A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1962-08-03 / 31. szám
Portugália szövetségese az Egyesült Államok európai katonai bázisának, a NATO- nak, ugyanakkor azonban a U. S. bírálatának célpontja is. A meg-megujuló bírálat magyarázata: Portugália gyarmati politikája. Az egyik nagy amerikai folyóirat riportere a közelmúltban hosszabb beszélgetést folytatott dr. Antonio de Oliveira Sálazar-ral, aki 39 év óta Portugália miniszterelnöke, — egyben a leghallgatabb diktátor. Még saját országában is rendkivül ritkán látható és úgyszólván sohasem beszél a nyilvánosság számára. A közelmúltban azonban igen éles bírálatok érték Portugáliát kemény és kegyetlen gyarmati politikája miatt; a támadások végül is arra késztették Salazert, hogy megszólaljon interjút adott egy amerikai ujság'rónak. Adjuk át tehát a szót a riporternek. SALAZER MEGJELENÉSE — Dr. Salazer nem felel meg azoknak az elképzeléseknek, amelyeket az ember á diktátorokról alkotott. Amikor Lisszabonban láttam, régidivatu gombos cipőt és szabott öltönyt viselt, mellénynyel.Séta közben időnként fáradtan meg-megállt, és ez elárulta, hogy már 73 éves. Mindamellett izmos és egészséges ember benyomását teszi a látogatóra. Kérdéseim — amelyeket jóelőre írásban juttattam el hozzá — főleg Angola körül csoportosultak. Angola, ez a délnyugatafrikai portugál gyarmat az utóbbi években a világ érdeklődésének homlokterébe került. Az ottani bennszülöttek nem egy esetben lázadtak fel a kíméletlen portugál terror ellen; az afrikai államok sorozatos felszabadulása Angola népét hasonló akcióra ösztönözte. Angola függetlenséget, önállóságot követelt, — a gyarmati uralom teljes felszámolását. Salazar körülbelül egy óra hosszat beszélt velem, nyugodt, szenvedélymentes hangon. Nem egy Ízben hangsúlyozta: ő nem ellenzi Angola függetlenségét, de a változásnak lallan kell bekövetkeznie, i “Természetes és logikus, hogy egy gyarmat önállóság! ra, függetlenségre törekszik és ezt meg is értem és méltányolom— mondotta. De a kérdés megoldása e pillanatban még nem aktuális és senkisem tudja megmondani mikor kerül arra sor. A mai | idők felfoghatatlan politikai álláspontja az a követelés, hogy egy ország bontsa meg PtJRÜARET i 1824 Buckeye Rd. Cleveland 20, Ohio egységét és ha ezt megteszi, azt előre meghatározott menetrend szerint hat jsa végre. Miért kellene felszabaditani Angolát? — vetette fel önmagának a szónoki kérdést. Bizonyára ném azért — válászolt önmagának — mert az ország bennszülött lakossága elnymás alatt áll. Igen sok afrikai éppen olyan állásban dolgozik ott, mint az európaiak. Általában a színesek előtt épugy nyitva áll Angolában az érvényesülés lehetősége, mint az európaiak előtt és nem egy szinesbőrü tevékenykedik magas pozíciókban a gyarmaton éppenugy, mint a portugál királyi bíróságon. A U. S. BÍRÁLATA Salazer keserűen beszélt az Egyesült Államok birálaáról, amely Portugália angcai politikája ellen irányult. ‘Az Egyesült Államok rendkívül naiv, és járatlan az afrikai politikában — mondotta. És sohasem mernék bátorságot venni magamnak ahhoz, hogy előírjam: milyen kül, bel-politikát kövessen, vagy ne kövessen az Egyesült Államok kormánya. Az amerikai kormány minden megfontolás nélkül hevesen támogatja az afrika: népek felszabadulási törekvéseit — folytatta Salazar —anélkül azonban, hogy figye lembe venné: ezek a népek képtelenek arra, hogy meg oldják az önállóság kapcsán /elmerülő kérdéseket; ugyan akkor azonban rendkivül ér zékenyek a kommunista be folyásra. Ha Afrikáról var szó, a U. S. cserbenhagyjf szövetségeseit és érdekeik ellen száll síkra. De ami még ennél is aggasztóbb; ez a politika nem szolgálja a “felszabaduló” afrikai népek érdé | keit, sőt gyakran élesen Angliában egy kiállítás keretében mutatták be a királyi ház kincseit. A nagyértékü műtárgyakat először tekintette meg az angol főváros közönsége. Nem botfái verik az ember fejébe a tudományt! SZORGALOM ÉS A Bizonfy Szótár segiiségével tanulhatja meg az angol nyelvet! Egyetlen magyar házból sem hiányozhat ez a hasznos, tanulságos és szórakoztató könyv. -----o-----2 SZÓTAR EGY KÖTETBEN, KÖZEL 1000 OLDAL Ára keménykötésben csak | $6.00 Kapható mindenhol, ahol a lapot árulják. Megrendelhető készpénzt, Money Ordert, vagy csekket mellékelve: A JÓ PÁSZTOR 1736 E. 22nd St., Cleveland 14. Ohio vagy a vidéki képviselőknél szembenáll vel<=. Kinos és keserű tapasztalat volt ezen a téren az, ami a közelmúltban Kongóban örtént. . — Az Egyesült Államoknak ez a magatartása érinti-e az Azori szigeteken lévő U. S. támaszpont jövőjét és további sorsát; az ezzel kapcsolatos szerződés ugyanis ez év decemberében lejár — erre a kérdésemre Salazar igy válaszolt: “Jobban szeretnék erre a kérdésre nem felelni.” A portugálok nem felejtették el és nem bocsátották meg azt, hogy 1961 márciusában Adtai Stevenson az Egyesült Államok delegátusa a U. N.-nél azt kérte a Világszervezettől: küldjön ki bizottságot Angolába, hogy az ottani helyzet felől biztos információkat kapjon. A porteugálok felháborodását csak növelte az a tény, hogy nemsokkal később Stevenson azt kérte a szervezettől: tűzzék az angolai kérdést a U. N. napirendjére. Készen áll-e Angola a függetlenségre? Salazar szerint ávolról sem. Semleges megfigyelők szerint azonban a portugál diktátor — érthetőin — elfogult a helyzettel szemben. Az Írástudatlanok ;záma nagy — mint fekete Afrikában mindenütt — de i portugálok sokat tették zen a téren. Azt remélik, hogy 1965-ig az iskolaköteles gyermekek 60 százalékát be .udják terelni' az iskolákba; ez az arány ma csupán 17.8 százalék. Adriano Moreira a tengerentúli területek minisztere ezt mondotta: “Az elmúlt négy hónapban 106 elemi iskolai tanítót küldtem Angolába. Minden városban vannak középiskolák és állandóan újakat építünk.” De sem Angolában, sem a másik portugál gyarmaton Mozambique-ban, nincs egyetem. A portugálok azt állítják, rövidesen ezt a hiányt is pótolják. Az a néhány színes diák akit Angélában alkalmasnak találnak az egyetemre, tanulmányait Portugáliában folytatja. A portugálok nem uralkodnak kegyetlenül Angolában hangoztatta Salazar — lényegesen engedékenyebbek, mint amilyenek a belgák Kongóban voltak. Angola a portugál gyarmatbirodalom “ékszere”, és igy érthető, hogy Salazárék nehezen válnak meg tőle. Salazar azt üzente az Egyesült Államoknak: ha mi békében hagyjuk őket, a probléma magától is megoldódik. Csakhogy sem Amerika, sem a szabad világ “nem hagyja bükiében” Portugáliát. A világ gyorsabban fejlődik, a dolgok gyorsabban érnék meg, mint Salazar elhatározásai. A gyarmati uralom napjai leáldozóban van és a történelem á haladás erősebb “diktátor” mint Portugália elmozdithatatl annak látszó vezére . . . THOMPSON MOSZKVAI KÖVET BÚCSÚJA KRUSCSEVTŐl Joseph Mulholland 17 éves fiút Brooklyn, N, Y.-ban társai leszűrök. Ezúttal másodszor érte támadás, de. a fiú nem tudja, miért. "NE LEGYEN IDEGES" - MONDTA AZ IDEGES RABLÓ MOSZKVA — Nikita Kruscsev és felesége Nina, a napokban bucsuün népségét rendezett két kedvenc amerikai barátja: Thmpson amerikai-moszkvai nagykövet és neje részére. “A nyolcfogásos búcsúvacsra közben hasznosan és érdekesen, beszélgettünk, — mondotta a távozó követ. Kruscsev végül azt mondotta nekem: közöljem a beszélgetés anyagát majd Kennedy elnökkel is.” A nagykövet azt már megtáviratozta Washingtonnak. Thompson szerint minden olyan probléma szóba került, ami a két országot érintette. A nagykövet öt órát töltött Kruscsévnél; első esetben fordult elő, hogy egy távozó nagykövetet a szovjet diktátor, családi házába hivott meg, mert egyébként az idegeneket egy hivatalos kormányzati épületiében szokta fogadni. Thompson öt éven át volt , az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. Utódja Foy ID. Kohler lesz. Mrs. Thomp! son egy Christian Dior kreációju szürke-fehér selyem estélyi ruhát viselt, (a nagykövetség estélyéről mentek át és átöltözésre már nem volt idő) amelyet ugyancsak szürke cashmere sweatee borított. Az eső arra kény szeritette a társaságot, hogy a fedett teraszon költsék él a vacsorát. Körülnéztünk a kertben — mesélte Mrs. Thompson. Nikita valóban kukoricát termel ott, de ez évben a termés gyenge volt. Fesztelenül beszélgettünk — mondotta a volt nagykövet. Kruscsev szidott engem és én szidtam őt . . . OLTÓANYAG A RÄE ELLEN? CHICAGO — Két ideges bandita 26,000 dollárt rabolt el készpénzben és, ékszereken egy chicagói ékszerüzletben. 1000 dollárt vittek el bankjegyekben és 25,000 dolárt ékszerekben. Az Irving Park 4707 szám alatt lévő ékszerüzletbe a napokban két férfi lépett be. Az üzletben a tulajdonos felesége a 26 éves Sáundra Sandberg és egy ékszer- és órajavitó; a 40 éves A. Buerger tartózkodott. Az egyik férfi azt kérte, hogy javítsák meg carórájának szalagját. Amikor ez megtörtént, közölték', hogy néhány gyűrűt szeretnének vásárolni. Az asszony megkérdezte: milyen gyűrűkről volna szó; az egyik férfi ekkor válasz helyett átugrott a pulton és előrántott egy németgyártmányu Luger pisztolyt és azt a két embernek szegezte. Saundra Sandberg a rendőrségen elmondotta, hogy a két holdup bandita rendkivül idegesnek látszott. Az egyik állandóan azt mondta Buergernek: ne legyen' ideges, — mialatt a revolver reszketett a kezében. Ezután a két férfi beterelte őt és Buergert egy hátsó helyiségbe; az ajtó elé hűtőszekrényt toltak, majd hozzáfogtak az üzlet kifosztásához. Miután látták, hogy a páncélszekrénnyel nem boldogulnak, kivették az üvegszekrények alatt tartott ékszereket. De egyik-másik kazettát nem tudták kinyitni, ezért az aszszonyt átmenetileg kiengedték fogságából és arra kényszeritették, hogy nyissa ki azokat. Az egyik kazettát ő sem tudta felnyitni, mire megfenyegették, hogy megölik. De végül mégis visszakisérték a hátsó helyiségbe. A holdup banditák a hátsó ajtón akartak menekülni, mivel azonban annak zárját sem tudták kinyitni, a főbejáraton távoztak el, noha kocsijuk a hátsó bejáratnál állt. A rablás színhelyétől két blokknyira később megtalálták az autót, egy 1961-es Pontiacot. A banditák nyilván egy másik — ugyancsak lopott kocsival — menekültek tovább. A “foglyok” végül egy vevő segítségével szabadultak ki “fogságukból.” Mrs. Sandberg férje, korábban sheriff helyettes volt. A rablás időpontjában éppen a sheriff irodájában tartózkodott Chicago belvárosában. ST. LOUIS — Újfajta rákgyógyitási kísérletbe fogtak Dr. William T. Newton és társai, a washingtoni orvosegyetem tanárai a St. Louis-i Barnes kórházban. A kutatótársaság a' rákban elhunyt betegek adatait és kórtanát vizsgálta felül. Dr. Newton közölte, hogy a vizsgálatk alapján újfajta kísérletet indított meg. A kísérlet lényege azon az elgondoláson alapszik, hogy a szervezetet ellenállóvá kell tenni a ráksejtek támadásával szemben. Ezt a problémát a tudós úgy oldaná meg, hogy a páciens szervezetébe billió és billió fehér vérsejtet juttatna. Az eljárás a fehér vérjet-adók számára kevesebb kockázatot jelentene, mint amennyit a véradók számára jelent vérük egy részének átengedése. A fehér vérsejtek átvitele transzfvízió (átömlesztés) utján történnék, azzal a különbséggel, hogy ennél a folyamatnál még külön szűrőre is szükség van. A közönséges vérátömlesztés során átlagosan két billió fehér vérsejt kerül egyik szervezetből a másikba, az ilyesfajta átömlesztésnél azonban énnek ötvenszeresére van a szükség. A kísérletek egereken sikerrel jártak. Azok az egerek, akiknek szervezetébe, előző - lag nagytömegű fehér vérsejtet ömlesztettek át, majd pedig beoltották rákos sejtekkel, nem kapták még a rákot az “oltás” révén védetekké váltak. A fehér vérsejtek — tudományos nevükön fago,citák — a szervezet védőhadseregének “katonái”. A tudomány feltevése szerint a rákos beteg szervezete, valamilyen eddig még kiderítetlen oknál fogva, képtelen a fehér vérsejtek termelésére, amelyek pedig ha kellő számban' állnának rendelkezésre — le tudnák győzni a ráksejteket. A módszert eddig még nem próbálták ki embereken., Amennyiben a tudományos feltevések nem állnák meg a helyüket, úgy — ezen a vonalon — uj irányból indulnak el a kutatók: megpróbálnák immunissá tenni egy egészséges embert, majd annak fehér vérsej tjeit ömlesztik át a rákbeteg szervezetébe. Ricardo Perez Godoy tábornok a perui katonai junta feje, (balra) Limában résztvesz kormánya egyik tagjának eskütételén. Jobbra Pedro Vargas Prada tábornok-őrnagy, légügyi miniszter. A Jő PÁSZTOR 5-IK OLDAL Javítják már Adam Clayton Powell képviselő portorícoi házát, amelyet alaposan megrongáltak. Bosszúból tették, mert megfenyegette a portoricoiakat, hogy iskoláik csak abban az esetben kapják meg az állami segélyt, ha kötelezővé teszik az angol nyelvtanítást. A legréffibb eurooai diktátor — védekezik *.. Gyomor- és béltiszfitó cukorkák az egész világon ismerik. — Székrekedés, rossz szájíz, bűzös leehlet ellen a legjobb , orvosság. o F.jty doboz ára 1 DOLLÁR - 6 doboz A5.h« bérmentv*. KAPHATÓ EGYEDÜL A VÖRÖS KERESZT PATIKÁBAN
