A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)

1963-05-03 / 18. szám

8. OLDAL

A Jó PÁSZTOR

RÓMAI

KATOLIKUS

EVANGÉLIUMI

OKTATÁS

Husvét után harmadik vasárnap EVANGÉLIUM Szent János 16, —16—22

Még egy kis idő és már nem láttok engem és megint egy kis idő s megláttok engem, mert az Atyához megyek.

Mondák tehát némely tanítványai egymásnak: Mi ez, amit nekünk mond: Egy kis idő és nem láttok engem és ismét egy kis idő és megláttok engem, mert az Atyához megyek.

Mondák azért: Mi az, amit mond: egy kis idő? Nem értjük, mit beszél.

Észrevevé Jézus, hogy kérdeni akarják őt s mondá nekik: Efelől tudakozódtok egymást között, hogy mondottam: Egy kis idő és nem láttok engem és ismét egy kis idő és megláttok engem? Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti majd sirtok és jajgattok, a világ pedig örvendeni fog, ti majd szomorkodtok, de a ti szomoruságtok örömre fordul. Az asszony, midőn szül, szomorúságban vagyon, mert eljött az ő órája, mikor pedig megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra örömében, hogy ember született a világra. Ti is most ugyan szomorúságban vagytok, de majd ismét örömötöket senki sem veszi el deni fog szivetek, és örömötöket senki sem veszi el tőletek.

SZENTBESZÉD

Krisztus Urunk feltámadása után 40 napig még a földön időzik, többször megjelenik apostolai körében, hogy őket tanítsa és előkészítse a nagy munkára, a krisztusi tanoknak hirdetésére, másrészt pedig, hogy megbékéltesse őket azzal a gondolattal, hogy távozik körükből és hogy egy időre magukra maradnak. Amidőn Krisztus Urunk bucsuzkodik. komoly figyelmeztetéseket is ad apostolainak. Különösen arra a nagy igazságra hívja fel figyelmüket, hogy a boldogságukat ne keressék e világon, mert a föld nem az igazi boldogság helye; akik egykoron el akarják nyerni az igazi boldogságot, azoknak a földi élet-! ben szenvedniük, fáradozniok, küszködniük kell.

Könny és sirás, küzdelem és szenvedés, nélkülözés és nyomor, ez volt a sorsuk jobbára az apostoloknak s az a sorsa ma is szinte minden igaz embernek. “A világ pedig örülni fog.” Mialatt a jók, az igazak szomorkodnak, a világ fiai örvendenek, vigad; iák. Mindig megvolt a bántó s kegyetlen külömbség ;i jók és a rosszak sorsa között, mindig megvolt az,

! íogy a gonoszoknak látszólag jobb sorsuk volt a földön, mint a jóknak, de talán még egy idő sem igazolta Krisztus szavait fényesebben, mint a mai idő: “Ti majd könnyeztek és sirtok.”

Valóban, az embernek kétségbe kellene esnie a szomorú jelenség fölött, hogy a rosszaknak földi szempontból véve jobb a sorsuk, mint a jóknak, ha az ember nem tudná azt a nagy igazságot, hogy mindez csak “egy kevéssé” tart, ha Krisztus Urunk nem mondta volna azt is: “De a ti szomoruságtok örömre fordul és örömeteket senki sem veszi el tőletek!” Ámde, amikor Krisztus előre figyelmeztette apostolait, s apostolaiban bennünket is arra, hogy a földön kereszt vár a jókra, s hogy a jó Isten azokat, akit szeret, próbára teszi, ugyanakkor azt is megmondta, hogy mindez csak egy kevéssé tart, a kereszt után ott van a győzelmi zászló, a Nagypéntek után a Husvétvasárnap, a halál után a feltámadás.

A világon mindez csak kevéssé tart. És ha egyszer eljön az emberért a halál, hát akkor ugyan mit használ a vagyon és a nagy hang, mit használnak az előkelő rokonok? Senki, semmi nem szabadit meg a haláltól, mindez akkor már semmit sem használ, sőt ellenkezőleg, mindez akkor csak vádló gyanánt lép fel az ember ellen . . .

A halál után a szegény Lázárnak rongya többet ér, mint a dúsgazdagnak minden aranya és ezüstje; a halál után egyetlen egy könny többet ér, mint a földnek minden vidámsága. Az igazaknak az a krisztusi ÍGÉRET szolgáljon erősségül és bátorságul, hogy bár most ugyan szomorúságuk van, de az csak egy kevéssé tart s azután — mint Krisztus mondja — meglátlak titeket és örvendeni fog szivetek s örömeteket senki sem veszi el tőletek.

Szivleliük meg Krisztus Urunk szavait, és ne futkossunk az után az öröm után, amelyet a világ ad, de a halál elvesz, hanem keressük azt az örömet, amelyet Krisztus Urunk ad és amelyről azt mondja, hogy: “azt az örömet senki sem veszi el tőletek!”

Sandusky, O. közelében egy Greyhound autóbusz beleszaladt egy tractor-trailer hátsó részébe.. Egy asszony meghalt 46 személy megesebesült.

Milyen szerepet játszik a pénz a házasságban?

—- Sokat idegeskedik pénz-: kérdések miatt ? Gyakran veszekszik házastársával pénz miatt? Melyikük gazdái kodik jobban a pénzzel? Hibásnak érzi magát, amiért feleslegesen ad ki pénzt?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel egy amerikai magazin ötszáz amerikai és kanadai polgárnak — férjnek és feleségnek. A kérdőivekre adott válaszokból érdekes kép bontakozik ki. A megkérdezet tek többsége 35 éven alul volt háromnegyedrészük több mint 12 éve házas. A körkérdés alanyainak fele évenként 6-9000, dollár jövedelemmel rendelkezett. A feleségek egy harmada házon kívül is dolgor zott.

Az első összegezhető tény ez volt: a megkérdezett házaspárok hatvan százaléka gyakran veszekedett . pénzkérdések miatt. Voltak, akik ezt a szót “veszekedés” megkerülték, s azt állították,hogy “hosszas, néha hangos vitáik voltak, pénzügyek miatt.’ Az egyik háziasszony ezt irta: “amikor már nagyon felgyülemlett bennünk a gőz — kiengedtük s utána mindjárt jobban éreztük magunkat.”

Ahol a pénzügyek terén csönd és béke volt, — ott legtöbb esetben a házaspárok külön-külün rendelkeztek jövedelmük, vagy előre meghatározott zsebpénzük felett. A megkérdezett családok több mint a felénél ez volt a helyzet. Luise Addis a newyorki Community Service Society közgazdásza szerint ez a módszer a sikeres házasságok egyik alapfeltétele. “A zok a férjek és feleségek, akik a kölcsönös bizalom alapjaira építették házasságukat és nem kell egymásnak beszámolniok minden centről, sokkal rendezettebb, békésebb körülmények között élnek, mint azok, akik között az anyagiak függő — és ezáltal labilis helyzetet teremtett.”

A megkérdezett családok harminc százalékánál úgy a férj, mint a feleség számára sok gondot, izgalmat, problémát jelentett a pénz. De ahol csak az egyik fél csinált problémát a pézkérdésből, az — a legtöbb esetben — a feleség volt. Ezekben az esetekben azonban a pénzt az asszony kezelte, ő fizette a számlákat, igy hát érthető, hogy a férj — aki ezekből az ügyekből kivonta magát — a pénz tekintetében tartózkodó maga tartást tanúsított, vedelnie — a középosztály tag

Érdekes, hogy miinél magasabb egy-egy család jöjairól és nem a dúsgazdagokról van szó — a pénz annál nagyobb problémát jelent. Egy wisconsini bank ügyvezető igazgatója irta: “Minél

magasabbra emelkedik a családom életszínvonala, annál több probléma merül fel s annál nagyobb a veszély, arra, hogy ismét a szegénységbe sülyedünk vissza.” Kiderült, hogy főleg a nagyobb jőve delmü családok maradnak adósak a részletfizetéssel, ők kérnek a hitelezőktől halasztást, mig a szerényebb jövedelműek pontosak a részletek törlesztésében.

A családok egyharmadában állandó a súrlódás az idős szülők. és a fiatal házasok (a nős fiú, vagy férjes asszony) között. A fiatalok főpanasza az, hogy a szülők folytonosan bírálják őket és azt állítják, hogy erejükön felül költekeznek, — olyasmiket vásárolnak, amit nem engedhetnek meg maguknak.”

Arra a kérdésre: ha választani kellene, a kisebb jövedelmet nyújtó, de biztos ál lást és a nagyobb jövedelmet jelentő bizonytalan állás között, melyiket választaná ? — a legtöbb házaspár igy válaszolt: inkább a kisebb jövedelmű, de biztos állást választjuk. Dr. Miller közgazdász ehhez az állásfoglaláshoz a következő magyarázatot fűzte: ‘Az idők óriási változásokat hoztak az emberek életében. A fiatalok hosszú időkre kötik le magukat, olyan holmikat, berendezése két vásárolnak, amelyeket évekig kell fizetniök. Ezért tehát elsősorban biztos állásokra van szükségük ahhoz, hogy jövőjüket megtervezhessék. A múltban ez. az életforma ismeretlen volt.”

A kérdőívek összegezésé yel kapcsolatban kiadott tanulmány rámutatott arra. hogy a javak hatalmas bősége, a választék soha nem látott nagysága sokakat költekezésre ösztönöz. A nők — állítja a tanulmány — rengeteg felesleges és szükségtelen holmit vásárolnak. A nők húsz százaléka — állítja Mrs. Addis — ruhafülkéjében tucatszámra őriz olyan ruhákat, amelyeket életében csak egyszer vett fel, vagy egyszer sem, mert rögtön vásárlás után megbánta könnyelműen elhamarkodott választását.

A nők mentségére szolgál azonban az a tény, hogy a könnyelmű vásárlások egy része a házról-házra járó ügynökök makacs és kitartó munkája következtében jönnek létre. “Egy ügynök sikeresen rábeszélt bennünket arra, hogy egy négyszáz dollár értékű encycíopédiát vásároljunk — részletre — akkor, amikor fiunk még csak tizhónapos volt, — mondta egy asszony.

Megkérdezték a házas párokat: milyen anyagi befektetés vagy kiadás érintette őket a legérzékenyebben, amelyre — hosszú idő múltán — ma is emlékeznek. Negyven százalék a házvételt, tartotta a legemlékezetesebb anyagi műveletnek, húsz százalék más kiadást) autó, bútor, kelengye, stb.) őrzött

meg emlékezetében; egy kisebbség a legsúlyosabb anyagi tehernek azt az összeget tartotta, amelyet a házassági engedély beszerzésére fordított. Ez azt jelenti, hogy az emberek egy részében még az ilyen kérdések megválaszolásánál is jelentkezik a — humor Egy San Diego-i asszonyt viszont a legérzékenyebben az a havi 125 dolláros kiadás érintette, amelyet férje egyetemi továbbképzésére kellett fordítania.

A férjek 90 százalékának életbiztosítása van, amelynek összege 10-25 ezer dollár között mozog. Meglepő,' hogy a feleségek 70 százaléka is rendelkezik életbiztositással. Mrs. Addis szerint ez az irány zat nagyon is érthető. “Nem szabad elfelejtenünk — mondotta — hogy ha egy anya fiatalon meghal, a gyermekek hez gazdasszonyt kell felvenni s ez évente 3 4000 dollárba kerül.”

Figyelemreméltó az a megállapítás is, hogy a családok legnagyobb része már gyermekük megszületésekor gyűjt a későbbi neveltetési, egyetemi költségekre. A szülőknek több mint 80 százaléka egyetemi végzettséget kiván biztosítani gyermekeinek.

A családoknak több mint a fele előre meghatározott költségvetés szerint él. Az utolsó kérdés igy hangzott: “Meg bánta-e valamelyik kiadását? Egy északdakotai háromgyermekes apa erre a kérdésre igy válaszolt: “Mindig megbánjuk azt, ha házon kívül étkezünk.” A férjek és feleségek 65 százaléka akkor érzett “bűntudatot” amikor uj ruhát vásárolt magának.

A Rákóczi Egyesület jubileuma

Kommunista tüntetés

BÁRIS — Egy összejövetelen több mint hatezer ember kiáltozta a francia fővárosban: “Franco gyilkos! — A tüntetők egy spanyol kommunista vezető, Julian Grimäu kivégzése ellen tiltakoztak. A tüntető gyűlésen résztvett a kivégzett kom munista vezér özvegye is.

Munkanélküliség

MEXICO CITY — Nuoveo Leon városának százezer lakosa közül húszezer a munkanélküli. E'bben nincsenek benne azok a farmerek akik ab ban a reményben mennek a határszéli városba, hogy alkat mi munkát kapnak az Egyesült Államokban.

Ünneppé avatta a William Penn Fraternális Egyesület első osztálya, a Rákóczi Egyesület megalakulásának 75-ik évfordulóját múlt szombat este a Journey étteremben rendezett ünnepi banket és táncmulatság keretében. Közel 700 főnyi közönség, helyből, vidékről, sőt New York, New Jersey és Pennsylvania államokból is, zsúfolásig megtöltötte a tágas helyiséget, öregek és fiatalok a testvéri szeretet jegyében üdvözölték egymást. Teljes siker koronázta az ünnepélyt, amely az amerikai himnusszal kezdődött (énekelte az örökifjú Kurmay Pál) és a magyar himnusszal végződött, amelyet a nagyközönség énekelt.

Nt. Dr. Böszörményi Istvván mondotta az asztali imát, amely után Abner W. Sibal, Connecticut állam kongrezszusi képviselője egy amerkai zászlóval ajándékozta meg az egyletet.

Varga Lajos, az országos központ első alelnöke látta el ötletesen az áldomásmester tisztjét.

Lehetetlen felsorolni a megjelent számos ismert és kiváló vendéget. Legyen elég annak rpegemlitése, hogy az Egyesület igazgatóinak legtöbbje feleségével együtt vett részt az ünnepi banketten s Clevelandból ott volt Dr. Nádas Gyula igazgató nejével.

Macker Gyula, a William Penn országos elnöke, történelmi távlatból világított bele a Rákóczi Egylet szerény kezdeteibe és erőteljes fejlődésébe, mely a Verhovay Egylettel való összeolvadásba csúcsosodott ki és ezzel segített megteremteni a William Penn Fraternális Egyesületet, Magyar-Amerika legnagyobb testvérsegitő biztositó intézményét. Macker Gyula ünnepi beszédének főbb punt- ' jai ezek voltak:

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1888 április 10-én egy uj magyar egylet alakult meg Bridgeporton.

Ma, a munkanélküli segély» kórházbiztositás, kompánia nyugdíj és Social Security korában nem könnyű elképzelni a 75 évvel ezelőtti állapotokat, amikor mindezekből semmi sem volt. Aminthogy az árvaságot sem könnyű elképzelni, amiben az akkori szegény bevándorolt munkás élt. Segíts magadon! — ez lett a kényszerű jelszó.

Tizennyolcán voltak a magyarok, akik akkor egy napon összejöttek. A Hevesiek, Molnárok, Tóthok, Vargák, Katonák, Rózsák mellett ott ültek a Gyurcsákok, Macsankók, Kenyhercek és Bialkók. Mit mondanak ezek az ellentétesen hangzó nevek? Azt, hogy a magyar földnek egy olyan vidékéről jöttek, ahol a magyarság a nemzetiségekkel összekeveredve él. Évszázados együttes szenvedés emlékei teszi őket barátokká és testvérekké. A 48-as szabadságharcban, és előbb a Rákóczi-féle nemzeti felkelés idején a Bridgeporton egymás mellett ülő emberek ősei éppen igy együtt voltak Kossuth és Rákóczi zászlói alatt, a magyar nép szabadságáért harcolva. Abauj, Zemplén, Bereg, Ung, Máramaros vármegyék szinmagyarjai és ruténmagyarjai adták Rákóczinak leghűségesebb katonáit.

A Rákóczi névnél nagyobbat és tiszteltebbet nem ismertek azok a megyék. Ezért nem volt probléma, hogy mi legyen az uj egylet neve. Lehetett volna-e megfelelőbb és népszerűbb nevet találni az uj testületnek, mint Rákóczi megszentelt nevét?

így a Rákóczi név bevonult az amerikai magyarság történetébe.

A Rákóczi Egylet nem indult üzleti vállalkozásnak és nem is lett azzá soha. Lassan

erősödött, de a komoly és kitartó erők, amelyek mozgatták, változatlanul megmaradtak.

És a gyümölcs meg is érett. 50 esztendővel később az egyletnek több mint két és negyed millió dollár volt az öszszegyüjtögetett, vagyona, a tagok száma pedig 12,678 volt a felnőtt és 4,724 az ifjúsági osztályban.

Azonban az alapítók lassan kidőltek, uj nemzedékek foglalták el a régiek helyét és a testvérsegitő intézmények közötti verseny is mindig erősebbé vált. A munkamező megszükült, a tagszerzés nehezebbé vált. így aztán kialakult a meggyőződés, hogy a jövőt az erők egyesítésével lehet legsikeresebben munkálni.

Az erős Rákóczi Segélyző Egylet egyesült az erős Verhovay Egylettel. Az uj testület majdnem 30 millió dolláros vagyonnal és közel százezres tagsággal, ma William Penn Fraternális Egyesület név alatt működik és a világ magyarságának kétségkívül egyik legfontosabb intézménye.

De a Rákóczi név nem tűnt el az egyesüléssel az amerikai életből. Ott van és ott marad lapjaink fején, egyesületünk hagyományaiban, egész tagságunk emlékezetében.

A Rákóczi név és hagyomány voltaképpen ott van a William Penn névben is. William Penn, az, angol államférfiú és ,Rákóczi Ferenc kor,-! társak voltak. William , Pewit vallásos hife miatt börtönöZT ték be, Rákóczit a magyar nemzet szabadságába vetett hite miatt. Mindkettő a ;,bitííi'l iHt LL.j 11, íiwfMpP#—j

üzötté. William Penn Amerikába jött, ahol valóságos honalapítóvá lett és a vallásszabadság apostolává. Rákóczi Törökországba menekült, ahol működési tertilete nem volt és ott fejezte be életét, mint megtört sziyü hontalan. A két nágy férfi keveset tudott egymásról, hiszen fél világ választotta el őket egymástól. Még kevésbbé sejtette bárki is, hogy ez a két név valamikor egy Amerikába szakadt magyar csoport zászlaján, nevében és szivében együtt lesz.

A 75 esztendős évfordulón meleg testvéri kösznötésünk elsősorban a Rákóczi zászló alatt felvonult tagtestvéreinket illeti, azután pedig azokat, aki a William Penn zászló alatt jöttek a találkozóra.

H«

Macker elnök nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéde után még több, hasonlóképpen hatásos emlékbeszéd hangzott el, majd Magyar Lajos és zenekara muzsikája mellett táncra perdült a fiatalság és a táncoskedvü öregebb generáció és a jubiláris ünnepség közönsége éjfélig kellemes hangulatban maradt együtt.

HALÁLOZÁS

MCKEESPORT — özv. Gergely Antalné sz. Kánya Róza, 59 év óta a város lakója, április 21-én meghalt 79 éves korában. A Szatmás megyei Magasliget községből származott.

H:

DUQUESNE — Kocsis István öregamerikás magyar április 8-án meghalt a Ltrobe Hospitalban.

*

WEST MIFFLIN — Özv Szilágyi Imréné 78 éves korában elhunyt március 21-én.