A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-20 / 29. szám

4. OLDAL A Jő PÁSZTOR GAZDASÁGI FÖLDRENGÉS A A KOMMUNISTA ÁLLAMOKBAN Irta: PFEIFFER ZOLTÁN Az idén julius elsejével megszaporodtak a gazdasági gondok Magyarországon. Az Európai Közös Piac Orszá­gai: Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az ipar­cikkek vámját ötven száza­lékkal, a mezőgazdasági ter-Pfeiffer Zoltán rriékek vámtételeit pedig 35 százalékkal emelték. Úgy­hogy á vám emelés folytán a nyugatnak szállított magyar iparcikk, vagy élelmiszer 15- 20 százalékos tehertétellel kénytelen megbirkózni. Külkereskedelmének egy­­harmadát nagyobbrészt a Kö­zös Piac Országaival bonyo­lítja el a szovjet érdekszférá­ba kényszeritett ország. Eb­ből a nyugati összeköttetés­ből szerzik be a pótolhatat­lan cikkek és anyagok meg­vásárlására a szükséges va­lutát. Az európai közös piac Szerkesztő-változás A “The Hungarian Quar­terly” mint a két világháború között Magyarországon ki­adott hasonló cimü folyóirat utóda 1961 év eleje óta je­lenik meg az emigrációban. Kevéssel azután, hogy Buda­pesten újból kiadták a régi Eturópaszrete ismerlt irodal­mi és művészeti folyóiratot. Az emigráns folyóirat Ko­vács Imre iró és v. parasztpár­ti politikus szerkesztette. A folyóirat szerkesztésében őr­ségváltás történt: Juhász Vil­mos egyetemi tanár vette át a “The Hungarian Quarterly” szerkesztését, amelynek leg­közelebbi száma úgy színvo­nalban, mint terjedelemben méltó utóda a régi becsület folyóiratnak. árdrágító termelő­szövetkezetek A kormányzat gondosar árködik azon, hogy az élelmi izer-piacokon kupecek, alkal -ni eladók a mezőgazdaság örmények árait föl ne hajt >ák. A földművelésügyi mi lisztérium összeírása szerim >00 olyan termelőszövetke zet van, melyek alkalmasak arra, hogy nagy árutömeggel lássák el a helybeli piacokat. A sajtó szerint azonban a ter­melőszövetkezetek is hozzájá­rulnak az árfelhajtásához, mért mint a “Népszava” i\->: amikor az áru kevés, vagy újdonság — a termelőszövet­kezetek minimális mennyisé­get adnak át az állami felvá­­sárlóknák és a többivel fel­­kocsiznak a budapesti Haller piacra és ott akár a Maszek­­nek, akár a Közért-nek drá­gábban adják el a kelendő portékát. Ha nincs saját jó a kölcsön is Kölcsönző szolgálatot léte­­sitettk egyes lakástakaritó gé­pekre és használati tárgyak­ra. Egész napra egy porszívó, vagy padlókefélő gép után 12 forint, egy mosógép után 15 forint egy tranzisztoros rádió után 8 forint használati dijat kell fizetni. A kölcsönző szolgálat napi­­dij ellenében bérbead fényké­pező gépet, gyermekmérleget, kerékpárt, gumimatracot, csó­nakot, sőt háti-zsákot is. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG AKCIÓJA Az amerikai vivósport eseményei A new yorki Park Shera­ton Szállóban tartott ameri­kai vivóbajnokságokon nagy mezőny indult. A három fér­fi-fegyvernemben és a női tőrvívásban összesen 290 ver­senyző állt rajt-hoz. De nem­csak a versenyzők száma nőtt még, az érdeklődők növekvő tábora mutatta, hogy lendü­letét vett az amerikai vivó­sport. A fejlődés 1956 óta követké­zéit be, azóta, hogy a magyar vívó olympikonok jelentős csoportja a melboumei ölympiász végeztével disszi­dált és Amerikában telepe­dett le. Az idei bajnokságon csupán 20 magyar származású vivő vett részt, de volt olyan amerikai sport club, mint pl. a New York Athletic Club amelyik szin magyar csopor­­to állított sorompóba. A Ke­­resztes-Örley - Nyilas - Pongó együttes meg is nyerte á kardcsapat-bajnokságot, a ta­valyi bajnok, a Pannónia Ath­letic Club együttese, Magay- Dömölky-Báker a negyedik helyre szorult. Második lett Fencers Club csapata, mig a harmadik helyet Santelli György v. magyar bajnok vi­­vómester csapata foglalta el. Az egyéni kardbajnoksá­gon Magay, Örley, Hámori képviselték a magyarságot. Keresztes Attila olympiai bajnok az előmérkőzéseken kiesett, holott a csapatbajnok­ságon a mezőny legjobbja volt, de tréning-hiány foly­tán másnapra már vissza­esett. A négyes döntőbe a ma­gyarok közül Magay Dániel háromszoros amerikai bajnok és Hámory Jenő tavalyi ame­rikai bajnok, mindketten olympiai aranyérmesek, to­vábbá Desaro és Blum ame­rikai kardvivók kerültek be. A körmérkőzés végén az el- 1 sőségért Magay1 és Desaro ! küzdöttek. Az izgalmas ver- 1 seriyben 9:9 tusarány után a < döntőt és egyúttal az ameri- 1 kai kardbajnokságot Desaro í nyerte meg. A bajnoksági 1 döntő négy tagját magyar vi- i vómesterek; Élthes, Csiszár t és Márki készítették elő. Ál- 1 tálában a többi fegyvernem versenyzőin is felismerhető volt az említetteken kívül, Santelli, Bánkuti, Csajághy, Niederkirchner és Zölt ma­gyar vivómestérek stílusa. A tőrversenyeken feltűnést keltett á japánok előretörése. A párbajtőr számokban a New York Athletic Club vi­vői, Élthes Csaba tanítványai tűntek ki. A dij kiosztó gálaestén az Amerikai Vivószövetség veze­tősége bejelentette, hogy a jú­lius 16-án Buenos Airseban kezdődő világbajnokságokon az amerikai szintk képvisele­tében a kardszámokban há­­ro muj amerikai állampolgár: Magay, Hámori és Örley in­dulnak. A MAGYAR-LATINAMERIKAI KAPCSOLATOK A Délamerika és a Vasfüg- ziliában, Argentínában, Uru­göny közötti gazdasági, politi­kai összeköttetés úttörő mun­káját a magyar és csehszlo­vák délamerikai követségek készítetté kelő. Jelenleg Dél­­amerikában a népidemokrata követségek nemcsak gazdasá­gi és kulturális tevékenysé­get fejtenek ki, de jelentős részük van a felforgató moz­galmakban is. A Népidemok­rata államok kezdetben az amerikai, később pedig az eu­rópai gazdasági összeköttetés csökkentésére törekedtek, de gazdasági befolyásuk egyre csökken. Magyarországnak ezidősZé­­rint 7 délamerikai partnere Van az áruforgalomban Bra­guayban és Chilében keres­kedelmi kirendeltség is’ mű­ködik. A hazai szaksajtó sze­rint a kereskedelmi forgalom három év alatt mintegy 20 millió dollárral bővült. Ma­gyarország Latin-Ameriká­­ban Kubát is beleértve, kü­lönféle nyersanyagokat és me­zőgazdasági cikkeket vásáról. Leginkább gyapotot, gyapjút, nyersbőrt, kakaót és kávét. Az utóbbi nyersanyagokból a behozatal több, mint kétsze­resére emelkedett. Magyaror­szág exportját ipari készter­mékek, főként gép- és finom mechanikai gyártmányok, to­vábbá könnyűipari cikkek te­szik. Hirt adtunk arról, hogy az Amerikai Magyar Szövetség világszerte akciót indított a magyar ügynek a U. N. napi­rendjén való tartására. Mér­tékadó tényezők véleménye szerint ugyanis az a veszély fenyegeti a magyar kérdést, hogy a U. N.-ben bürokrati­kus süllyesztőbe kerül. Szeptember 17-én nyitja meg 17-ik évi közgyűlését a U. N. és ekkor állapítják meg, hogy a delegátusok többsége ragaszkodik-e a magyar kér­dés napirendre tűzéséhez. Az elmúlt években a nyugati de­mokráciák — legutóbb a U. S. A. — indítványára tár­gyalták az 1956-os szabadság­­harc ügyét és minden alka­lommal megújították azt a U. N. döntést, mely a szovjet csapatok kivonulására, a nem­zeti önrendelkezési jog hely­reállítására kötelezte a Szov­jet Uniót és a magyar nép képviseletére el nem ismert Kádár rendszert. Nincs kétség afelől, hogy amikor sorra szabadulnak fel színes kis népek, a független­ség és a nemzeti önrendelke­zés jogát nehéz volna megta­gadni az 1956 októberében ön­magát felszabadító magyar néptől. Még a Szovjetnek is nehézséget okozna egyszáj­­ból hideget és meleget fújni; sürgetni az afrikai és az ázsi­ai népek felszabadítását, de ugyanakkor életben tartani a Budapesten alaposan megbu­kott szovjet kolonializmust. Az Amerikai Magyar Szö­vetség memorandumával a UN kulisszái mögé vetette reflektorát és valóban az utolsó pillanatban riadóztat­ta helytállásra a külföldre szakadt magyarságot. A me­morandumból azóta mozga­lom létesült, és vezetői, Bor­­shy Kerekes György, Eck­jos, Mgr. Szabó János és dr. St. Iványi Sándor vikárius, — felhívással fordultak min­den magyar egyházhoz, egye­sülethez, szervezethez, hír­laphoz és egyénhez, hogy leg­szélesebb körben segítsék elő a magyar kérdés napirendre tűzését. Munkaprogramot bo­csátottak ki, hogy minden in­tézmény és személy önállóan is csatlakozhassák, mert mint hangsúlyozták, eredmény csak egészséges együttműkö­dés folytán várható, és ezért célszerű, ha a mozgalom veze­tősége minden akcióról ér­tesülést nyer. Címük: P. O. Box 95. Lenox Hill Station hardt Tibor, Falussy C. Ala-' New York, 21, N. Y. A VASFÜGGÖNY KALAUZA A Rab Nemzetek vezetősé­ge félévenként áttekintő je­lentést ad ki a Vasfüggöny ki­lenc országáról. A napokban tették közzé az 1961 juliusá­­tól-decemberig terjedő idő­szak összefoglaló adatait fel­tüntetve minden olyan fontos eseményt, amely ebben a fél­évben felmerült. Az összefoglalásnak Ma­gyarországra vonatkozó ter­jedelme 60 oldalt ölel fel és feltünteti a politikai és gazda­sági élet minden fontos ese­ményét. Áttekintést nyújt a munkás helyzetről és a szociá­lis problémákról. Ismerteti a nevelésügyi továbbá a kultu­rális élet kérdéseit. Felvilá­gosítást nyújt az egyház és a vallásos élet fejleményeiről, figyelemmel kiséri a Kádár, rendszer külpolitikai vonalát és részletesen közli a nyuga­ti és a népi demokrata álla­mokkal kötött kereskedelmi szerződéseket és a velük foly­tatott export-import szolgál­tatásokat. A Magyarországra vonat­kozó részt Kiss Sándor a Ma­gyar Bizottság tagja készítet­te el. Az Assembly of Captive Nations vezetősége folyama­tosan már 6 éve adja ki a “Survey of Recent Develop­ments in Nine Captive Count­ries” cimü munkáját, mely egyedüli tudományos forrá­sa a Vasfüggöny adatainak. A Survey évi $4 előfizetési dij ellenében megrendelhető az Assembly of Captive Euro­pean Nations irodájától (29 W. 57 Street, N. Y. 19 N. Y.) BÖRTÖNVISELT KOLHOZELNÖK A “Magyar Nemzet” egy baranymegyei kolhoz-elnök pályafutását szemléltetően is­mertette: “Olyan agyafúrtan ingadoztak, hogy, 1956 őszén nem lehetett együtttartani a népet.” — Szétosztották a va­gyont. Emberünk kérdezget­te a többieket jól meggondol­tak-e mindent, de nem na­gyon ellenkezett. Be is csuk ták utána néhány napra, ké­sőbb beismerte, hogy ennyit megérdemelt a bizonytalan­ságáért. Aztán rendeződtek a dol­gok, emberünkből megint el­nök let az egyesitett szövetke­zetben. Aztán mind nagyobb feladatott kapott a járásban és a megyében, országos ta­nácskozásokra is kezdték hí­vogatni. Talán ez a hiúságára is hatott, és mintha egyéni becsülete dolgának érezte vol­na, hogy feledtesse 1956-ot a helyi ellentéteket eltüntesse, és minden képességével arra törekedjék, hogy azok számá­ra akik megint bizalmukkal tüntették ki, szilárd, biztos, végleges és gazdag létalapot teremtsen a szövetkezetek­ben.” A quebecki diák-kongresszus határozatai “A magyar egyetemeket megfosztották a szellemi és igazgatási önkormányzatuk­tól,” — állapította meg A Nemzetközi Diákszövetség Quebeckben tartott világ­­konferencián. A 12 napig tar­tó diákkonferencián az e cél­ból kiküldött adatgyűjtő és tájékoztatási bizottság egy nagy jelentésben foglalta ösz­­sze a magyarországi tanügyi viszonyokat és a diákságnak a rendszerrel való kapcsola­tait A quebecki Laval egyete­men julius elején tartott kongresszus részleteiben is foglalkozott a magyar álla­potokról és tiltakozott amiatt hogy a magyar egyetemi hall­gatókat erőszakkal kénysze­rítik a szovjet eszmék elfo­gadására. Kivizsgálták a di­ákság magánéletét és bizo­nyítva látták, hogy a diákok íözött besúgó szervezetet tar­tanak fenn, amelynek köte­­essége jelentést tenni a ren­dőrségnek diáktársaik maga­tartásáról. Foglalkoztak az egyetem felvételeivel is. Megállapítá­suk szerint a jelentkezőket i nem egyéni képességeik, ; vagy tanulmányi előmenete- ; lük alapján bírálják el, ha- : nem elsősorban szüleik poli- ] tikai befolyása, vagy pedig a : diák korábbi politikai tévé- 1 kenysége alapján. Sorravet- : : ték a diákság problémáit. A ; legfontosabb kérdés; az ösz­töndíj és a tandíj feltételei sem kerülték el figyelmüket. ; Az volt a legsúlyosabb vád­juk a rendszer ellen, hogy az ösztöndíjak összege nem fe­dezi a diákok ellátását és ki­adásait. Az iskolákból kikerült if­júságnak az életben való el­helyezkedését pártbefolyás szabja meg, melyet úgy az iparban, mezőgazdaságban, mint az igazgatási ágakban egy kis klikk hajt végre. A diákkonferencia kitért a forradalom utáni állapotokra. Kifogásolta, hogy még min­dig fogva tartanak diákokat elfogadható vád nélkül. Alap­vető szabadságjogokat, mint a szabad vélemény, — a gyü­lekezés jogát, lényeges ele­meit a szellemi és a tudomá­nyos életnek, még ma sem tartja tiszteletben a kormány­zat, aminek következtében a diákság és a tanárok körében a passzív resisztencia csalha­tatlan jelei mutatkoznak. A diákok világ-konferenciá­ja elhatározta, hogy mindad­dig napirenden tartja a ma­gyar ügyet, mig Magyarorszá­gon az egyéni és akadémiai szabadság helyre nem áll. Új­ból leszögezték magukat áz 1956 évi forradalmi diák kö­vetelések szabadlábra helye­zése érdekében. Hatezer hold szüzföld Nógrádban A Magyar Nemzet júniusi riportjában arról számol be, hogy amióta közösbe szántják a határt megnövekedett Nóg­­rád műveletlen földterülete. A gazos, gyomos földekből több mint 6 ezer bevetetlen. Ezek a “szüzföldek”. Mátra­­novák és Kisterenye környé­kén ugyanis a bányaművelés gazdasági kihasználása érde­kében nagyobb területeket kivontak a mezőgazdasági hasznosításból. A szüzfölde­­ket fölverte a gaz, minekfoly­­tán gépi művelése akadályok­ba ütközik. Hatezer hold ilyen szüz­­földje van Nográdnak állapí­totta meg a fő agronomus. A riporter nyilván felsőbb uta­sításra már amellett kardos­kodik, hogy uj kataszteri fel­mérést indítsanak el és min­den hasznosítható területet igy a szüzföldeket is hódítsák vissza a mezőgazdaságnak. VIHAR A FUTBALLPÁLYÁN KUN KULTUSZ Kun Bélának, az 1919-es proletár-diktatúra vezérének kultusza növekvőben van. A Kortárs cimü irodalmi folyó­irat közölte Kun Béláné visz­­szaemlékezéseit a moszkvai emigrációról. Iskolákat nevez­tek el Kun Béláról. A kerepe­­si úti lakótelep iskoláján kí­vül legutóbb a győri általá­nos iskolában tartottak név­adó ünnepséget, amelyen Kun Béla családjának jelen­létében tette le a fogadalmat. A ferencvárosi drukkerek­nek az volt a privilégiumuk, hogy az Üllői úti sporttele­pen a hétközi edzőmérkőzé­seken megjelenhettek és a csapat összeállítása tekinte­tében véleményüknek hango­san adhattak kifejezést. Ezt a szokást a népi demokrata vezetősége sem tudta megtör­ni és tűrték a Ferencváros ( szurkolótáborának spontán megnyilatkozásait. A régi szurkoló tábor nem hagyta magát az egyesület vezetősé­ge által befolyásoltatni és sokszor keményen személyi­leg is bírálták azokat, akiket a csapat visszaeséséért fele­lőssé tettek. A Ferencváros elnöksége nagy fába vágta fejszéjét és egy olyan pártoló tagságot igyekezett megszervezni, amelyik vihar nélkül állja a vereséget és nem avatkozik bele a vezetőség döntéseibe. Az elhatározásra az adott in­dokot, hogy a heti edzőmér­kőzéseken a szurkolók bekia­bálásai zavarták a csapat fel­készülését és a sport ered­ményeket. Labdarugó körökben nyílt szakadást várnak a szurkolók és az elnökség között és nem hiszik, hogy a Fradi drukke­reket meghunyászkodásra tudják bírni. Sok diák — kevés iskola Az 1962-63 tanévben közép­iskolák (gimnáziumok, szak­­középiskolák és techniku­mok) első osztályainak nappa­li tagozatán 66,000 fiatal kez­di meg tanulmányait. Az idén növekedett a középiskolások száma. A keretek a jelentke­zők befogadására nem voltak elegendők úgy, hogy sok je­les és jó rendű diák kimaradt a középiskolákból. Újabb $166,675.52 összeget kitevő két pénzec2sacskót talált a Jer­sey Citá, N. J. rendőrség. Néhány nap előtt 2.4 millió dollárt ta­láltak bankjegyekben két utazótáskában egy elhagyott garázsban levő ócska autó trunkjában, mely állítólag Joseph Morarty book­maker tulajdonát képezi. A bookmaker börtönben, büntetését tölti ilso lépcsője maris katasztro- Eálisan érinti a tervgazdálko­dást. Felborítja számításai­kat és az életszínvonal meg­lehetős csökkenésével kell számolniok. A legutóbbi moszkvai kongresszuson Kruscsev biz­tató képet festett a nagy 7 áves terv kilátásairól. A pro­paganda hevében nyugateu­rópai, sőt amerikai bőségéről áradozott. Azóta a Vasfüg­göny népeit sűrűn látogatják gazdasági bajok. Még a Szov­jetben is negyedével kellett emelni a hús és a tejtermékek árát. Ha pedig a Szovjetben leköszöntenek a gazdasági lehézségek, akkor el lehet képzelni, hogy milyen sors /ár a Vasfüggöny kizsákmá­­íyolt népeire. Ma még szinte kiszámitha­­atlan, hogy Európának gaz­­lasági megerősödése milyen /áltozásokat idéz elő a Vas­­uggöny mögött. De ha a Kö­rös Piac első lépése ennyire "elborította gazdasági rend­űket, gazdasági földrengés tárható ha majd az Atlanti Cözösség összekovácsolódik ís ellenállás nélkül érvényé­ül a szabad intézmények ke­­etében élő, szabad emberek nunkakedvére, egyéni kezde­­nényezésére épitet gazdasá­li rend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom