A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-14 / 37. szám

a jó pásztor 5-IK OLDAL Az amisök vallási okokból nem használjak az autót. Egy amis tehat az üzemanyagba a.a motor­csónakot lovaskocsival vontatta be az egyik gazolintöltő állomásra, Muddlebury, Ind.-ban. A további fejlődés záloga: a tudósok számának emelése A nyugati világ tizenkét legkiválóbb tudósa már 1960 őszén azt a jelentést terjesz­tette a NATO vezetősége elé, hogy a nyugati hatalmakat komoly veszély fenyegeti a megfelelő számú tudományo­san képzett szakember hiá­nya miatt. Az Atlanti Szövet­ség tudományos bizottsága által kinevezett bizottság szerint a szovjet, a tudomá­nyos haladás terén túlszár­nyalhatja Nyugatot, ha az nem tudja fokozni tudósai­nak számát és a kutatás terén nem biztosit számukra az ed­digieknél jóval nagyobb lehe­tőségeket. Ezen kivül pedig feltétlenül szükséges, hogy a nyugati világ államai között uj alapokra helyezzék és el­mélyítsék a tudományos együttműködést. A tizenkét tudós megállapitása szerint a Szovjetunióban minden egy millió lakos közül, évente több mint négyszáz uj mér­nök kerül ki, mig az Egye­sült Államokban csak két­száz, és az Európai Közös Pi­ac országaiból pedig alig het­ven, TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKET? ‘ E helyzet ellensúlyozására a jelentés azt javasolja, hogy a nyugati hatalmak a lehető legnagyobb összegeket for­dítsák nemzeti jövedelmük­ből, a tudományos kiképzés és a kutatómunka céljaira. A legszerényebb igények mel­lett is/ a nyugati világnak a nemzeti jövedelem kéttized százalékát kellene alapvető tudományos kutatásokra költenie, de a technikai szem­pontból fejlett országok szá­mára nagyon kívánatos, és el­érhető is, hogy a nemzeti össztermelés értékének két százalékát fordítsák tudomá­nyos nevelésre, kiképzésre és kutatásokra. A bizottság — ezzel párhu­zamosan — elengedhetetlen­nek tartja, hogy a nyugati or­szágok kormányai és tudósai szorosabb kapcsolatokat tart­sanak fenn egymással, léte­sítsenek egy vagy több terve­zőtanácsot és a tudomány tá­mogatásával foglalkozó testü­leteket. Adókedvezmények­kel és a valutáris megszorítá­sok lazításával lehetővé kel­lene tenni, hogy az emberek több pénzt adjanak tudomá­nyos kutatási alapokra és cé­lokra. Ez azt is jelenti egyút­tal, hogy növelni kell a ma­gas képzettségű és rátermett­­ségü oktató-személyzet szá­mát, ugyanakkor pedig a fel­­sőbbfoku technikai iskolák és egyetemek tanárainak maga­sabb fizetéseket kell adni. Ez­zel azt is meg lehetne előzni, hogy a kiképzett fiatal tudó­sok külföldre vándoroljanak ki, olyan országokba, ahol jobb anyagi körülmények és tudományok fejlődési lehető­ségek vannak. TOVÁBBI JAVASLAT Az utánpótlás másik fon­tos tényezőjekén a NATO ál­tal kinevezett bizottság azt is ajánlja, hogy az iskolakötele­zettség határát emeljék fel 16 évre, egyben pedig nyújtsa­nak több lehetőséget az if­júságnak a magasabb tudo­mányos kiképzésére. Az aka­démiai és tudományos inté­zetekben biztosítsanak jobb szolgálati feltételeket, és ad­janak az eddigieknél maga­sabb dijakat és jutalmakat a kimagasló tudományos mun­káért. Az amerikai Harvard egye­tem egyik professzora, Nicho­las de Witt, aki a Szovjetunió tanulmányzásával foglalkozó bizottság vézetője, legutóbbi tanulmányában érdekes ada­tokat tett közzé az orosz if­júság képzéséről. E jelentés — többek között —' azt állít­ja, hogy a Szovjetiínióbah nem kényszerítik a diákokat arra, hogy valamilyen meg­határozott szakmában képez­zék ki magukat. Ugyanakkor a mérnökök és néhány más egyetemi végzettséget igény­lő szakképzettség megszerzé­sénél olyan előnyöket nyújt az állam, amely a diákságra csábitólag hat. Egyik ilyen “csábitóeszköz, például az, hogy az állam által előnyben részesített pályákra beiratko­zó diákoktól nem követelik meg annak bizonyítását, hogy előzőleg valamilyen termelő­­munkában voltak foglalkoz­tatva. Más szakokon ezt meg­követelik. A jogra, filozófiá­ra, vagy az ujságirói fakul­tásra jelentkező diákoknak 1959 óta igazolniok kell, hogy legalább két évig bérmunkát végeztek valahol. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik a nyelvészeti vagy a történe­­nettudományi szakra beirat­kozó hallgatókra is, akikre a kormányzatnak nyilván jóval kevesebb szüksége van, mint a technikusokra, vegyészek­re, orvosokra stb. E politika eredményeként -—szögezte le Dr. Witt — a szovjet 1928 és 1959 között több mint egy millió mérnö­köt képzett ki, a U. S. 620,000 mérnökével szemben. Az Oroszországban kiképzett or­vosok száma ugyanebben az időpontban 420,000 volt, mig az Egyesült Államokban csak 181,700. Más vonatkozásban fordított a helyzet: a társada­lomtudományi és jogi egyete­mekről a Szovjetunióban 1,700,000 végzett növendék került ki, mig az Egyesült Ál­lamokban e két szakon, az említett idő alatt 5,100,000 egyetemi hallgató kapott tár­sadalomtudományi, illetve jo­gi diplomát. A Szovjetunió vezetői gyakran hangoztatják, hogy alőbb-utóbb elérik, sőt túl is szárnyalják Nyugatot, úgy gazdasági, mint technikai té­ren. Moszkvának az a meg­győződése, hogy a Kelet és Nyugat között folyó verseny CHICAGO —. Stanley Anicki tizenegy éves chicagói kisfiú egyike azoknak a mil­lióknak, akik segítik család­jukat a mindennapi élet küz­delmeiben. A fiú apja, öt év­vel ezelőtt, egy forgalmi bal­esetnél életét vesztette, any­ja azóta nehéz harcot viv a megélhetés gondjaival. Stan­­leyn kivül még két kis lány­ka eltartásának gondja ne­­hezkedik a vállára. A tizen­egyéves fiú állást vállalt kifutó lett egy füszerüzlet­­ben. Kerékpárjával már a ko­ra reggeli óráktól kezdve dol­gozott: teljesítette azokat a megbízásokat, amelyeket fő­nöke bízott rá; vitte a csoma­gokat az ügyfelékhez, hozta az árut az üzletbe. S munkája mellett arra is volt ideje, hogy tanulmányait folytassa. Stanley a chicagói St. Pascal high school hatodikosztályos tanulója. Néhány héttel ezelőtt nagy csapás érte Stanleyt. Kerék­párját, amelyet az utcán “parkoltatott”, ismeretlen tettes ellopta. Új kerékpár vásárlásához nem volt pén­ze a családnak, és igy a fi­úcska nem folytathatta ke­nyérkereső foglalkozását. Anyja egy darabig várt, majd az egyik chicagói lapban hir­detést adott fel, ezzel a szö­veggel: “Kérem azt a sze­technikai vonalon dől el. Ez­ért támogatja a kormány a technikai szakembereket ké­sőbbi pályafutásuk során is. Mig Nyugaton a vezetőpozi­­ci'ók elnyeréséhez a jogi kép­zettség a legjobb útlevél, ad­dig a kommunista tömb ál­lamaiban a mérnökök és tu­dósok kapják meg a legma­gasabb állami pozíciókat. A RENDSZER HÁTRÁNYAI Dr. Witt professzor véle­ménye szerint ennek a “rend­szernek” megvannak a hátrá­nyai is. A szakképzett techni­kus, mérnök nagy értéket je­lent a társadalom számára, de nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a tény sem, hogy szaktudása mellett hiányzik műveltségéből az általános tudás. Keleten ezt nem be­csülik sokra, Nyugaton vi­szont nagyfa értékelik. Ez ál­talános műveltség hiánya a szovjet vezetőember Ítélőké­pességét bizonyos korlátok közé szorítja, azoknak a fon­tos társadalmi és politikai problémáknak a megoldásá­ban, amelyek a Szovjetuniót ma elválasztják a nyugati vi­lágtól. Ha a nevelés célja — Witt professzor szerint — az, hogy az állam olyan szemé­lyeket neveljen, akik a tár sadalom jelenségeit és ered­­rhényeit helyesen Ítélik meg akkor a szovjet közoktatás csődöt mondott. Ha azonban a cél az, hogy kitűnő szakem­berek álljanak a közösség rendelkezésére, a Szovjet­unió megözelitette ezt a célt. A NATO tudósbizottságának jelentése éppen erre a ve­szélyre hívta fel a figyelmet és tette még figyelmet ér­demlő javaslatait. mélyt, aki elvitte fiam ke­rékpárját, juttassa vissza azt az apátián gyermeknek, aki anyját, két kis húgát támo­gatja keresetéből.” Az ismeretlen tolvaj nem küldte vissza a kerékpárt. De. megmozdult Chicago polgá­rainak szive. Tucatjával je­lentkeztek emberek, akik fel­ajánlották, hogy az ellopott kerékpár helyett ujjal aján­dékozzák meg Stanleyt. Most tehát Stanleynek nem j egy, hanem egy tucat kerék­párja lehetne. Ő azonban csak egyet fogadott el, a töb­bit hálás köszönet mellett el­hárította. És most újra ka­­rikázhat, ismét támogathat­ja kis családját. Az anya ezzel kapcsolatban ezt mondotta az újságírók­nak: “Most visszanyertem az itóbbi évek nehéz küzdel emberek jóságába 'vetett hi­temet, azt a hitet, amely az meiben már-már elhomályo­sult bennem...V JÓ, HA EZ IS VAN LONDON — Denis Carton angol mérnök “mentőraké­tát” kostruált holdutasok ré­szére; ez a különleges rakéta a sebesült űrhajóst venné fel és szállítaná az első segély­helyre — egyelőre csak a tervrajzokon. A “Bremen” óceánjáró modelje, Providence R. I-be látogatott el SZORGALOM ÉS A Nem bottal verik az ember fejébe a tudományt! Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet!-------o------­Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanul­ságos és szórakoztató könyv. ------o-------2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN. KÖZEL 1000 OLDAL------o------­Ara keménykötésben csak $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árul­ják Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelje: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd St., Cleveland 14. Ohio vagy a vidéki képviselőknél Margaret hercegnő 32-ik születésnapját férjével Írországban töltötte. Először fordult elő, hogy ezen a napon távol volt hazájától. EGY ANYA AKI VISSZAKAPTA A JÓSÁGBA VETETT HITÉT. .. M0NGÓ A RENDŐRKUTYA NEM HAGYTA MAGÁT... ITASCA, 111. — Lehet, hogy a húszéves Walter Ba­­hamundi korábban nagy ku­tyabarát volt, de bizonyos, hogy most sokáig nem köt ba­rátságot ebekkel. Végzetét ugyanis egy kutya, pontosab­ban egy rendőrkutya okozta. A kis városka egyik házá­ba akart betörni a fiatalem­ber, a lakók távollétében. A szomszédok azonban meghal­lották az ablak betörés nyo­mán keletkezett zajt és fel­hívták arra a rendőrség fi­gyelmét. A betörési kísérlet a szomszédok ébersége foly­tán meghiúsult, de a betörők­nek sikerült elmenekülniük. Ekkor érkezétt a helyszínre egy Rossol nevű rendőr, ku­tyájával Mongóval. A ház mögött egy 1954-es elhagyott autó állt, amely nyilván a be­törőkre várt. Mongó alaposan megszagolgatta a kocsit, és a szimattal az orrában nekiira­modott a mezőknek. A ren­dőrnek nem volt más dolga, mint a pórázát rángató, jobb­­ra-balra szimatoló kutya után menni. így járták be egyiitt több mint egy mér­­földnyi utat. Mongó elvitte gazdáját, a közelben lévő gazolin álloj másokhoz. Három állomást vizsgált át Rossol, miután Mongó mindegyik alkalma­zottat ép az ügyfeleket alapo­san végigszaglászta. A harma­dik állomáson azután nagy farkcsoválásk közepette egye­nesen nekirohant Bahamup­­dinek; ez utóbbitól nejn akart tágítani. Rossol letar­tóztatta a fiatalembert annak ellenére, hogy az váltig azt hangoztatta, hogy “éppen az autóbuszra várt.” Az itascai rehdőrségen az­után vallott a betörő. Elmon­dotta, hogy egyik társával próbált betörni a Bathman fé­le házba. Bahamundi vallo­mása után a börtönbe került, társát, akinek sikerült elme­nekülne, -—keresik. És Mongó, aki lefülelte a betörőt? A rendőrkapitány szerint jutalmul egy különle­gesen nagy darab csontot kap. Jó munkájáért valóban meg is érdemelte. Shirley Farmer 22 éves lány, aki öt évet töltött egy londoni zárdá­ban, a zárdaélet után oroszlánszeliditönö lett. Farmer, Manchester­ben egy “tanítványa” ketrece előtt áll. ÜLŐSZTRÁJK A KOMMUNISTA KELET-NÉMETORSZÁGBAN BERLIN — Két keletné­met fiatalember, akik “tüzön­­vizen” keresztül áttörve ki­jutott a szabad világba, érde­kes információt adott a nyu­gat-német hatóságoknak. El­mondották, hogy a Szégyen­fal fennállásának egyéves év­fordulóján egy keletnémet gyár munkásai ülősztrájkot rendeztek. A két menekült: a 25 éves Willy Geidel és a 22 éves Heinz Warmus, a továbbiak­ban azt mondotta; hogy a ke­letnémet munkások között egyre nő ,az elégedetlenség, rabtartóikkal szemben. A két ifjú százmérföldnyi utat tett meg egy tehergépko­csival Keletnémetországon keresztül; a kommunista őrök tüzzápora közben átjutott a határt szegélyző drótakadá­lyon, beugrott egy csatornába és a túlsó parton sikeresen partot ért. Az őrök a vízben is tüzeltek rájuk, de nem ta­lálták el őket. A fiatalemberek az ameri­kai szektorban lévő Lichter­felde városában felállított át­meneti táborba kerültek, ké­sőbb azonban átvitték őket egy másik nagyobb állomás­ra. Itt csatlakoztak egy ke­letnémet határőrhöz, aki nemsokkal előbb menekült el a kommunista “paradicsom­ból.” Ez utóbbi nevét és me­nekülésének körülményeit — érthető okokból — titokban tartják. Geidel és Warmus teherau­tó sofőrök voltak; egy építke­zésnél dolgoztak, finomító üzemet építettek az orosz nyersolaj feldolgozására, Lützkendorf mellett. Az if­jak elmondották, hogy egy nagy lützkendoríi gyár mun­kásai augusztus 13.-án a fal felállításának napján, mint­egy meghatározott jelre letet­ték a szerszámaikat és a kan­tinba mentek inni. A műve­zetők megpróbálták őket á munka ujraf el vételére bízni — sikertelenül. Elmondották még, hogy igen sok keletnémet munkás — kétségbeesésében — iszá­kossá vált. “Alkoholmámor nélkül nem lehet sokáig bírni a rendszer gyalázatosságát” — hangsúlyozták. Tania Verstak 21 éves lány nyer te el Long Beach, Calif.-ban a “Miss International Beauty” . el­met. Méretei: 36-23-36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom