A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-09-14 / 37. szám
8. OLDAL Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 6. fej., 24—33 Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy az egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy az egyiket tűrni fogja és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. — Azért mondom nektek: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, sem testetekről, hogy mibe öltözzetek. Nem többe az élet az eledelnél s a test öltözetnél? Nézzétek az ég madarait hogy nem vetnek és nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem értek-e ti többet azoknál? Ki adhat pedig közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit? És a ruházatról mit aggódtok? Nézzétek meg a mezők liliomait, mint növekednek, nem dolgoznak és nem fonnak, pedig mondom nektek, hogy Salamon király minden dicsőségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, mely ma vagyon és holnap kemencébe vetik, az Isten is ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk, vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát_és az ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban egy igen nagy igazságot jelent ki tanítványai előtt: “Senki két urnák nem szolgálhat”, majd igy folytatja, hogy a dolog még világosabban álljon szemeink előtt: “Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak”, vagyis nem szolgálhattok Istennek és a pénznek, a világnak. Az emberre nézve földi életben két ur szokott szerepelni: Jó Isten és a világ. Az embert vagy az Isten vezeti, vagy a világ. A vallásos ember mindenben vallásos meggyőződése cselekedeteit és szavait, de még gondolatait is az Isten törvénye szerint irányítja, vagyis nem tesz, íem beszél, de még csak nem is gondol olyasmit, ami xz Isten parancsolataival ellenkezik, és ha talán mégis tett, beszélt, vagy gondolt rosszat, azt megbánja s iparkodik jóvátenni. Az ilyen ember az Istennek szolgál. A világi ember ellenben mindent a saját, vagy az emberek meggyőződése szerint szeret tenni. Életét, gondolatait, szavait és cselekedetéit csak önmaga vagy az emberek irányítják ... Mindent emberi szempontból, emberi tekintetből tesz. A világi emberre nézve nem az az irányitó, hogy mit mond, vagy mit ir elő az isteni törvény, hanem hogy mit mondok én, hogy mit mondanak az emberek ... És ha valami tette balul ütött ki, azt nem azért bánja, mert azzal ellenkezésbe jutott az Isten parancsaival, hanem azért, mert amiatt valamiféle kárt, szégyent kellett elszenvednie az emberek részéről. Erre a két hatalomra, erre a két erőre mondja az Ur: “Senki két urnák nem szolgálhat; nem szolgálhattok az Istennek és a világnak!” Két különböző ut ez; az első jobbra, a másik balra vezet. Más a szava az Istennek és más a szava a világnak, azért nem követhetem egyszerre az Istent és a világot. Ha valahol és valamiben igaz a “vagy”, akkor igaz ebben. Vagy az Istennek szolgálok, vagy a világnak, majr öregségemben szolgálok az Istennek . . . Nem mondhatom, hogy példáid ezen a héten az Isten parancsait követem, a másik héten pedi g a világ szerint élek, aminthogy a gyerek se mondhatja jogosan: ezen a héten szót fogadok, a jövő héten azt csinálok, amit akarok ... Nem mondhatom becsületesen szemedbe, hogy jó barátod vagyok, a hátad mögött ellenséged. És mégis valahogy úgy vagyunk, hogy szeretjük magunkat megosztani az Isten s a világ között. Az Istennek is akarunk szolgálni, de azért a világot sem akarjuk elhagyni. Valahogy úgy akarnánk eljárni, hogy a kecske is jóllakjon, de káposzta is megmaradjon. Az Ur kedvében akarunk járni, de hát azért néhanapján — mint mondják — az ördögnek is gyújtunk gyertyát. Hát mindez megalkuvás, kétszínűség. És ilyen a mai ember . . . Ilyen a templomban, sőt ilyen még a családban is. Tudja, hogy mindenhol és mindenben mit kell tennie és mégis nem mer úgy tenni, hanem ötven percentre megalkuszik, látszólag, nehogy másikat megsértse, voltaképpen pedig azért, mert gyáva. S az ilyesmi előbb-utóbb megbosszulja magát, már az emberek előtt is, de még inkább az Isten előtt, mert az ilyenről mondja Szent János: “Mivel se meleg, se hideg nem vagy, elkezdlek kivetni számból.” Legyünk tehát jellemesek, álljunk határozottan földi életünkben Krisztus mellé, hogy egykoron Krisztus megvalljon bennünket az ő mennyei Atyja előtt. A Jő PÁSZTOR Az emberséges népidemokratikus törvény dicsérete és kritikája BUDAPEST — A Népszava cikkírója, egy büntetett előéletű elvtárs kálváriájával kapcsolatban, a következő szavakkal magasztalja az emberséges törvényerejű rendeletet, amely a megbocsátás és felebaráti szeretet szellemét tükrözi: Kormányrendelet: humanizmusból, az emberek javulásába vetett hitből, társadalmunk mélységes igazságosságából született paragrafus szabályozza a börtönviseltek munkalehetőségeit. Félreérthetetlenül kimondja: nem származhat hátrány a letöltött büntetésből, kötelesek alkalmazni munkára ezeket az embereket is az üzemek, vállalatok. S a segédmunkásnak — nem kell erkölcsi bizonyítvány. Tűrhetetlen az a nemtörődömség, az a közöny, amellyel igen sokhelyütt felrúgják ezt a rendeletet. Tűrhetetlen, mert emberéletekről, sorsokról van szó, jó, !vagy rossz útra terelésükről. A legszigorúbban felelősségre kell vonni azokat, akik igy zárnak ki bárkit is a munkából. Nem tűr halasztást e probléma megoldása. A Tarnóczi Lajosok dolgozni akarnak. S a munka kapuinak előttük is ki kell tárulniuk . . . A középkanadai kiállításon nagy sikert aratott Khant, egy afgán kutya. Mi a célja az alelnök középkeleti utazásának? Lyndon B. Johnson az j Egyesült Államok alelnöke! feleségével együtt középkeleti utón van. Johnson felkeresi Iránt, Lebanont és Törökországot. Ez az utazás a közérdeklődés reflektorfényét ismét a Középkeletre irányította. .Miért utazott ezekbe az államokba az alelnök? Mi a célja az utazással? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban. VISZONYLAGOS CSEND Manapság a középkeleti államokban viszonylagos csend uralkodik. Ez a csend azonban megtévesztő. Mert a világnak ez a része valóságos lőporoshordó, — csak a zsinórt kell meggyujtani, hogy felrobbanjon. Nézzük meg, mi a helyzet Iránban? Ez az ország a Szovjetunió déli határai mellett fekszik. A sah szilárdan kommunista-ellenes beállítottságú. De évek óta erős politikai nyomás alatt áll és országában egyik válság követi a másikat. Irán ( régebbi nevén Perzsia) gazdaságilag fejlettebb, mint a legtöbb középkeleti állam. De milliók sínylődnek még hallatlan szegénységben, a parasztok legnagyobbrésze analfabéta, a városok nyomortanyái zsúfoltak és nagy a munkanélküliség. A sah keményen dolgozik azon, hogy ezeket a problémákat megoldja. Történt is bizonyos előrehaladás. De a fejlődés túlságosan lassú és ezért nagy az elégedetlenség. Különösen az egyetemi hallgatók nyugtalanok, akik nem egyszer adtak kifejezést elégedetlenségüknek nyílt utcai tüntetésekben. Nem lebecsülendő a kommunisták tevékenysége sem. Igaz ugyan, hogy a kommunista agitációt a rendőrség ellenőrzés alatt tartja, de a szovjet rádió állandóan uszítja a népet: arra szólítja fel, hogy lázadjon fel a sah és kormánya ellen. NASSER Közelkelet legsúlyosabb problémái, amelyek 1950-ben majdnem háborúba sodorták a világot, pillanatnyilag megoldottnak látszanak. Közelkelet legdominánsabb figurája még mindig az egyiptomi diktátor: Gamel Abdel Nasser, az Egyesült Arab Köztársaság feje, aki a közelmúltban ünnepelte meg uralomrajutásának tízéves évfordulóját. Nasser talán a legnépszerűbb vezér a középkeleti államokban. Tripoli bazárjaiban mindenütt ott a képmása. Azokban az országokban, amelyek kormányai rossz viszonyban vannak a diktátorral, Nasser képét titokban, a feketepiacon árulják. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy sok tájékozatlan arab szemében Nasser hősi figura, aki szembeszállt a hatalmas Nyugattal. Az egyiptomiak úgy tekintik őt, mint a “szabaditót”, aki az országból kikergette az angolokat. Nem vitás azonban, hogy Nasser ázsiója az utóbbi időkben esett. Időközben ugyanis elvesztette Syriát és a többi arab államokkal is ellenséges viszonyba került.4 Az a tény sem maradt hatástalan, hogy az egyiptomi életszinvo- j nal alig változott Faruk király uralma óta. A diktátor legnagyobb problémája a túlnépesedés. Évenként 70,000 uj egyiptomi látja meg a napvilágot. és a szaporodás ütemét nem tudja követni az ország gazdasági élete. Ezen nem sokat segített az egyre erősebb tempóban végrehajtott államosítás sem. Az üzleti és ipari élet 80 százaléka ma már az állam irányítása alatt áll, de a nagy paraszti tömegek életszínvonala nem változott meg lényegesen. Nincs e pillanatban semmi jele annak, hogy Nasser politikája közvetlen veszélyt jelentene a világra, annyi azonbon bizonyos, hogy a nyugtalanság nagyobb mint valaha, a diktátor uralomraj utása előtt. Ha Egyiptomban lázadás törne ki, ez felborítaná Középkelet jelenlegi egyensúlyát. És a többi középkeleti állam alapja még kevésbbé szilárd mint Egyiptomé. IRAK Irak Nyugat elkeseredett ellensége. Diktátorát, Abdul Karim Kassemet a lázadó kurd törzsek segítették hatalomra. Ezek a törzsek rendkívül népszerűtlenek a lakosság körében. Akik a helyzetet jól ismerik, azt állítják, hogy Kassem előbb vagy utóbb erőszakos halállal fejezi be életét. Kassem “semleges” ami azt jelenti, hogy teljes egészében a szovjet oldalán áll. Beszédeiben állandóan gúnyolja Nyugatot, de mindig talál dicsérő szavakat a Szovjetunió számára. Az ország gazdasági élete stagnál; csupán az olajból származó jövedelem menti meg a teljes összeomlástól. SAUDI ARÁBIA ÉS JORDÁN Saudi Arábia primitiv or! szág, ahol az életforma csak I nagyon lassan fejlődik. Annak ellenére, hogy Saud király hatalmas összegeket költ magára, családjára és a hadsereg fenntartására, a hatalmas jövedelmekből egyre több jut a közoktatás fejlesztésére, az életszínvonal emelésére. A helyzet itt, akárcsak a szomszédos Jordánban pillanatnyilag stabil. Jordan — Hussein király uralkodása alatt — szintén a nyugalom képét mutatja. De az ország hallatlanul szegény és már régen a csőd szélére jutott volna, ha az Egyesült Álla-l mok nem járult volna hozzá évi költségvetésének egyensúlyban tartásához. A kormány keményen dolgozik a fejlesztési program sikerén. De a fejlődés a/nagyrészt sivatagi országban, amely természeti kincsekben nem bővelkedik, csekély. Hussein egyik legnagyobb problémája az a közel egymillió arab menekült, akik Izraelből telepedtek át az országba. Legtöbbjük vissza akar térni szülőföldjére. Még az apró arab gyermekek is állandóan az “elhagyott szülőhazáról” énekelnek. Izrael Közelkelet legstabilab országa. Megalakulása — 1948 — óta igen nagy mértékben fejlődött. Az egyfőre eső jövedelem tekintetében a világon a 12-ik helyen áll. Az arab államok még ma is “háborúban levőnek” tekintik magukat Izraellel, és nem hajlandók elismerni az ország létét. -* Nagyjából igy fest a középkeleti helyzet. Ismételjük: a nyugalom csak látszólagos. A katlan mélyén állandóan forr valami és nem lehet tudni, mikor tör ki valamilyen “szent háború” az egymással vetélkedő arabok világában. Ezeket a kérdéseket akarja közelebbről szemügyre venni az amerikai alelnök. Mert az Egyesült Államoknak éber figyelemmel kell kisérnie az ott folyó eseményeket politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A U. S.-nak ugyanis komoly gazdasági érdekei vannak ezen a területen és a “lőporoshordói” felrobbanása ezen túlmenően a világbékét veszélyeztetné. teivarosok WASHINGTON — A földművelésügyi minisztérium közlése szerint Amerika első tej városa Worcester, Mass. — ott átlagos évi tejfogyasztás személyenkint 172 kvart. Második helyen állnak a Dayton-Springfield, O. és harmadik helyen Minneapolis és St. Paul ikervárosok. Tehát: Tarnóczi Lajosról van szó. A Népszava riportjának cime: “Hetediziglen? . . .” Olvassuk: Egy férfi sir. Markáns, komoly arcán peregnek a könnyek, próbálja leplezni, nem sikerül. — Kicsit meggyengültek az idegeim — mentegetőzik zavartan. — Nem, ne higyje, hogy a börtönben. Ott jól bántak velem, dolgozhattam — nem tartottam egy pillanatig sem igazságtalannak a büntetést. De amióta kijöttem . . . Hát leprás vagyok én? Kerülni, eldobni kell engem? Megvetni, mint a legaljasabb embert? Pedig oly keveset kérek. Munkát, csak munkát. A kis alagsori szoba szekrényén újságok. Itt is, ott is bekeretezve egy hirdetés: “Segédmunkás felveszünk”, “férfi munkaerőt keresünk.” Munkaalkalmak. Úgy pillant a sorokra, mint teli tányérra az éhező. Előtte a terített asztal — de nem ülhet mellé . . . Tarnóczi Lajos, 20 hónapi börtönbüntetést letöltött férfi — négy esztendeje nem kap munkát. Sehol sem kap munkát. Másfél évig nem ellenőrizték munkáját a Szentesi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Hanyagul bánt a társadalmi vagyonnal, elitélték. Aztán szabadult, 10 hónapot elengedtek a büntetésből, szorgalmáért, jó magatartásáért. — Megálltam a börtön előtt. Azt mondtam magamban: két hét után nyakamba veszem a várost, az országot, dolgozni fogok, letörleszteni a hiányt az utolsó fillérig. Annyi tervem volt, hiszen mindig dolgoztam életemben, soha nem kerültem a munkát. Van könyvelői, raktárosi képesítésem, vizsgázott kereskedelmi eladó vagyok, de segédmunkási állás is nagyon jó lesz, gondoltam.” És kezdtem járni munka után. Mindenütt ezt történt: Megmutatta a munkakönyvét, a büntetésekkel, mindenütt “kifelé nyílt az ajtó.” Négy esztendő. 1460 nap. Azóta járja a személyzeti osztályokat. Egyszer kapott munkát, a VII. kerületi Közért egyik üzletébe vették fel eladónak. Néhány hét után, éppen Szilveszter napján, szóltak, hogy egy levele van az irodán a központtól. — Fel sem bontottam. A hídon megálltam, néztem a Dunát. Sokáig. Aztán továbbmentem. Haza, a feleségemhez, a két gyerekhez. 35 éves vagyok, nem dobhatom el az életet, értük dolgoznom kell. 1100 forintból élünk. Egymagám kétezret is megkeresnék, nem félek a sűrűjétől a munkának. És nem . . . nem. A kicsi szobában olyan fojtó a csend. A feleség — távirász a Központi Táviróhivatalban — csillapítóan suttog: “Lajoskám, ne keseregj, egyszer majd csak sikerül . . .” — A gyerekeimet sajnálom. Meg ezt a szegény aszszonyt. Ők nálam is jobban bűnhődnek. Vétekért, amelyet én követtem el, amelyért vezekeltem már. De úgy látszik, hetediziglen kisérni fog . . . Mrs. Lilyan De Core 44 éves háziasszony és anya, Franklin, Ind.ban a motorkerékpározás hivé. Az asztalán látható trófeákat versenyei során nyerte. 1 ) RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS
