A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-30 / 48. szám

S. OLDAL a Jö pásztor RÓMAI KATOLIKUS EVANGÉLIUMI OKTATÁS Ilyen óriás tankot is lehet bérelni a vasúttól. Pa.-i ACF Industries állította elő. A tankot, amely 30,800 gallon ürtartalmu, a Milton, válaszút előtt áll... Nikita Kruscsev, a Szov jetunió diktátora, most pá­lyafutásának döntő kereszt­­utjához érkezett. Az egyik ut: a tárgyalá­sok útja. Megoldásra vár a nukleáris robbantási kísér­letek problémája, a leszere­lés kérdése, a berlini kérdés, a német békeszerződés ügye. Ez az ut a békéhez vezet. A másik ut: a katonai és a politikai versengés útja, az erőfölény biztosításának útja, a sorozatos válságok útja. Ez az ut könnyen a há­borúhoz vezethet. Melyik utat választja a szovjet diktátor ? A világ kü­lönböző fővárosaiból szár­mazó értesülések és a hely­zet alapos ismerőinek véle­ménye szerint, Kruscsev, az •!ső utat választja. A szak­itok ehhez hozzáfűzik: ha az év végéig nem élesedik ki a berlini krízis s ha a vietnámi harcok a jelenle­gi színvonalon maradnak, - hosszú, békés időszakra le­het számítani. A szakértők egybehangzó­an azt állítják, hogy az el­múlt hetekben — a kubai kérdés kapcsán — Kruscsev pályafutásának legnagyobb kudarcát szenvedte el. Mió­ta hatalomra került, a szov­jet diktátor minden irány­ban hadakozott: harcolt a múlt ellen és káprázatos ké­peket festett a kommunista világ erejéről. Azt állította, hogy a Szovjetunió katonai hatalma jóval nagyobfoMmint az Egyesült Államoké és a kommunista tömb gazda­sági téren túl fogja szárnyal­ni Nyugatot. Ez a kép azonban gyor­san megfakult. Krucsev, — amint az események megmu­tatták — minden vonalon vé­dekező állásba szorult. A Pünkösd után utolsó vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 24. fej., 15—35. szakasz Midőn látjátok a pusztulás utálatosságát, ame­lyet megjövendölt Dániel próféta, állani a szent he­lyen, aki olvassa, értse meg, — akkor akik Júdeábán vannak, fussanak a hegyekbe és aki a héjazaton va­gyon, le ne szálljon valamit elvinni házából és aki a mezőn, vissza ne térjen, hogy elhozza palástját. Jaj pedig a nehézkeseknek és szoptatóknak ama na­pokban . . . Imádkozzatok azért, hogy futástok ne • legyen télen vagy szombaton. Mert nagy szoronga­­tás lészen akkor, amilyen még nem volt a világ kez­detétől fogva mindeddig és nem is lészen. S ha meg nem rövidittetnének ama napok, egy élő lény sem szabadulna meg, de a választottakért megrövidít­­tetnek ama napok. Akkor ha valaki mondja nektek: íme, itt a Krisztus vagy amott, ne higyjétek. Mert támadnak hamis krisztusok és hamis próféták, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy tévedésbe ejtsék, ha lehet, még a választottakat is . . . íme ele­ve megmondottam nektek. — Ha tehát mondják nek­tek: íme, a pusztában vagyon, ki ne menjetek, ime a rejtekhelyeken, ne higyjétek azt. Mert valamint a villámlás napkeleten támad és látszik napnyugatig, úgy lészen az emberfiának eljövetele is. Ahol a holt­test van, odagyülnek a sasok is. Mindjárt pedig ama napok után a nap elsötétedik, a hold nem ad vilá­gosságot, a csillagok lehullnak és az egek erői meg­rendülnek . . . Akkor majd feltűnik az Emberfiának jele az égen és jajveszékelni fognak a földnek min­den népei és meglátjátok az Emberfiát, amint jön az ég felhőin nagy hatalommal és fönséggel ... És elküldi angyalait nagy harsonaszóval és egybegyüj­­tik az ő választóttait a négy szél felől, az egek egyik végétől másik határáig. Vegyetek példát a fügefá­ról, mikor ága már gyönge, és levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Azonképen ti is mi­dőn mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van az ajtóban. Bizony mondom néktek, le nem mú­lik e nemzedék, mígnem mindezek meglesznek. Ég és föld elmúlnak, de az igéim el nem múlnak. SZENTBESZÉD A mai vasárnap az egyházi évnek utolsó vasár­napja. A mai vasárnappal ime lezárul a Pünkösd után való vasárnapok sorozata, véget ér az egyházi év; a következő vasárnap már Advent első vasár­napja, az uj egyházi év kezdete. Az Egyház az idők ezen határánál, ahol a múlt és a jövő találkoznak, hogy aztán egymástól annál jobban eltávolodjanak, az utolsó és az első vasárnapon a lényegében és tar­talmában ugyanazon evangéliumi részletet olvastat­ja fel híveinek talán az egész evangélium legkomo­lyabb és legmegszivlelendő^b részletét, nevezetesen az utolsó Ítéletről szólót, hogy úgy az egyházi év vé­gén, mint az újnak a kezdetén üdvös félelemmel és komoly gondolatokkal töltsön el bennünket, hogy belátva a világ múlandóságát, mint az írás mondja: “Félelemmel és rettegéssel iparkodjunk munkálni lelkünk üdvét”, legalább a jövőben, akik bizony a múltban talán oly sokat gondoltunk a földiekkel és oly keveset törődtünk a lelkűnkkel. A szentatyák egyhangú véleménye szerint nincs a lélekre nézve hasznosabb, mint az utolsó Ítéletről való gyakori megemlékezés és elmélkedés, sőt Arany­­szájú Szt. János azt kívánja, hogy naponkint, sőt óránként is gondoljunk arra. — Maga az Ur is nagy súlyt fektetett erre és ezért ismételten meghagyta apostolainak, hogy hirdessék és tanítsák az utolsó Ítéletet, amint Szerit Péter Írja: “És parancsoló ne­künk, hogy hirdessük a népnek és bizonyítsuk, hogy ő az, aki az Istentől az elevenek és holtak bírójává rendeltetett. Elmélkedjünk ezért mi is a mai alkalommal az utolsó Ítéletről. A föld és minden, ami van épugy, mint az ember, az Istentől csak múló életet kapott. Szükség van az utolsó Ítéletre Isten szempont­jából is! Istent az emberek, igen az emberek, hej de sokszor gáncsolják, de sokszor szidalmazzák, de sok­szor bírálhatják intézkedéseit, hogy igy nem jó, hogy úgy nem jó . . . Ugyan hol vesz magának Isten elég­tételt? Itt a földön nem! Hát majd elégtételt vesz a világ végén, amikor majd minden ember nemcsak a jók, hanem a gonoszok is kénytelenek majd látni és érezni, hogy Istennek minden intézkedése bölcs volt és minden tette az ember üdvét szolgálta . . , Itt a földön az emberek az igazságot sokszor félre­ismerik, szükséges tehát, hogy egyszer a valójában megismerjék azt . . . Legyünk rajta, hogy az igaz­ság megismerése ne legyen reánk nézve félelmetes, hanem örvendetes. Ámen. szakértők ezzel kapcsolatban a következőket mondják: A szovjet katonai “erőfö­lényének mithosza a kubai, válság kapcsán szertefosz­lott. A Kremlin ura, a szov­jet népnek magasabb élet­színvonalat ígért: ezt az ígéretet a tények cáfolták és hiúsították meg. A kommu­nista csatlós-államok kiáb - rántíultak és a leigázott né pék az első lehető alkalom mai fellázadnak rabtartóil ellen. A kommunista veze tők között egyre nagyobb az egyenetlenség, a civakodá?, a versengés a hatalomért. A dolgok jelenlegi stádi­umában kétségtelen, hogy a .Szovjetunió elvesztette a kezdeményezést Berlin és Németország vonalán; - a négy év óta hangoztatott ígé­retek sorrá teljesítetlenek maradtak. . Afrikában a baloldali na cionalisták kiábrándultak a szovjetből, a “nagy” szövet­ségesbe vetett hit, a kubai események után, gyökerében rendült meg. CIVAKOnÁS MAOVAL Kruscsev és kommunista Kina között, a szakadék egy­re mélyül. Jugoszláv diplo­maták szerint, Moszkva és Peking viszonya válságos és veszélyes szakaszba került, ami olyasfajta szakadáshoz vezethet, mint amilyen Ju­goszlávia és a szovjet között következett be 1949-ben.An­gol vélemények szerint, a ki­­nai-szovjet szakadás elkerül­hetetlen, nemcsak a politi­kai vélemény különbségek kö vetkeztében, hanem azért is, mert a szovjetnek elhatáro­zott szándéka az, hogy meg­leckézteti versenytársát. Ázsiai megfigyelők szerint azonban ez a szakítás wem A RÉGI. VIDÁM "KÉK-DUNA" MÁR CSAK A MÚLT EMLÉKE... a közeljövőben következik be Kruscsev — ha végigte­kint a világban —- nem lát­hat egyebet, mint a kudar­cok sorozatát. A be nem vál­tott Ígéretek nyomán egyre nagyobb a csalódás, a-bizal­matlanság s egyre csökken | a ” nagy barát és testvér” I erejébe vetett hit. A Nyugattal folytatott ver seny, a nukleáris robbantási kísérletek terén — a szov­jet teljes vereségével vég­ződött. A jelek arra mutat­nak, hogy ezt a mérkőzést Kruscsev végleg feladta. A kubai kérdésben is katonai és nem politikai szempontok következtében vonult vissza. Jólinformált körök véle - ménye szerint Kruscsev nya­kig ül a bajokban saját ha­zájában is. A sorozatos cső­dök oka:f túlsókat akart markolni és a rendelkezésé­re álló eszközök ehhez nem voltaik elegendőek. November 11-én a szovjet újságok jelentették, hogy 47 ezer munkás tette le a szerszámot Szibéria egyik vi­dékén, az alacsony mimka= bérek és a nyomorúságos,el­viselhetetlen munka viszo - nyok miatt. November 13-án Kruscsev közölte, hogy az 1982-es termés nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket. A júniusi áremelé­sek következtében nőtt az elégedetlenség és néhány he­lyen sztrájk, sőt lázadás is tört ki. A KREMLINBEN A bajok sorozata ezzel sem ért véget. A Kremlin­­ben Kruscsev a katonai ve­zetők állandó, nyomása alatt áll: a hadsereg vezérkara, újabb és újabb összegeket I követel fegyverekre és raké­tákra. Amig ezeket a köve-BÉCS — A Duna, Délke­­leteurópának ez a széles, királyi méltósággal hömpöly­gő folyója, amely a Fekete­­hegységtől a Fekete tenge­rig jónéhány országon fut keresztül, s amelyet halha­tatlan keingőjóben örökített meg Johann Strauss, ma már nem az a folyó, amely egy­kor volt, a század első évti­zedeiben. Az osztrákok, akik szá­zadokon át a folyó “urai” vo’ tak, ma már ’’távol állnak” a Dunától és úgyszólván sem­mi befolyásuk nincs a Duna­­bizottságban, amelyben a Románia és az időnként ki­átkozott, majd újra kegyelt­té vált Jugoszlávia képvise­lői foglalnak helyet. A szovjet mind erősebb nyomást gyakorol a dunai hajózásra; szovjet zászló alatt hajózó tehergőzösök szántják felfelé a Duna hul­lámait, mintha meg akarnák szernélyesiteni azt a marxis­ta tételt, mely szerint a “Du­na felfelé folyik Europa szi­vébe’ — és nem megfordít­va. A Duna — úgy tűnik — időnként tiltakozik a szov­jet kény uralma ellen. Mert a marxista uralom idősza­kában szinte végzetszerűen, sorozatosan öntött ki, vagy száradt ki, majdnem telje­sen. 1891-ben a hajók két hónapig nem tudtak elmoz­­duilpi helyeikről, a rendkí­vül alacsony vízállás követ­keztében. Á jugoszlávok vé­leménye szerint száz év óta nem volt olyan alacsony a Duna, mint ebben az eszten­dőben. A hajók megreked­tek, a szállítások elakadtak. A jugoszláv hajóstársaság ebben az évben egy billió két száz millió dinár veszteség­gel zárta mérlegét. Azt az utat, amelyet rendes körül­mények között egy nap alatt tettek meg, tiz napig járták be. Az idén ősszel ismét le­apadt a Duna, de még nem lehet tudni: milyen kárt oko­zott ezzel a kommunista or­szágoknak. A szovjet vezetői azonban függetlenül a vízállástól — újabb terven törik a fe­jüket. A terv az, hogy az Odierót, amely Európa szi­véből az északi Balti álla­mokig folyik, — egy csator­nával összekötik a Dunával, nymodon az oroszok szaba­don hajózhatnának keresz­tül egész Középeurópán. A sors különös iróniája az,hogy már Hitler is ilyen terveket forgatott a fejében. Maga az ötlet azonban nem uj; ez a terv már századok óta sok­szor felmerült. ÖSSZEGYŰJTIK A GÖRÖGORSZÁGI NÁCI KATONÁK HOLTTESTEIT ATHEN, Görögország — A görög parlamentben a közel múltban érdekes kérdés ke­rült napirendre: a kormány terve az, hogy közös teme­tőben temessék el azt a 14 ezer náci-német katonát, akik a második vi.ágháboru alatt a görögországi invázió és az ország megszállása so­rán lefolyt harcokban eles­tek. Rendkívül éles vita után a képviselőház elfogad­ta a kormány javaslatát, amely felhatalmazza . arra, hogy két katonai temető ré­szére a szükséges t földterü­letet biztosítsa. Az ezzel a kérdéssel kapcsolatos anya­giakat illetően, tárgyalások folynak a nyugatnémetek és a görögök között, s igy nem valószínű, hogy a két temető 1939 ősze előtt elké­szül. A nácikatonák holttestei, az ország 174 részén nyug­szanak, a szárazföldön és a görög szigeteken. Sok holt­test a farmerek földjében pi­hen, s a farmerek eddig hi­ába kérték a kormányt ar­ra, hogy szállíttassa el a te­temeket, mert azok jelenlé­te akadályozzák őket földje­ik megművelésében. A tervek szerint kilence­zerötszáz katonát a Penteli hegy lábánál temetnek el, 11 mérföldnyire Athéntől. A többi négyezerötszáz katona holtteste a krétai Maleme re­pülőtér közelében nyer el-Álton, 111.-ban szervezet alakult, mely bojkottot hirdet a kommunista tömb országaiból behozott áruk ellen. Balra: Mrs. William J. Drosta tiltakozzó levelet ir egy drug store tulajdonosáknak, aki fűzfavessző-kosarakat importált Jugoszláviából: Jobbra: R. Sparlin bemutat néhány Lengyelország ból ebhozott kosarat. / helyezést. E'zen a helyen zaj­lott le 1941-ben a háború leg­véresebb ütközeteinek egyi­ke, amelyben a náci-német ejtőernyősök álltak szemben a védekező görögökkel, an­golokkal és ujzélandiakkal. . Majdnem húsz év múlt el azóta, hogy a nácik meg­szállták Görögországot. A görögök azóta sem felejtet­ték el, mit szenvedtek annak idején a náciktól, s ez a ha­rag tükröződött a szenvedé­lyes parlamenti vitában is. A törvényjavaslat ellenzői,-— köztük a kommunista-barát képviselők is — hangsúlyoz­ták, hogy a nácik hátbaszur­­ták az országot, s ezért ha­lottaikat nem fogadhatja be a szabad görög föld. Az egyik képviselő megkérdezte Even­­galos Averoff külügyminisz­tertől, aki a terv támogató­ja: mit fog szólni a háború utáni nemzedék akkor, ha látja ezeket a temetőket? A miniszter erre a kérdésre igy felelt: ”A mai nemzedéknek meg fogjuk mondani, hogy ezekben a temetőkben azok fekszenek, akik felgyújtot­ták szüleik házát, legyilkol­ták a békés görögöket és lábbal taposták az emberi és vallási törvényeket.De ehhez hozzátesszük,hogy a nemesen gondolkodó görög nép még azoktól sem vonja meg a sír­helyet, akik megpróbálták el pusztítani Görögországot. teleseket teljesíteni tudja,— pozíciója biztosítottnak lát­szik ; pillanatnyilag semmi bizonyiték nincs arra, hogy Krusesevet veszély fenyeget né. Hogy viszont mi folyik a színfalak mögött, azt nem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos — állítják a szak­értők — hogy a Kremlin fa­lai mögött erős hatalmi ver­sengés folyik és Kruscsevnek is szüntelenül védekeznie kel] KELETEURÓPA A kommunista tömbhöz tartozó keleteurópai államok gazdaságilag betegek és ál­lapotuk egyre rosszabb.Cseh Szlovákiában az ipari terme­lés üteme jelentékeny mér­tékben lelassult. Valameny­­nyi kommunista államban ál­landó hiány van élelmisze­rekben, s a szovjet — mely ezen a téren segítséget Ígért, teljesen cserbenhagyta “ba­rátait”. A szövetség más vonatko­zásban is a bomlás jeleit mu­tatja. A kis Albánia kom­munista Kina mellé szegő­dött; az a kísérlet, hogy Ju­goszláviát vissza csalogassák a Kremlinbe, csődöt mon­dott. A csatlós-államok ma már szembe mernek szállni a szovjettel, ami Sztálin alatt elképzelhetetlen lett; volna. Kruscsev kénytelen volt tisztogatást rendezni Bulgáriában, hogy megelőz­ze Kina ilyenirányú beavat­kozását. A Kremlinnek az, a terve, hogy “integrálja” a kommunista blokk államait, — zátonyra futott. Cseh­szlovákia nem volt hajlandó a nadrágszijat szorosabbra, huzni, hogy támogassa a ma­gyar és a lengyel ipart. Ke­letnémetország pedig nem volt hajlandó a lengyel bá­nyaiparija pénzt fektetni.Va­­lamennyi kommunista ország nyugatnak akarja eladni az ‘árucikkeit, hogy azokért jó “kémény valutát” kapjon. \ szovjet diktátor Mt M A I^ mr mr * .a mt mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom