A Jó Pásztor, 1962. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-30 / 48. szám

■es» Á Jó PÁSZTOR 5. OLDAL HARCOSOK ÉS MARSOLÓK HIDEGHÁBORÚS TALÁLKOZÓJA A torontói Magyar Ház Vasárnap, November 11-én a hideg időjárás eile nére a Szabadságharcosok és Béke-harsolók közötti "hidegháború hirtelen melegháboruvá változott. A Bé ke-marsolók, akik New York városát hoszabb idő óta megszállva tartották, felvonultak a Hotel Plaza elé az Ötödik Avenue és 59-ik utca sarkán, hogy erőiket átcsoportosítva, diadalmenetet rendezzenek végig az Ötödik Avenun egészen a Washington térig. Hírszer­ző egységeink, U2 repülők által támogatva, erről ide­jében értesültek és nyomban jegyzéket intéztünk Moszkvához, hogy szerelje le a Béke-marsolókat és szállítsa őket vissza Moszkvába, ahonnan jöttek. Ezzel kapcsolatban megkezdődtek a tárgyalások arra' vonat­kozólag, hogy ki fogja a csapatok leszerelését ellenőriz­ni. Mivel e pillanatban úgy az Egyesült Nemzetek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt a kubai kérdéssel van el­foglalva, a newyorki rendőrség vállalta az Ötödik Ave­nue mindkét oldalát felsorakozó csapatok ellenőrzését. (A sors iróniója folytán a mi csapataink a keleti olda­lon voltak, mialaatt az ellenség az Avneue nyugati oldalát szállta meg.) Magasból vett fényképfelvételeink tisztán kimu­tatták, hogy az ellenség bőségesen el volt látva nagy­mennyiségű és nagyerejü robbanó propagandaanyag­gal, melyet gyermekkocsinak álcázott harckicsikban szállítottak és azt is, hogy támadó jellegű táblákkal voltak ellátva. A mi tábláinknak tisztán védelmi jelle­ge volt és ha ellenségeink támadó jelleget tulajdoní­tottak azoknak, az csak nagyfokú tájékozatlanságukat mutatja. Az a két felirat, mely igy szól: “Szovjet löve­dékek Kubában a ti gyermekeitek ellen vannak irányít­va”, valamint az, mely azt hirdeti, hogy a “Szovjet bombázók még mindig Kubában vannak”, nem egyéb mint tárgyilagos megállapítás. Azt ma már mindenki tudja, hogy “Kínai Békecsapatok bevonultak Indiába.” A kérdés, hogy “Ki ajándékozta meg Kubát szovjet lö­vedékekkel”, tisztára akadémikus kérdés, mert ma már mindenki tudja, hogy ki volt a nemes adakozó. Táb­lánk, mely azt hirdeti, hogy “A Szovjet Béke Galamb Ragadozó Madár”, a madártani intézet kutatásain alap­szik. Csapataink művészi érzékét bizonyítja az a kiál­lított festmény, mely a Szovjet Békecsapatok budapesti bevonulását ábrázolja, 1956, november 4 hajnalán. 1 Az ellenséges haderők száma tisztán csak a hadi­tudósítók érzelmeiből volt megállapítható. Mig például a Pravda az ellenséges csapatok számát 50,000-re be­csülte és a miénket 5-re, más hírforrások a' mi csapata- 1 inkát becsülték 50,000-re és az ellenséges csapatok 'számát 5-re. (Az igazságot, mint mindig, valahol a kö­zépen kell keresnünk, melyszerint az ellenség száma 50 főből állott, a miénk 20-ból), amig kubai és indiai csapatok nem csatlakoztak hozzánk. Az utóbbiak kissé megkésve érkeztek, mert igen sokáig tartott, amig vég­re eljutottak idáig. Bár az ellenség remekül fel volt szerelve a leg­újabb moszkvai propagandafegyverekkel, meglátszott rajta a közhasználati cikkek hiánya, elsősorban a szap­pané, melyből néhány járókelő, aki a közelükbe került, megállapította, hogy “itt valami bűzlik.” Agyuk vi­szont ragyogó tisztára volt mosva, külön e célból Moszk­vából hozatott mosógépekkel. Délután 4 órára a csata véget ért, nagyobb veszte­ségek nem voltak, csak néhány röpcédula maradt a • csatatéren. Jelen pillanatban minden csendes, de mivel a oro­­paganda lövedékek és nehéz bombázók még a helyszí­nen vannak, a blokádot, illetve vesztegzárat még nem lehet megszüntetni. Fábián Ilona várja az uj tagokat írta: Széktly Molnár Imre TORONTO, Ont. Ezelőtt 25 évvel néhány elszánt ma­gyar összehajolt és a legbel­sőbb sugallatra, utolsó pénzü­ket összeadva, büszkeséggel a lelkűkben, elhatározták, hogy Magyar Házat létesítenek itt, az idegen városban. Hiszen ki­től is várjunk mi magyarok segítő kezet, szives baráti szót, megértést, együttérző lelkiséget, ha nem egymás­tól? És ezek a kanadai magya­rok az együvétartozás szent érzésétől hajtva nekiláttak a magyarság megszervezésének. Itt azonnal állapítsuk meg: a mintegy háromezer lélek­számú torontói s környéke ma­gyarságából'a hivó szóra je­lentkeztek 250-en, akik anya­giakkal hozzájárultak, hogy a nagyszerű elgondolás megva­lósuljon. Pénzzel, idővel, szor­galommal kivitelezték az esz­mét, ami egyben hirdette a magyarság élni akarását! Hogy töretlenül él mindegyi­kükben a magyar szív és hűek maradtak a hagyományokhoz. Élő bizonyítékai voltak an­nak, hogy könnyedén fel tud­ják venni a versenyt az itteni népekkel és hogy senkinél sem vagyunk alábbvalóak. És az először vásárolt kis házból nagyobb épületbe köl­töztek s ezzel az élet minden vonalán ez a maroknyi- ma­gyarság fokozatosan az , élre került ebben a sok nyelvet beszélő Bábelben. Gyorsan emelkedtek az elismerés lét­ráján, a város vezetősége sze­mében, de az államnál is gyor­san növekedett a tekintélyük és rendezvényeikre előbb csak udvariasságból tett láto­gatásuk kezdett kitüntetéssé válni; megtiszteltetésnek vet­ték, ha a magyarság ünne­pélyeire meghívást kaptak, pláne ha azokon, mint szóno­kok is szerepelhettek. A Magyar Ház célja az volt, hogy találkozóhelye legyen a magyaroknak; segítő központ, ahol az elesetteket talpra ál­lítják, utána nyúlnak az el­­lankadónak, feltámogatják az elbukni készülőket. Mint a vi­haros tengeren a hullám-kor­­bácsolta hajó keresi a helyes útirányt, hogy el ne sülyed­­jen a tenger árjában. Ilyen messzire világitó tornya, utat mutató kalauza volt a tétova, elkallódó magyar lelkeknek a Magyar Ház . . . Olyan ez a Magyar Ház az idegen népek óceánjában, mint a reménység sziklája, amelyen megtörik a gyűlölet, a szeretetlenség hullámverése. Egy kis magyar sziget, ami nekünk az országot jelenti. És soha senki nem ment el üres kézzel, aki kért, az ka­pott. Az éhezőnek jutott egy tál étel, az elhagyatottnak A Magyar Ház joggal vitt vezető szerepet a magyarság életében. Központja volt a kultúrának; itt talált hajlékot a dalárda, de beköltöztek fa­lai közé a múzsák; művészek, színjátszók rendeztek itt be­mutatókat, vagy szerepeltek a nagyszámú közönség előtt. Volt futballcsapata is és az összejöveteleiken, a rendez­vényeken találkozott egymás­sal a környék széjjelszóródott magyarsága. Összetartó erkölcsi erejére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a magyarok közül a vi­lágháború alatt szemben a többi népcsoportokkal, mikor mindenki magán érezhette a hatóságok fürkésző szemét — egyetlen magyar sem került börtönbe, de még internáló tá­borba sem. A természet törvénye, hogy az idők járása kezd elnehezed­ni rajtunk. A Magyar Ház ré­gi alapitó tagjai lassacskán kezdik áttenni székhelyüket abba a másik világba ... A megmaradottaknak is fehér már a haja . . . Legnagyobb gondjuk az lett, hogy gondos­kodjanak az utánpótlásról, akik átveszik majdan a fá­radt kezekből a vezetést. Mert nem szabad megengedni, hogy ebek harmincadj ára ke­rüljön a Magyar Ház! Uj vezetőségről kell gon­­doskodniok, akik az alapítók szellemében. a régiek célki­tűzésében tovább viszik a ma­gyarság háromszlnü lobogó­ját . . . azt a zászlót, amelyre egyokoron a szivükkel Írták fel az ősök ezt az egy szólt, hogy Szeretet! . . . S ebben az egy szóban benne volt az egymásiránti megbecsülés tisztessége is! Az igazi jószán­dék, ami egybetartja és nem engedi elveszni, elhullani az uj világban széjjelszóródott magyarokat. A Magyar Ház vezetősége a régi tagság megfujta most a tagtoborzás harsonáját és kéri, várja a tisztességes, jó­­szándéku, alkotni vágyó ma­gyarok jelentkezését. Nem né­zik senkinek a rangját, a val­lását, vagy azt, hogy ki volt a nagyobb, ki a dicsőbb, csak lélekben, szivében legyen tisz­ta a jelentkező. A ház már teljesen ki van fizetve! A tágas, nagy helyi­ségeket meg kell tölteni az élet tartalmával. S ami mégis hiányozna belőle, amire még szükségük van, azt be lehet szerezni. Hozzá lehet építeni, de vehetnek egy teljesen koi­szerü, minden igényt kielégí­tő Magyar Házat is, ahol min­denki otthonra lel A Magyar Ház hü marad a múlt hagyományhoz, az ala­pítók bölcs intézkedéséhez és a jövőben sem politizál. A po­litikai kérdések kivül reked­nek a Magyar Ház kapuján. Csak a nemzeti kérdések ke­rülnek megvitatásra, mint ahogyan azt tették a múltban is — egyszerre nyitva ki szi­vüket és zsebüket a háború után éhező, segítésre szoruló otthoniak előtt . . . vagy mint azt tették az 56-os forrada­lom hőseivel szemben. Az el­ső pénz az első segítség a Ma­gyar Házból indult el részük­re a Vöröskereszt utján — az egyetlen helyes és a rendel­tetési helyre maradéktalanul meg is érkező szerven keresz­tül. A magyarság fennmaradá­sáért minden áldozatot meg kell hozni s igazi magyar eb­ből a munkából ki is veszi a részét . . . Női coverall egybeszabott olive­­gyapjuból. A modelt Ausztriá­ban tervezték. MAGYAR-OSZTRAK SZERZŐDÉS BUDAPEST. — Egy hóna­pig tartó tárgyalás után A- usztria és Magyarország ke­reskedelmi delegációja no­vember 8-án Budapesten öt évre szóló árucsere-forgalmi megállapodást irt alá. A meg­állapodás a jelenleg érvény­ben lévő csere- és fizetési egyezmény hatályát 1962. ok­tóber 1-től 1967 szeptember 30-ig terjeszti ki. Magyaror­szág mezőgazdasági cikkeket, bányászati termékeket, gépe­ket szállít — fa, farostlemez, papír, magnezit, nemesacél, gépek és elektromosipari be­rendezések ellenében. Az ausztriával kötött mos­tani megállapodás az első vasfüggönyön kivüli állam­mal aláirt hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény. A ke- Ietelurópai kommunista álla­mok régebbi idők óta töreked­nek arra, hogy egy-két évi megállapodások helyett hosz­­szabb időre biztosítsák külke­reskedelmi forgalmuk egyen­letességét. VATIKÁN VÁROS. — A nRr.n. ^ i-t a, KitL: 7 mm. üown AULh: 7 nun. down to , __ 4 „ , . _ . 0 BREAD: 6 min. down to 5 min. . - 13. SUGAR: 4 min. down to S. to o mm. o min. Az élelmiszerek árai 1954 és 1961 között emelkedtek a U. S.-ben, de j ez nem jelent százszázalékos terhet a vásárlóknak. A' termelő mun­kások átlagos órabére ugyanis 1954-ben $1,79 volt, 1961-ben $2.33. I múlt év folyamán János pá­pa két millió zarándokot fo­gadott, köztük királyokat a világ több részéből és római utcaseprőket. A Szent Péter bazilikában sokszor 25,000 fő­nyi tömeg szorong és hallgat­ja a pápa üzenetét. Sokféle választójog Kanadában (Canadian Scene) — Kanadában a tartományi vá­lasztások gyakran összeesnek az év végével, vagy a kö­vetkező év kezdetével. Szavazati jog gyakorlásának fel­tételei különbözők nemcsak federális és tartományi vo­nalon, hanem helyhatósági vizonylatban is, annak el­lenére, hogy minden tartomány maga szabályozza a te­rületén levő helyhatóságok szavazási eljárását. Onta­­rióban például az ingatlantulajdonhoz kötött választó­jog nem érvényes Torontóban és Ottawában. Ezek a városok ugyanis olyan határozatot hoztak, mely meg­adja a szavazati jogot — amennyiben a többi előfelté­telek fennforognak — á helyhatóság minden lakójának, tekintet nélkül arra, hogy az illető ingatlantulajdonos-e, vagy sem; viszont, csak annak van szavazati joga, aki kanadai vagy angol állampolgár, ki betöltötte 21. élet­évét és Torontóban az, aki az előző és január elsejétől kezdve a város területén lakik. GR Más ontariói helyhatóságokban, ahol a szavazati jogot nem terjesztették ki, csak annak területén laknak, ingatlantulajdonosok, vagy főbérlők, vagy azok férje, felesége, vagy valamely farmer fia, leánya, vagy nő­vére. British Columbiában a helyhatósági választójog sokkal szélesebb. British Columbia minden ingatlan­­tulajdonosát, főbérlőjét és állandó lakóját szavazati jog illeti meg, ha betöltötte 19. életévét és ha állampol­gár. Albertéban minden ingatlantulajdonos szavazhat akkor is, ha nem kanadai vagy angol állampolgár. Sas­katchewan egyes kisebb helységeiben sem kell az ál­lampolgárság a szavazati jog gyakorlásához. Ugyanez a szabály érvényesül általánosságban New Brunswick­­ban, Nova Scotiában és Prince Edward Islandon. Hali­faxban viszont a szavazati jog alapja inkább a tulaj­don, mint a nemzetiség, vagy lakóhely. Quebecben, Montreált kivéve, a szavazóknak kanadai állampolgá­roknak kell lenniök. Montrealban lehetnek más angol alattvalók (állampolgárok) is. Ha valaki nem biztos abban, hogy van-e szavazati joga a tartományi válsztáson, forduljon a kerülete sze­rint illetékes választási biztoshoz, elector-officerhez, aki megadja a felvilágosítást. HUMOR A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT Kérdés: Mi a koegzisztencia? Felelet: Amit a paraszt, csinál a sertésekkel egé­szen a disznóölésig.. 5}c 5}: Dolgozik két ember a Sominelimpexnél. Amint elkezdődik valamennyien röpgyülés vagy osztályérte­kezlet, ők ketten — mintha csak összebeszélnének, rögtön elszunditanak. Az egyik egy volt kereskedő,, akit nem érdekel a világon semmi. A másik a csoport­bizalmi, egy nagyon aktiv elvtárs, akit meg annyi min­den érdekel reggeltől délutánig, hogy mire valamilyen gyűlés elkezdődik, lecsukódik a szeme a fáradtság­tól. — Mégiscsak szégyenletes dolog, — fakadt ki va­laki ellenük, — hogy ez a két ember, ahogy az értekez­let elkezdődik, azon nyomban elalszik. — Az igaz, hogy elalszik — tette hozzá Sáfrány Ede a maga bölcsességét —, de az egyik egészen más politikai szemszögből alszik el, mint a másik! Ne álta­lánosítsunk, emberek! * * # Kádár meglátogat egy iskolát, mert azt jelentet­ték neki hogy odajár a Móricka, ki a legjobb vicceket tudja az egész országban. Ki is hívják Mórickát, de az szégyenlősen szabadkozik, hogy ennyi ember előtt nem tud vicceket mesélni. Kádár erre beülteti autójába, és hazaviszi ragyogóan berendezett villájába. Móricka ámuldozva néz szét, és Kádár látva a gyerek meglepe­tését ig yszól: — Látod Móricka, húsz év múlva minden dol­gozónak ilyen lakása lesz. Móricka erre sarkonfordul és az ajtó felé megy. — Mi az? — kiált utána Kádár — minek méssz el, hiszen egyetlen viccet sem mondtál még! — Megyek, — szólt vissza Móricka — mert ennél jobb viccet úgysem tudnék mondani! * * ❖ Kennedy és Kruscsev tavalyi bécsi találkozásuk alkalmával titokban kiruccannak a világhírű bécsi er­dőbe. Hazafelé tértükben észreveszik, hogy maga az ördög vágtat utánuk. Már-már utoléri őket, mire Ken­nedy egy dollárköteget húz elő s kezdi hátradobálni, hogy megállítsa. Az ördög azonban csak úgy futtában felkapja a ropogós bankjegyeket és egy cseppet sem ma­rad le. Erre Kruscsev előveszi a noteszét, kitép egy la­­vakok ezek letapintásával “olvastak”. Később megol­­odvassa, és eszeveszetten fut visszafelé. Kennedy mód­felett elámult és kérdi Kruscsevet, hogy ezt hogy csi­nálta? Egyszerű — feleli az, — csak azt Írtam rá: Ez az ut a kommunizmusba vezeti r \ OFFEE: 35 min. down to 19. ...nnnUfflin' lE LB. ROUND STEAK: J0 min. down to 26. I wmm. : . I.B. AM. CHEESE: 20 mill, down to 19 min. I . LLgitoi» LB. PORK CHOPS: 29 mi down to 23 min. Ági I.B. CANNED TOMATOES: 5 min. down to 4 min.

Next

/
Oldalképek
Tartalom