerjedt. Hogyan mersz leskelődni utánam? Segíteni szeretnék neked —- hangzott a válasz. — Ez nem a te dolgod — mormogta mérgesen Ananzi. Látom, nehéz neked igy mászni. Tedd a hátadra a korsót, biztosan könnyebb lesz. Megfogadta Ananzi a jó tanácsot Hátára tette a terhet s ezáltal lábai felszabadultak. Gyorsan mászni kéz dett felfelé, de félúton hirtelen megtorpant: Hogy lehet ez? — kérdezte önmagától. — Egy bölcsességgel teli korsó van nálam és nem tudtam rájönni, hogy lehet legkönnyebben feljutni a fa tetejére! Elöntötte a harag és mérgében földre dobta a korsót, mely nagy robajjal darabokra tört s a sok bölcsesség pedig szétszóródott minden irányba. A nagy zajra összeszaladtak az emberek és mindenki felszedett magának any nyit, amennyit talált. Ezért van tehát az, hogy nemcsak egy emberben van bölcsesség, hanem mindenkiben, legalább egy szemernyi. Ha pedig egy bolonddal találkoztok, tudjátok hát, ő azért bolond, mert lusta volt odamenni, ahol széttört a korsó. Egy fej nem adhat saját Volt két fiútestvér, az egeket Vaszilnak, hívták, a másikatDemeternek . Egyszer elfogyott otthon a tüzelőjük, apjuknak pedig más dolga akadt, őket küldte hát el — kocsival, lóval — az erdőbe fáért. Azok gyűjtögették szépen a gallyakat, de bizony a kocsi nehezen akart megtelni. Szólt is Demeter a kisebbik testvér: — Hát, bátyám . . . szedjük, szedjük, de még mindig nagyon kevés van. Igen egy kicsit lassan megy — válaszolt Vaszil — de ne felejtsd el: még gyermagának tanácsot — mondják az Asanti-törzs emberei, ha valami fontos ügyben kell dönteniük, mert eszükbe ju a mese, amit még gyermekkorunkban hallottak. mekek vagyunk. Közben megéheztek elővették a tarisznyát, melybe édesanyjuk kenyeret, túrót, hagymát készített, bőségesen mindegyikből, hadd lakjanak lói a csemetiéi. No, azok ettek is, mint a farkasok. Egyszer csak azt vették észre, hogy a tarisznya teljesen kiürült. — Nézd csak bátyám — szólt újra Demeter —,mindent megettünk, semmi sem maradt. Vaszil kihúzta magát, és önérzetesen mondta: —Mit akarsz? Férfiak vagyunk ! GYERMEKMUNKA, FERFIETVÁGY (Bolgár népmese) Uabor Lmu
