A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-08-10 / 32. szám

4. OLDAL A Jó PÁSZTOR Menekült Magyarország A Telstar és a Szovjetunió A Telstar hiradás-közveti­­tő mübolygó várakozást meg­haladó sikere beláthatalan távlatokat nyit meg az embe­riség előtt. Az óceánokat át­hidaló hirközvetités sok vo­natkozásban megszünteti a távolságotkat a Föld felszí­nén. Népek és nemzetek olyan közel kerülhetnek egy­máshoz, amennyire érzelme­ik és törekvéseik megenge­­lik, — a távolság nem lesz kö­zöttük elválasztó tényező. Marconi 61 évvel ezelőtt egy­etlen rádió jelet küldött át as? Atlanti-óceánon, egy S be­tűt. Ez az egyetlen jelzés is elmosódott állapotban érke­zett meg a felvevő állomásra. A Telstar az első kísérletek alkalmával 18 perces prog­ramútokat közvetített az At­lanti-óceán fölött, mindkét irányban.Aki az uj találmány jövő fejlődését ilyen körül­mények között előre tudja látni, csil'lakjós legyen a ja­vából. Szakemberek ilyen jóslatra nem vállalkoznak. Nem valószínű, hogy az előrelátható műszaki fejlő­dés mellett a Telstarnak az életbe való bekapcsolása is zavartalanul mehetne végbe, Már az első pillanatokat is konfliktusok jelzik. Az első, kísérleti közvetítések páros versenyt támasztottak Ang­lia és Franciaország között, a két kormány illetékes ha­tóságainak majdnem komoly ellentéteivel. Az Európában elsőnek közvetített amerikai program váratlan kritikai megjegyzésekre vezetett. Azok az európaiak, akik szí­vesen bírálják Amerikát, Kennedy elnök sajtókonfe­renciájára tettek távolról, sem kedvező megjegyzéseket. A kifogások lényegét kár vol­na vitatni. Annyi kétségtelennek lát­szik, hogy az európai nézők éppen a kifogásolt elnöki nyi­latkozatot fogadták a legna­gyobb érdeklődéssel. Az el­nöki sajtókonferencia egyéb ként éppen úgy amerikai ta­lálmány, mint a Telstar, és nem bizonyos, hogy kisebb a és talán legfontosabb ható­ereje az, hogy a jelenlevő hírlapírók előzetes bejelen­tés nélkül teszik fel kérdései­ket, amelyekre az elnök sza­badon válaszolt. Ezt a szabad szellemet az amerikai rende­zők nem áldozhatták fel, sem­miféle távoli közönség ked­véért. A Telstar általános em­beri jelentősége természete­sen azon fog múlni a jövőben, mit közvetítenek rajta. A Telstar osztani fogja minden emberi találmány törvény­szerűen beteljesedő sorsát. Értéke attól függ, mire és hogyan használják fel. Acél­ból lehet utaszállitó hajót épiteni, és lehet interkonti­nentális rakétát önteni. Atom energiával lehet bölcsődéket fűteni, és lehet bombákat robbantani. A Telstarral le­het közeledést létrehozni, és lehet uszítani. Az ember ma­ga dönti el annak sorsát, amit létrehozott. Jóra is, rosszra is felhasználja tudásának termé keit, a földi élet megkönnyí­tésére és elpusztítására is. A Telstar alkalmas arra, hogy közvetlenné és időtlenné te­gye az összeköttetést a világ nemzetei között. A lehetőség éppen úgy felhasználható vi­ták lefolytatására, mint egy­más jóakaratu megértésére. A jövőben alighanem ré­szünk lesz mind a kettőből, ha csak váratlanul meg nem változik az emberi elfogult­­ságok és szenvedélyek törté- , nelmi idők óta változatlan , rendszere, 1 A jelen pillanatban egy olyan kérdés van, ami idő­szerűnek látszik a Telstarral kapcsolatban. Ez a Szovjet­unió kormányának magatar­tása az uj műszaki vivmány­­nyal szemben. A Szovjetunió minden más politikai alaku­latnál érzékenyebb a propa­ganda érdek iránt. A szov­jet rendszer legválságosabb korszakaiban is aránytalanul nagy áldozatokat hozott pro­paganda szervezetek létre­hozásáért és fenntartásáért. A szovjet kormány a jelen pillanatban kevesebb nemze­ti jövedelemből háromszor annyit költ propagandára mint az amerikai kormány. Moszkva többet áldoz rádió adásokat zavaró állomások fenntartására, mint a nyuga­ti nemzetek rádió adásokra. Most a gyakorlati használha­tóság küszöbére érkezett el egy olyan uj műszaki beren­dezés, amely nem csak a hir­­közvetitésben, de a propagan­da szolgálatban is felbecsül­hetetlen jelentőségű. A szov­jet kormány, amely máskor elsőnek siet propaganda ha­tások kihasználására, ezúttal habozó és bizonytalan maga­tartást tanúsít. Amerikai részről felajánlot­ták a szovjet kormánynak, hogy vegyen részt a Telstar közvetítésekben, a nyügat­­európaihoz hasonló progra­mon, a tőle megszokott üdva: riassággal csere utján. Moszkva semmiféle választ nem adott a barátságos fel­hívásra. Az egyik moszkvai kormánylap, az Izvesztija, mindössze annyit közölt a Telstárról, . högy az egyik amerikai nagyvállalat hirde­tési trükkje. Ezt a sZük látó­körre való álláspontot nehéz lesz fenntartani, még arány­lag rövid időre is. Moszkva j komoly nehezsegekre számít­hat. Az első nehézség abban áll, hogy a vasfüggöny mögött egyes területeken a szovjet kormány részvétele és hoz­zájárulása nélkül is vehetők a Telstar által közvetített te­­| liviziós programok. Ilyen kör- I zet elsősorban Kcj*at-Berlin, amelynek lakosai minden to­vábbi nélkül vehetik készü­lékeiken a nyugat-berlini köz­­vetitést. Ilyen Magyarország egész déli határzónája, mely­ben zavartalanul vehető a Belgrád által adott program. Nyugati propaganda szervek kiterjeszthetik a vétel lehe­tőségét a szovjet blokk sok határ-zónájára. A bevonható területek nem nagyok, propa­ganda hatásuk azonban aránytalanul nagy lehet, ép­pen azért, mert a szovjet kor­mány elnyomja az adást. A tiltott közvetítések hire dina­mikus erővel terjedhet vé­gig a szovjet által dominált területeken, a szájról-szájra terjedő hírek pedig hatáso­sabbak lehetnek az eredeti mirforrásnál. Ebtől eltekint­ve, a szovjet kormány képte­len lesz soká ellenállni az uj propaganda lehetőség vonzá­sának. A szovjet Telstar messze van még, ha egyálta­lán előkészületben van. A Telstar műszer ellátásának ‘finomságai még eddig kívül esnek a szovjet technika le­hetőségein. Épnek megfelelő­­leg nehéz lesz elkerülni az amerikai Telstar programba való bekapcsolódás valamely formáját. Kétségtelen, hogy akár csatlakoznak, akár to­vábbra is elzárkóznak, az el­határozás nem lesz könnyű Moszkva számára. A Telstar programok ellen­őrzése, a szovjet politika szá­mára esetleg kellemetlen adá­sok kirekesztése műszakilag könnyű feladat. Ezzel szem­ben mérhetetlen hatással le­het a szovjet közönségre ma­ga a tény, hogy a Telstar ame­rikai találmány, amely a vi­lág nemzeteinek rendelkezé­sére álll és szolgálja az általá­nos emberi jóindulatot. Ez a benyomás lényegesen eltér attól, amelyet a szovjet kor­mány hatalmas áldozatok árán igyekszik fenntartani. A Telstar Jegbékésebb, propa­ganda céloktól távol álló köz­vetítései is olyan érzéseket kelthetnék értelmes hallga­tók körében, amelyek nem fütik a hidegháborús indula­tokat. A . szovjet kormány vagy vállalja ezt a kockáza­tot, vagy lemond a propagan­da legújabb eszközéről, amelynek hatását pedig a je­len pillanatban nem is lehet kellőképpen felbecsülni. A Telstar ezért, minden egyéb jelentőségétől eltekintve, hiT degháborus győzelmet is je­lent. Okosan, céltudatosan felhasználva, lényegesen megerősítheti és megszilárd­íthatja az Egyesült Államok helyzetét a világ népei kö­zött. drAga lakas -DRÁGA AUTÓ Az ingatlanok frontján a beköltözhető lakásokat kere­sik. Lényeges külömbség van a lakott és a beköltözhető la­kások árai között. így leg­utóbb á sajtóban egy buda­pesti Attila utcai egy-szobás garszon lakott lakás árát 15,- 000 forintban, és egy Már­vány utcai hasonló lakás árát 26,000 forintban jelölték meg. Ugyanakkor a Liptói utón 3- szoba-komfortos beköltözhető villa-lakás: 265,000 forint. A Margaréta utón pedig ugyan­csak beköltözhető 2-szoba­­hallós lakás árát 245,000 fo­rintban állapították meg. A nyári lakások bére is elég ma­gas. A Római Fürdőn egy 320 négyszögölet telken épült egy szobából és főzőfülkéből álló nyári lakást 80,000 forintért hirdetnek. A használt autóik eladási ára változatlan. Moszkvics 407-es 43-50,000 forint, a 220- as Mercedes 43,000 forint, az 1001-es Skodát 22-28,000 fo­rintért árulják. UJ CSILLAG BEVILÁGÍT A RABSÁG ÉJSZAKÁJÁBA BARNAINGES VÖRÖSÖK Az európai népek rabságába beleny ugodni nem szabad Mi sohasem törvényesít­hetjük Sztálin és a vörös had­sereg hódításait és a U. S. A. nem adhatja beleegyezését egy keleteufópai status quo­­hoz, — mondotta Humphrey szenátor Washingtonban, a Captive Nations július 18-án tartott bankettjén. Az As­sembly of Captive Nations a menekült hét alkalmából a rab nemzetek három kiváló harcosát tüntette ki. Humph­rey szenátort, Judd Congress­man! és Goedhard holland parlamenti képviselőt. A ki­lenc rab nemzet zászlóival el­látott emlékplakettet 200 vendég jelenlétében adta át Nagy Frenc az ACEN ezidei elnöke. A banketten a mene­kült politikusokon kívül a washingtoni politikai élet előkelőségei vettek rszt. sze­nátorok, képviselők, a Nem­zeti Kina, Korea, VietNam, Hollandia és Nyugat-Német­­ország nagykövetei és diplo­matái. A bankett szónokai a vas­függöny kérdésével foglal­koztak. A fölszólalók mind­egyike szükségesnek tartotta a status quo elleni tiltako­zást. Humphrey szenátor azonban rámutatott arra, hogy a tiltakozás nem elég; következzék be, szembe kell szállni a szovjet kihívással. Annál is inkább, mert a nyu­gati demokráciák az erőseb­bek. Goedhard sajnálattá! emlékezett meg a múltról, amikor a vasfüggöny népeit a népfornt-politikárá szorí­tották, melynek •eredpriénye­ként a szovjet kolonistái let­tek. A Nyugat nem tanult a történelemből és félő, hogy Laosban , megismétlődhet a hiba. Sökan bíznak abban, hogy a kommunizmus meg­enyhült, de ez volt a feltevés Yalta és Potsdam után is. A történtek után végzetes len­ne, ha újból csapdába kerülne a Nyugat. Hasonló szellemben szólal­tak fel Judd congressman és Nemzeti Kina nagykövete. Cristopher Emmet pozitív programot követelt a rab né­pek felszabadítására és Ri­chardson, a Free Europe el­nöke, hangsuyozta, hogy a vasfüggönyön és a berlini fa­lon át rendületlenül kell su­gározni a szabadság ügyét. Ez azonban egymagában nem elég, mert a U. S. A.-nak és a többi szabad korrriánynak erőteljesebben kell érvényt szerezni a szabadság ügyé­nek. Nagy Ferenc beszédével végződött az ünnepi bankett. A rab nemzetek önrendelke­zési jogának helyreállítását követelte és ennek jelképe­ként a magyar ügynek a U. N. napirendjén való tartását. A bankettet követő napon az ACEN vezetősége a kong­resszus többségi vezérét Mc- Cormackot kereste fel, akit ugyancsak a Rab Nemzetek plakettjével tüntettek ki. Mc­Cormack életbevágóan fon­tosnak mondotta, hogy a USA életben tartsa a vasfüg­göny népeinek reményét. Nemrégiben a bécsi ma­gyar diákok szervezetében egy ÁVO-s ügynököt csíptek fülön, aki azon fáradozott, . hogy a magyar emigráns szervezeteket a szélső-jobb mezőnybe i terelje. Buzgalmá­ban nyilas egyenruhát oszto­gatott. Ez okozta vesztét, mert az egyik éber diák fel­jegyezte a telefonszámot, ahonnan a bilgeri csizmából, fekete nadrágból, zöld ingből álló egyenruhát kiegészíteni kérte. A fölhívott szám, mint azt a Nemzetőr cikksorozata leleplezte, a bécsi magyar kommunista követség volt, Európában és világszerte másutt is meglepő aktivitást árulnak el az emigrációban már teljesen levitézlett szél­ső jobboldali csoportok. Fel­tűnő jellegzetességük, hogy az 1956-os szabadságharcot az 1944-es Szálasi puccsal igye­keznek közös nevezőre hozni. Ebbéli fáradozásukkal az emigráció nem nagyon törő­dik, és ennek folytán sokhe­lyütt felüti fejét, uj 56-os jel­mezben,a régi nyilas agitá­ció. Európai,, tapasztalatok azt mutatják,, hogy a szálakat Pállnkázik a bus kolhozpaiaszt Szatmárban a Szamos és a Kraszna vidékén néhány éve ugrásszerűen megnőtt a tö­mény szesz fogyasztása, — jelentette a Népszabadság. A riporter cinikusan jegyezte meg, hogy isznak, mert telik, van miből és mit. A megfej­tés mégsem ilyen egyszerű. A kolhozba kényszeritett pa­rasztság a sivár jelen elől az italhoz menekül és ez a ma­gyarázata annak, hogy egy 500 lakosú kis községben, mint Szamostatárfalván, a Népbolt forgalma havi 200,- 000, a kocsmáé havi 50,000 fo­rint. A fogyasztásnak egyne­gyedét teszi ki a pálinka, mert főleg pálinkát isznak, holott emberemlékezet óta mindig bort ittak ott. A kolhozokban annyira dí­vik a pálinka, hogy a ripor­ternek a kolhoz elnök elpana­­szoíta: egyre több baj van a részegeskedés miatt. A 80-100 literes pálinka fejadag nem vezethez jóra. Tudja ezt jól a vezetőség, de a szövetkezeti boltok nagy üzletet csinálnak vele. A tagság pedig ragasz­kodik a pálinkához — és esté- > re a pálinka gőze nehezkedik a szatmári falvakra, : nagyobbrészt a budapesti ÁVO mozgatja, hogy egyen­etlenkedést szítson és emig­ráns alakulatokat rossz hírbe hozza. Minthogy evvel az ak­namunkával szemben a nyil­vánosság az egyetlen megfe­lelő fegyver, a jó ügyet szol­gálnák azok, akik a múlt ki­­sérteteinek felbukkanásáról hirt adnának, hogy a nyilvá­nosság elé vihetnénk a ma­gyarság megbecsülését csök­kentő megmozdulásokat. Nincs kétségünk, hogy az egységes fellépés keresztül­húzná az ÁVO terveit és sok minden látszólag érthetetlen kérdésre megadhatnánk a fe­leletet. Irta: PFEIFFER ZOLTÁN A mi nemzedékünk kaval­­kádjának majd minden sza­kaszára jutott egy lényeges felfedezés, vagy újítás, ami uj távlatokat nyitott meg az emberiség fejlődésében. Ha csak az egymással való érint­kezés eszközeit vesszük szám-Újabb letartóztatások Egy pár hónappal ezelőtt minden kommentár nélkül je­lent meg a budapesti sajtó­ban a távirati irodai jelentés arról, hogy Zsigmond Gyu­lát, Dr. Bodor Györgyöt, Dr. Püski Sándort és társait ál­lamellenes cselekmények mi­att őrizetbe vették. A letartóztatottak közül Dr. Bodor György ügyvéd ne­ve a harmincas években tűnt fel a politikai életben, mint a Bartha Lajos társaság ifjúsá­gi vezére, egy ifjúsági anké­­ton a demokratikus titkos vá­lasztójogot követelte. Dr. Püski Sándor ugyancsak a harmincas években szerepelt, mint a jobboldali mozgalom­ban ismert “Magyar Élet” ki­­tadója. A hazai értesülések arról szólnak, hogy Dr. Zsig­mond Gyula tervhivatali tit­kárral együtt mindhárman a parasztpártban tevékenyked­tek. Hogy mikori magatartá­suk viatt vonták őket felelős­ségre, arról a hivatalos jelen­tés nem adott számot. Feltűnő, hogy csak a legfel­ső bíróság ítéletéről emlé­keztek meg, a junius 6-9-ig tartó elsőfokú tárgyalásról hallgatott a pesti sajtó, pedig a kommüniké kérkedve emlí­tette, hogy a 4 napos főtár­gyalást nyilvánosan tartották meg. A legfelső bíróság hely­ben hagyta az első bírói Ítéle­tet, mely szerint államellenes szövetkezés büntette miatt Dr. Zsigmond Gyulát 3 évi, Dr. Bodor Györgyöt 3 és fél évi, Dr. Püski Sándort 4 és fél évi börtön büntetéssel sújtották. Pfeiffer Zoltán ba, korunk legegyszerűbb kö­rülmények között élő embere, a telefon, a rádió, a televízió segítségével sokkal tájékozot­tabb, mint egy pár évtizeddel ezelőtt a nagyhatalmú állam­fők. Ami pedig a közlekedést illeti, egy napszámos gyor­sabban, kényelmesebben utazhat, mint a múlt század fejedelmei. És igy lehetne felsorolni a tudománynak és technikának a kis emberekre kiterjedő üdvös hatásait. Olyan korban élünk, mely­ben a technikai fejlődés jóté­teményei szinte együtt halad­lak az emberi szabadság kö­vetelményeivel. Erre az agyüttességre talán a legjobb példa Afrika, ahová a vilany­­nyal, rádióval, repülőgéppel együtt behatolt a szabadság és sorra szabadulnak fel a gyarmatok. De az emberi fej­lődés törvényé mégsem álta­lános, van a földgolyónak egy része, ahol a vívmányokat nem az ember és főleg nem a kisemberek javára használ­ják fel. A vasfüggönyről van szó, ahol a technikai fejlődés esz­közeit az embereknek a kom­munista akiokban való tartó­sára veszik igénybe. És 'ami­lyen mértékben vált széle­sebbé a fejlődő emberiség lá­tóhatára, olyan mértékben zsugorodott a vasfüggöny mögött az egyéni szabadság. A Telstar mübolygó uj kor­szakot nyitott meg a modern ember életében. Világrészek váltak egymás szomszédaivá. Vájjon milyen korszakalkotó változásnak kell bekövetkez­nie, hogy a vasfüggöny mö­gött élők olyan szabadságot élvezzenek, mint a kultúrá­latlan afrikai törzsek élvez­nek jelenleg az egykor leg­sötétebb Afrikában? Ötödik Fekete könyv A magyar forradalom 5-ik évfordulójának emlékére Berle volt államtitkár, Cher­­ne, az I. R. C. igazgatója, és Luce volt római követ miht szerkesztők kiadtak egy ma­gyar viszonyokról szóló je­lentést. A mü hét fejezetben tünteti fel a szovjet katonai megszállást, a gazdasági ki­zsákmányolást, a kolhozosí­­tást, a rendőrállam, az egy­ház elleni harc, az ifjúság és a hazai közvélemény képét, adatait és a U. N. Í4 rezolu­­cióját. A 73 oldalból álló Hungary Under Soviet Rule V. cimü kiadvány $l-ért meg­rendelhető a The American Friends of Captive Natiphs­­tól, 510 Madison Avé., New York 22,-N. Y. 4 , v Í UJ EMIGRÁNSLAPOK A magyar emigráció vitali­tását jellemzi, hogy az utóbbi hetekben két uj folyóirat in­dult meg. Mind a kettőt Eu­rópában adták ki, és hogy az egyensúly meg ne billenjen, az egyik radikális, a másik konzervatív. A Párisban élő fiatal ma­gyar irók egy csoportja, nyil­ván a szabadság harc mene­kültjei, Magyar Műhely cím­mel jelentkeztek. Élharcos folyóiratot akarunk, — je­lentette ki az egyik szerkesz­tő és sikerült mozgásba hoz­mok az emigrációs irodalom állóvizeit. Forma és tartalom tekintetében egészen uj ösvé­nyen járnak, úgy hogy rövi­desen éles irodalmi és eszté­tikai viták várhatók. Azt hir­detik, hogy nem szándékoz­nak elzárkózni a hazai iroda­lomtól. Mindenesetre érdek­lődéssel várjuk, hogyan sike­rül ezt a programot izlésésén és eredményesen végrehajta­ni. Főmunkatársaik: Ditfói Ákos, Nagy Pál, Parancs Já­nos és Miklós István. A Münchenben megjelenő Uj Európa tájékoztató és szó­rakoztató folyóiratnak tünte­ti fel magát. Cikkeiből kitü­­nőleg, nem-militáns legiti­mista. Az első Számot a jobb­­szélső sajtóban ismert Lates Kornél jegyezte, mint szer­kesztő. A második számban azonban már meg nem neve­zett szerkesztő bizottság az utóda, kiadóként a Duna Szö­vetség szerepel. Az uj láp tá­voltartja magát az emigráci­ós vitáktól és valóban inkább szórakoztató anyagot közöl. A második számban Ottó fő­herceg nagy beszámolóját ad­ták közre, amely érdekes át­tekintő képet ad a nemzetkö­zi politikáról. Ifi ITt fiií A bécsi esküdtbiróság előtt fi(J 1 LLN 23 millió schilling hovafordp CBfiPRDAlf tása felől kellett számot adnj MiillI TlnlJlV az osztrák Lionc Club veze­tőségének. Blumauer és Hart 1956 novembere után afcisch igazgatókat vonták f^. nyugati világ megható mó-lősségre) akik lelkiismeretied dón gondoskodott a magyarnül, elképesztő elszántsággal menekültekről. Egyesületek,csak a maguk hasznát nézték magánosok segítő készségeés ennek érdekében értékte­­ontotta a gyógyszert, ruhát len és használhatatlan hol- és a készpénzt. Főleg Bécsbe.mik tömegét szállították a ahova nemcsak világszerve*-menekülteknek és vették zetek, hanem alkalmi egyesü-vissza eladásra. A bíróság, lések segítsége is befutott. Aalapos vizsgálat során feltár­­bécsi Lions Club vezetősége ta az igazgatók üzelmeit, akik többek között az amerikai terhére súlyosbító körül-1 Lions Clubok adományaitményként állapították még kapta kézhez. Az összegekkel dúsgazdag mivoltukat. Blu­­azonban hűtlenül sáfárkod- mauert 1 évi, Hartischf égy tak. és fél évi börtönre ítélték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom