A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-08-17 / 33. szám
a jó pásztor 5-IK OLDAL AZ IGAZGATÓ ELVTÄRS UR KIMONDTA AZ ELSŐ IÓ SZÓT BUDAPEST — A népidemokráciában nem a legnagyobb baj, de nem is a legkisebbe baj az, hogy elvtársak, akiknek sikerült felkuszni az uborkafára, cudarul bánnak a proletársorban maradt elvtársakkal, az úgynevezett beosztottakkal. Már évekkel ezelőtt megrótta Marosán az uborkafa tetején gögösködő elvtársakát, amiért lenézik a közönséges munkásokat és munkásnőket, Minden-a-miénk-ország állitólagos urait, hűtlenül elhagyják proli feleségüket és “jobb” feleséget szereznek maguknak. A pesti sajtó riportjaiból sokszor értesülünk arról, hogy a felkapaszkodott elvtársak gőgje mennyire bántja, megalázza a lemaradottakat. Keserű humorral ir erről az ur-szolga viszonyról a Ludas Matyi cimü komoly politikai vicclapban Dunai Ferenc. ,. Itt a mese, amely valóság: szomorú vigjáték öt felvo: násban. í 1. A fizetésével meg volt elégedve, munkáját szerette. Élete végéig megszakitás nélkül boldog lehetett volna mint a Szitalyukgyár betanított dolgozója, ha egyszer csak, negyvenhét éves korában, nem támad egy furcsa rögeszméje: a főnökétől egy jó szót kívánt hallani. Egyetlen elismerő, meleg, közvetlen, emberi szót. Alattomosan támadta meg ez a rögeszme, mint egy titokzatos betegség. Először nem is igen hederiteít rá, az első tünet nem volt különösebben aggasztó. A fizetését vette fel éppen, főnökétől, az önelszámolóegység vezetőjétől. Megszámolta a pénzét, az üres borítékot visszaadta — és akkor néhány pillanatig képtelen volt elmozdulni —, ott maradt, tétován, egyik iájáról a másikra nehezedve. — Na, mi az, Barna szaktárs — nézett rá főnöke • az asztal és szemüvege mögül —, kíván még valamit? — Nem, semmit ... — motyogta zavartan, és el- sietett. ' H 2. . További két hétig lappangott bene a rögeszme, de két hét múlva újra történt valami. Eszperantó szakemberek látogatták meg a gyár főnöke kalauzolta őket. Éppen Barna háta mögött álltak a leghosszasabban. Barna keze szaporán járt, ahogy ügyesen, megfelelő méretűvé, sodorta a szitalyukakat. — Hát igen — jegyezte meg végül a legtekintélyesebb eszperantó —, ez az önök arany valutája! A magyar munkás esze, szive, ügyessége, amellyel dolgozik. Ezért bízunk meg mi legjobban a magyar szitaiparban! És ott egyálltóhelyében harmincbillió különböző méretű szitalyukat rendelt meg. Barna ezt hallva, elpirult, és szerényen, de boldogan kereste főnöke tekintetét. Azonban nem találta meg. Ekkor valami ellenállhatatlan kényszert érzett. A székéről felugrott, s a felismerhetetlenségig összelapitva egy csomó szitalyukat, megragadta az eszperantóul csevegő főnöke üneplő munkaköpenyét: — Egy magyar szót is! Hozzám, egyet, elismerőt, meleget, emberit ... — dadogott összefüggéstelenül. Főnöke rendreutasitóan nézett rá, és továbbvitte a külföldi megrendelőket. Barna révetegen meredt a kezében maradt köpenydarabkára. 3.' rá Néhány nap múlva mint nyersanyagszakértőt, a főnöke magával vitte a hortobágyi pusztára, amely tudvalévőén a szitalyuk alapanyagának leggazdagabb lelőhelye. Jó vásárt csináltak. Az ő hozzáértésének volt köszönhető, hogy a főnökére nem sóztak rá silányabb szitalyuk-alapanyagot. Barnán ekkor már teljesen elhatalmasodott furcsa rögeszméje. Visszafelé az autóban egyszercsak hisztérikusan kiabálni kezdett: — Nem kívánom én, hogy éppen megdicsérjen . . . Nyolc éve dolgozom a főnök úrral ... De én még soha .. . soha ... egyetlen elismerő, meleg, közvetlen, emberi szót nem kaptam ... Az embernek néha egy kis elismerés is kell . . . nem elégítheti ki teljesen a ■ pénz, amit munkájáért kap . . . — Ha kevesli a fizetését — nézett rá megütközve főnöke, —, kérjen írásban uj fizetési besorolást! Éppen Szolnok főutcáján haladtak keresztül. Egy •■■i! hentesüzlet kirakatában főtt kolbász gőzölgött. — Közvetlen, emberi, elismerő, meleg kolbász . . . ’— motyogta Barna eszelősen. f .. 4. • 1 Másnap reggel egy heves szélroham ledöntötte a tíZítalyukgyár legnagyobb kéményét, de Barna idejében odaugrott, és élete kockáztatásával visszabillentette; borzalmas szerencsétlenségtől s hatalmas anyagi kártól mentve meg ezzel vállalatát. A főnöke éppen ott állott, némán szemlélte á jelenetet. Barna a kéménytől rögtön hozzáugrott: •— Na? Na most? — lihegett főnöke arcába reménykedve. — Talán most? . . . Csak egyetlen elismerő, köz-A U. S. tengerészeti flottájának San Diego, Cali f.-i gyakorló bázisán Richard B. Brewer hadnagy egy modelen tanulja meg, hogyan működik egy tranzisztorral irányított hadihajó. DnnamrcniM a rftnaAi? rninifv Egy nőstény zebra és egy szamár keresztezéséből ilyen furcsa állat született a Manila-i (Fülöp Szigetek) állátkertjében. -Alkudni mesterien tud: “Ha te nem adsz, megyek a másikhoz”. A Szovjet is, Amerika és a Nyugat is ad és a hidegháborús egyensúly nem billen fel. Özönliik a pénz az uj fáraó birodalmába. Még hazai pénz is. A régi jó világ hatalmasaitól, a pénzesektől és a földesektől Nasser eddig egy és fél billió dollár értékű vagyonokat sajátított k i , hogy a nép életszínvonalát emelni tudja. A nép túlnyomóan a falvakban él, bérelt vagy az uj földosztásból szerzett parányi parcellákon a parasztcsaládok körülbelül olyan viszonyok közt élnek, mint egykoron a fáraók rabszolgái. Alig akad Ázsiában vagy a legsötétebb Afrikában nép, amely nyomorúságosabban élne, mint az egyiptomi parasztba fellah. Milliók .szemét rongálja, vakítja a trachoma, milliók vére férges, a féreg-okozta népbetegséget. a bilharziát nem lehet kiirtani, mert orvoshiánv van. Körorvos hetenkint egyszer látogat el egy-egy faluba. A mezőkön a fellah úgy dolgozik, mint elődje négyezer évvel ezelőtt. Búza, kenyér csak annyi terem, amennyi 40 napra elegendő, az év többi napjaiban a külföldi segélyek, elsősorban az amerikai termésfeleslegek táplálják Nasser népét. A jövő reménysége az aszszuáni védőgát, amely 1970- ben lesz készen. Oroszok építik s munkájukért cserébe Egyiptom fő termékét, a gyapotot kapják. Asszuán lesz a világ legnagyobb mesterséges tava, az ott tárolt Nilusviz egymillió aker sivatagi földet termékennyé fog varázsolni s. partján már most épülnek, nyugatnémet és más nyugati hitelek és technikusok segítségével, műtrágyagyár, cukorfinomitó és más ipari üzemek. Mire mindez készen lesz, Egyiptom a termelés terén a közelkeleti arab világ vezető ipari országává fejlődik. De hogy a nép nyomorúsága érezhetően enyhülni fog-e, az kétséges, mert a termelés növekedésével növekszik a lakosság száma is. Nasserák mesterségesen próbálnak gátat vetni a feles számú születéseknek. 1917 óta Egyiptom' népessége megduplázódott és attól kell tartani, hogy e század végéig megint duplájára nő, 53 millióra. I Egyelőre Nasser sem elegendő szükségleti cikket, sem elegendő élelmet nem tud biztosítani a népnek. “Bőséget mindenkinek!” — ez a jelszó, de külföldi megfigyelők azt állítják, hogy az egyiptomiak több propagandát és Ígéretet kapnak, mint ennivalót. Az erős orosz befolyás könnyen arra vezethet, hogy Nasser “arab szocializmusa” úgy fog a jövőben alakulni, mint Castro “demokráciája”. Az orosz fegyverek pedig, amelyeket Nasser az amerikai adófizetők pénzével még egyre vásárol, könnyén arra vezethetnek, hogy Nasser valóra váltja örökös fenyegetését, hogy bét megsemmisítő vereség után harmadszorra megsemmisíti Izraelt. <;Miütán a sivatagban felröppentette Egyiptom első rakétáit, büszkélkedve kiáltotta, hogy ezek 60 mérföldre lőhetők ki, izraeli városokra. A nasseri paradicsomról ez a vicc járja Kairóban: Nasser meghalt, első útja a pokolba vezetett. Csodálkozva tapasztalta, hogy ott az; élet nem is olyan borzalmas, mint fent az emberek gondolják. A tűz elviselhető, a kazánok olaj hiány miatt sokszor egészent kihűlnek, szénből sincs elég és különben is, a szénlapátolásra kirendelt munkások követik az egyiptomi hivatalnokok példáját, reggelente jelentkeznek munkahelyükön és mindjárt azután lefekszenek és átafusszák az egész napot. Az amerikai magyarság kéri a "magyar kérdés" u] raid vételét A magyar kérdésnek az Egyesült Nemzetek legközelebbi közgyűlésének napirendjén való tartása céljából Falussy C. Alajos a következő két levelet intézte az Egyesült Államok külpolitikájának a két legfőbb intézőjéhez, John F. Kennedy elnökhöz és Dean Rusk külügyminiszterhez. 1. Elnök ur! Egymillió magyarszármazásu hűséges amerikai állampolgár nevében arra kérem önt, utasítsa az Egyesült Államok delegációját az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy a folyó évi augusztus 18-i határidő lejárta előtt újítsa meg az Egyesült Államok kérését, hogy az elintézetlen magyar kérdés tűzessék ki a közgyűlés szeptem- : bér 17-i rendes ülésszakának a tárgysorozatára. Vallásos, politikai és kultrális egyesü'eteink, valamint a magyarnyelvű sájtó az Egyesült Állmokban komoly aggodalmukat fejezték ki az utóbbi hetekben ismételten megjelent hírek miatt, melyek szerint íz Egyesült Államok elejteni készülne a magyar kérdésit az Egyesült Nemzetekben és magára hagyja a Szovjet elnyomás alatt szenvedő magyar népet. Az egész világon szétszórt magyarság, állampolgárságra való tekintet nélkül, íz Ön segítségét várja, elnök ur és kéri a válaszát, mely biztosítani fogja őket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja az Egyesült Nemzetekben a minden nép szabadságát közelről érintő kérdést. Mély tisztelettel: FÁLUSSY C. ALAJOS a Demokrata Nemzeti Bizottság Magyar Tagozatának elnöke. 2. Külügyminiszter ur! Junius 15-én táviratilag arra kértem Önt, az amerikai magyarság nevében, hogy újítsa meg az Egyesült Államok kérelmét, hogy a magyar kérdés vétessék fel az Egyesült Nemzetek szeptemberi (17-ik) ülésszakának a tárgysorozatára. Junius 28-án a külügyminisztérium nevében adott válaszában Mr. Edward A. Karnaeki biztosított minket arról, hogy “az Egyesült Államok továbbra is élénk figyelemmel kiséri a magyarországi fejleményeket” és hogy “a magyar nemzeti felkelés és annak következményei megoldatlan problémái az Egyesült Nemzeteknek”. Ezt a megnyugtató választ én közzétettem az egész magyarnyelvű sajtóban. így meglepetéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 17. ülésszakára szóló ideiglenes tárgysorozatba, annak 79. pontja közé a magyar kérdés egyáltalában nem lett felvéve. Minthogy a közgyűlés végleges tárgysorozata legkésőbb augusztus 18-án közzéteendő, tisztelettel arra kérjük külügyminiszter urat, utasítsa az Egyesült Nemzetekhez kiküldött amerikai delegációt arra, hogy adja be sürgősen az Egyesült Államok kérését a magyar kérdés felvétele érdekében a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába. A szabad világban szétszórt magyarság teljes egységben fordul Önhöz segítségért és kéri az Ön válaszát, mely biztosítani fogja őket arról, hogy külügyminiszter ur ki fog tartani a minden nép szabadságát közelről 'érintő magyar kérdés támogatása mellett. Mély tisztelettel: FALUSSY C. ALAJOS az Amerikai Magyar Szövetség Nemzeti elnöke. MEGTAGADTA A FELOLDÁST RÓMA. — Egy katolikus papot hat hónapi börtönre Ítéltek feltételesen, mert megtagadta a felmentést két nőtől, akik gyóntatásánál bevallották, hogy az egyik baloldali pártra szándékoznak szavazni. Ezt az ítéletet azonben a fellebbezési bíróság és most az alkotmány-biróság megsemmisiteCe azzal az indokolással, hogy a pap nem vétett az alkotmány ellen. Maria Van Damme (jobbra) egy belga margarint gyártó cég versenyén első dijat nyert: világkörüli utazást — családjával együtt. A vállalatot azonban kínos meglepetés érte, mert a győztesnek kilenc gyermeke van. Az utazás igy a cégnek kb. 45,000 dollárjára'került. ‘ KAIRO. — Fényes ünnepségekkel, ipari és katonai kiállitásokkal emlékezik a kövér Faruk király menesztésének és forradalma győzelmének 10-ik évfordulóján Nasser diktátor — győzelmeire és vereségeire. És uj szocializmust hirdet, arra a kérdésre pedig, hogy ezt miképpen gondolja megvalósíthatónak, ezt felelte: “Ezt kérdezem én magamtól is.” A Köztársaság Terén felvo- ' nultatta a szovjet tankokat és a magasságban szovjet jet repülőgépek tornásztak, Az ipari kiállítás Gezira szigeten arról tanúskodott, hogy van már egyiptomi ipar: Míg az-. előlit még gyufát is külföldről kellett importálni, ma egyiptomi munkások állítanak öszsze Fiat autókat,' készítenek Ma Griffe parfümöt, Odorono szagtalanítót —- olasz, francia és amerikai szabadalmak felhasználásával. A kiállítás legmutatósabb tárgya a Ramses autó, amelyről hozzáértők, sőt nem értők is azt mondják, hogy a világ legrondább autója. Mindez az ipari termelés és a hatalmas lakóház-, kórház- és iskolaépitési programok rengeteg pénzbe, dollár- és rubel-milliókba kerülnek. A dollárokat és a rubeleket Nas<!Pr Pl O’á nrr\7*ÁuÓ Ö70T7.1 VlP . vetlen, meleg emberi szót! . . . A főnöke intett neki, hógy jöjjön az irodába. Pénzjutalmat kapott. Káromkodva vette át. 5. Magához véve kisfia yizipisztolyat*T ’aznap éj Barna álarcosán betört főnöke villájába, az ameieti ar lakon keresztül. . — Kezeket fel! — kiáltott horíyogó főnökére. Az rémülten ugrott ki az ágyból. — A pé . . . pé . . . pénzem a ruhásszekrénybe: van ... — nyögte. — Nem a pénzét akarom!!! — Hát mi tetszik? — Azonnal mondjon egy elismerő, közvetlen, m< leg emberi szót Barna Béla nevű beosztottjára, vág meghal! — menydörögte, hogy csak úgy libegett az á arca. Főnöke halálsápadtra váltan tátogott percekig, d hang nem jött ki torkán a rémülettől. Barna ekkor összecsuklott: — Hát nincs rá mód . . . Inkább meghal! — sird< gálta, majd levéve álárcát, beletörülte könnyeit. Főnöke ekkor a telehold fényénél felismerte. — Maga az, Barna? — rikoltott megkönnyebbü ten. — Hogy magának milyen remek viccei vannak! Barna egy pillanatig nem is akart hinni a fülénél De aztán felhósajtott: — Végre! Jó éjszakát kivánt, és arcán megbékélt mosolly. visszamászott az ereszcsatornán.
